18 °C Budapest
Portrait of Armenian boy witn beautiful brown eyes in toddler age close up.

Több ezer magyar család marad ki a pénzosztásból: ezért nem emelkedik a családi pótlék idén sem

2022. január 21. 05:45

Évről évre felmerül a kérdés és persze a vita a családi pótlék körül: lassan most már tényleg emelni kéne a 2008-ban befagyasztott ellátást. Gyermekenként havonta12 ezer párszáz forint 2022-ben már szinte semmire sem elég. A kormány válasza viszont erre az, aki dolgozik, annak jár a családi adókedvezmény, felveheti a babaváról, a csok-ot, élhet az otthonfelújítási támogatással stb. Van azonban ezzel egy óriási gond, ami úgy tűnik, évek óta elkerüli a törvényhozók figyelmét. 

Sokszor megírtuk már, és a koronavírus-járványt követő gazdasági visszaeséskor is egyre gyakrabban került szóba a családi pótlék összege, mely immár 2008 óta fagyott állapotban van, azaz egy fillérrel sem emelkedett az összege.

Az emögött meghúzódó érv szerint (amelyet Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter számos alkalommal kifejtett), munka van, aki dolgozik, az élhet a különböző egyéb támogatási formákkal, mint amilyen a például a családi adókedvezmény, a csok, vagy a hamarosan kifutó babaváró hitel. A képlet azonban a szociológus szerint nem ennyire egyszerű, hiszen a foglalkoztatási adatok ugyan folyamatos javuló tendenciát mutatnak, a munkához való hozzáférés azonban rendkívül egyenletlen az országon belül, egyes vidékeken pedig egyenesen el van lehetetlenítve.

A KSH adatai szerint 2021 októberében összesen 1 725 375 gyermek után részesültek az őket nevelők családi pótlékból, melynek összege a gyermekek számától, a család szerkezetétől és a gyermek egészségi állapotától függ, ám immár 2008 óta nem emelkedett egy fillért sem.

  • Egy gyermekes család esetén 12.200 Ft
  • Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 Ft
  • Két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300 Ft
  • Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800 Ft
  • Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.000 Ft
  • Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000 Ft
  • Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300 Ft
  • Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 25.900 Ft

Hogy pontosan mire elég ez az összeg, és mire volt elég 2008-ban, arról ebben a tavalyi cikkben írtunk nagyon részletesen, de elárulhatjuk: nem sokra.

Az átlagkeresethez viszonyítva a pótlék összege folyamatos növekedést mutatott 1950 és 1990 közötti időtartamban. Az 50-es évek elején az átlagbér 5 százalékát sem haladta meg, ezzel ellentétben, a 90-es években majdnem elérte az átlagbér 20 százalékát. 2000-ben a nettó átlagkereset hazánkban 55 800 forint volt, a családi 3800 forint (6,8 %), 2002-ben 77 600 átlagkereset mellé egy gyermek után 4600 forint járt (5,9%), 2008-ban a 122 ezres nettó átlagbérnek az 2006-ban duplájára emelt, azóta is stagnáló 12 200 forintos ellátmány már a 10 százaléka volt. Azóta azonban értelemszerűen folyamatosan csökken ez az arány, hiszen míg az egyik szám, a nettó átlagkereset összege folyamatosan nő, addig az ellátás összege nem változik.

2021. októberében a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 286 800 forint volt, a családi pótlék ennek a 4,25 százaléka – arányaiban alacsonyabb az összeg, mint az 50-es években.

De a járványt kísérő gazdasági válságban az infláció is elszabadult, azaz minden sokkal drágább mint akár csak egy évvel ezelőtt, és belátható időn belül ez nem is fog változni – emiatt is rengeteget romlott ennek a mára már csak szinte jelképes családtámogatási formának az értéke.

Érvek és ellenérvek

Az mindenki számára belátható, hogy nem csak értékét, de funkcióját is elveszítette a családi pótlék, azaz a tényleges segítséghez egy ekkora összeg 2022-ben nem elég. A kormányzat ezt azzal magyarázza, hogy szívesen támogatják a gyermekeket nevelőket, ám főként abban az esetben, ha a szülők dolgoznak.

Többször is hangsúlyozták a fentiekhez hasonló számolgatásokra reagálva, hogy a családi pótlék csupán csak egy a kormány által nyújtott családtámogató intézkedésekből. Véleményük szerint nem célszerű így külön tárgyalni azt, hiszen még számos eleme van, kezdve a rászorulók számára ingyenes étkezés, és egyéb kedvezmények, az ingyenes tankönyv, a GYES, a GYED, a CSED, a nagyszülői GYED, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, és persze a babaváró hitel és a CSOK is. (Jó tudni azonban, hogy ezeknek egy része kifut idén, azaz december 31. után megszűnik a babaváró hitel, az otthonfelújítási támogatás, a falusi csok és a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása is – és hogy meghosszabbítják-e az igénylést, vagy lesz-e helyette valami, azt egyelőre nem lehet tudni.)

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Velünk marad azonban a leglátványosabb, a családi adókedvezmény, mely egy gyermek után 10 ezer forintot, 2 gyermek után 20+20 ezer forintot, 3 vagy több gyermek nevelése esetén pedig gyermekenként 33 ezer forintot jelent a családnak. Tehát egy három gyermeket nevelő családból az egyik kereső 99 ezer forinttal többet visz haza, mint egy gyermektelen. (A családi adókedvezményt sem tudja minden család kihasználni, hiszen ha egy családban három gyerek van, és mindkét szülő minimálbérre van bejelentve, akkor ők nem tudják megkapni a maximum visszatérítést.)

Persze szép gondolat, hogy mindenki dolgozzon, neveljen három gyereket és akkor kimaxolhatja támogatásokat, sőt, ha ránézünk a foglalkoztatottsági számokra, mellé tesszük az üres álláshelyek számát, az jön ki, hogy aki akar, az dolgozhat. Elméletileg akár még működhetne is ez a modell, ám a gyakorlat sok esetben messze áll ettől az ideától. Mint arra már számos kutatásban felhívták a figyelmet, a törvényhozók nem számolnak a területi egyenlőtlenségekkel, hogy a munkához való hozzáférés nem mindenki számára könnyű. Gondoljunk csak egy vidéki kistelepülésen élő három-, de akár csak kétgyerekes anyára, akinek a 30 kilométerre lévő munkahelyét csak 2 átszállással tudja megközelíteni az amúgy is csak ritkán járó buszokkal. Számára esélytelen a munkába járás, hiszen sem az óvoda, sem a bölcsőde, sem az iskola nem őrzi estig a gyerekeit. Már ha vannak a településén ilyen jellegű intézmények, jó eséllyel persze nincsenek, vagy ott is óriási munkaerőhiánnyal küzdenek.

Ezeket a problémákat felismerve, ma már számos társadalmi kezdeményezés indult annak érdekében, hogy emeljék, duplázzák meg az alanyi jogon járó családi pótlék összegét, hogy ne csak jelképes, de valódi segítséget nyújtson a magyar családoknak. Az Esély Labor Egyesület is beállt az ügy mögé, petíciójukban arra hívják fel a figyelmet, a duplázással épphogy arra a szintre sikerülne visszahozni ezt a gyermekeknek járó kulcsfontosságú juttatást, ahol több mint egy évtizeddel ezelőtt volt az értéke. Az Egyesület, korábbi nevén Magyar Szegénységellenes Hálózat 2015 óta küzd ezért a célért, tehát üttörőként tematizálják az ügyet.


Kétségkívül, a foglalkoztatási adatok kezdenek visszaállni a covid előtti szintre, ugyanakkor a területi egyenlőtlenségek nem változtak érdemben az elmúlt három évtizedben. Kétségbeejtő a helyzet azokban a hátrányos helyzetű térségekben, ahol egészen egyszerűen az infrastruktúra akadályozza az elhelyezkedést, és nincsenek intézmények a gyermekek elhelyezésére. Ezeket a belső-külső perifériákat még nem sikerült érdemben az elsődleges munkaerőpiacba becsatornázni. Maradt a közmunka, de annak ismerjük a romboló hatását, még akkor is, ha pszichésen jól hat: mert ugyan nem kell ingázni, kényelmes, a családot el lehet látni mellette, de sehova nem vezet. A szociális gazdasági kezdeményezések pedig sorra bebuknak, csak minimális részük életképes. Nincs tehát érdemi elmozdulás a kistelepülések életében, ugyanazok a zárványok, amelyek 30 éve is


 - mondta el a Pénzcentrumnak Jász Krisztina szociológus, az Esély Labor Egyesület elnökségi tagja. A multikra alapozott gazdaságfejlesztés a szociológus szerint rendkívül törékeny, hiszen egyik pillanatról a másikra kivonulhatnak, ha éppen úgy hozza az érdekük, óriási károkat okozva ezzel – ahogy ez Ózd és környékének példáján keresztül megtapasztalhattuk. Éppen ezért rendszerszintű megközelítésekre lenne szükség, és hogy a közösség legyen szervezve és fejlesztve, már csak azért is, mert értelmiségi réteg már rég nincs ezekben a térségekben, akire rá lehetne bízni ezt.

Nagyon nagy árat fizetnek a munkáért cserébe azok az ingázók, akik jellemzően az építőiparban helyezkednek el az ország frekventáltabb területein, sokszor borzalmas körülmények között élnek. Ritkán látják a családjaikat, és ennek következtében egyszerűen széthullanak a helyi közösségek. Arról nem is beszélve minden harmadik ember feketén dolgozik az építőiparban, bejelentett bér hiányában szintén nem jut el az érintettekhez a központi segítségnyújtás.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ilyen egyszerűen keresheted rommá magad egy webshoppal: a profik így csinálják!

Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt az internetet vásárlásra is használók aránya Magyarországon az elmúlt öt évben.

Érik a forradalom a magyar iskolákban: lépni kell, különben nincs jövője a gyerekeknek

Hova kerül a magyarok elektronikus hulladéka, milyen szemléletváltásra lenne szükség, és legfőképpen hogyan készül kincs a szemétből- erről kérdeztük a RoboKalandot.

Különleges kávék jelentek meg itthon: az elit már csak ezt issza, ez bennük az extra

Az otthoni kávézásnak is egyre inkább szeretjük megadni a módját, akár egy drágább kávégépről van szó, akár kávékülönlegességről.

Atyaég! Ilyen luxusnövényeket vesznek otthonaikba most a dúsgazdag magyarok

A pandémia alatt megugrott a szobanövények, és kertészeti eszközök iránti kereslet, 2020-ban a szobanövények tekintetében 8%-os emelkedést észleltek a piaci szereplők.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 29. vasárnap
Magdolna
21. hét
Május 29.
Hősök napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. május 29. 07:30