Azon vitáztok, hány fokra hűtsétek a lakást, irodát? Itt a válasz a nagy klímaháborúra

Ahogy a munkahelyeken, úgy jellemzően otthon is (különösen, mióta sokan dolgoznak home office-ban) gyakori vita a nyári kánikulában, hány fokra is hűtsük a helyiségeket. Az egyik tábor mindig azon panaszkodik, hogy nincs semmi levegő és a hátukról is a víz folyik; míg a másik csapat a 25-27 fokban is jégvermet kiáltanak. Egy biztos, minden ember máshoz van szokva, más és más hőfokban érzi komfortosan magát.

Nemek szerint például egyértelműen van különbség a tekinteben, hogy milyen hőmérséklet számít komfortosnak - erre egy USA-ban végzett felmérés világított rá. A megkérdezett nők átlagosan 22, a férfiak 21 fokot tartanak ideálisnak az irodai munkához.

Ugyanakkor egy ilyen helyzetben is képesnek kell lenni kompromisszumot találni. Természetesen a személyes álláspontokon túl léteznek irányadó értékek is, melyek a különböző funkciójú épületek, és azok helyiségeinek optimális hőfokát meghatározzák. Ezek elsősorban építészeti, s azon belül főként energetikai jellegűek, de akadnak munkavédelmi előírások és egészségügyi ajánlások is. Az alábbiakban ezeket szedtük össze, hogy segítsünk a „béketárgyalásokban”.

EZ IS ÉRDEKELHET

Beütött a légkondi-krach Magyarországon: idén nyárra bukja a hűsölést, aki későn lépett

Komoly drágulás zajlott le az elmúlt időszakban a klímaberendezések piacán is: a szakértők szerint ma 15-25 százalékkal kerülhet többe egy-egy készülék, mint egy évvel korábban.

A belső hőmérsékletre vonatkozó építészeti előírások

Az épületekkel szemben általános elvárás, hogy azokon belül egyenletes, illetve ugyanolyan legyen a belső hőmérséklet minden időjárási viszony között és évszakban. Éppen ezért épületeinket úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy azok energetikai jellemzői megfeleljenek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben megfogalmazott elvárásoknak. Az előírások pedig kiterjednek az elvárható belső hőmérséklet mértékére is. Ezek természetesen részben az épület kialakításától, tájolásától, szerkezeteitől, részben pedig a használat módjától, a beépített hűtési, fűtési rendszertől is függő tényezők.

A belső hőmérsékletre vonatkozó előírások (tervezési hőmérséklet, beszabályozási tartomány)

Forrás: MSZ EN 15251:2007; Pénzcentrum

Az ajánlások szerint az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebből a szempontból egy épület, különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. Mindazonáltal télen a keletkező hő veszteséget pótolnunk kell fűtéssel, nyáron pedig hűtenünk kell a felmelegedett belső teret. A szabványok pedig egyértelműen meghatározzák a hőmérséklet mértékét.

A belső hőmérsékletre vonatkozó egészségügyi ajánlások

A fenti táblázatban meghatározott értékeket természetesen felülírhatja az időjárás. A legnagyobb kánikulában ugyanis egyre gyakoribbak a megfázások, és ez 90 százalékban a klímaberendezések rovására írható. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a készülékek veszélyesek, csupán a megfelelő üzemeltetés fontosságára hívják fel a figyelmet. Felmérések szerint

a megbetegedések zöme, mintegy 90 százaléka olyankor alakul ki, amikor odakinn borzasztó kánikula tombol, mi pedig túlhűtjük helyiségeinket.

Így a szakértők azt tanácsolják, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség semmiképp se legyen több 8-10 foknál. Tehát, ha kint átlagosan 35 körül alakul a hőmérséklet, ajánlatos 25-27 fokra beállítani a berendezést. Ezt egyébként az egészségügyi és a munkavédelmi előírások is megfogalmazzák. E szerint

a külső és belső hőmérséklet közötti különbség 10 Celsius foknál nem lehet több!

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a klímaberendezések szárítják a levegőt, a száraz levegőtől pedig könnyen kiszáradhat a szemünk, megfájdulhat a fejünk, sőt, kimerültek leszünk, ezek a problémák pedig befolyásolják a munka minőségét. Szintén gyakori probléma a készülékek nem megfelelő elhelyezése. Amennyiben a hideg levegő közvetlenül éri például a vállunkat, a nyakunkat, akkor ízületi fájdalmak és gyulladások is kialakulhatnak, a köznyelv szerint ez az ún. "klímareumás" megbetegedések.

Kutatások szerint amúgy a feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. Érdekesség, hogy egy felmérésben arra jutottak, hogy 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek.

A hőmérsékletnek ráadásul közvetlen hatása lehet a munkatársak együttműködési készségére is. A kánikulában izzadó kollégák láttán nehéz elképzelni, de egy kisebb kutatás eredményei arra világítottak rá, hogy melegebb környezetben barátságosabb érzelmekkel viseltethetnek a dolgozók a kollégáik felé, ami a konkrét beszédstílusban, nyelvhasználatban is tetten érhető.