Ingatlan vagy bankbetét? Dupláját éri a jó döntés!

A budapesti ingatlanmegtérülési index segítségével megállapíthatjuk, hogy az ingatlanpiacon elérhető hozamok és a bankbetétek kamatai milyen viszonyban vannak egymással. A 1-es mutató feltételezi az azonos megtérülést, felette az ingatlanpiac hoz nagyobb hasznot, alatta a banki lekötések teljesítenek jobban. Az elemzés során az elmúlt hat hónap ingatlanpiaci adatait hasonlítottuk össze.

Első lépésben megvizsgáltuk a fővárosi albérletpiaci árakat, a havi bérleti díjak és a mintavétel alapjául szolgáló ingatlanok alapterületéből megállapítottuk az egy négyzetméterre eső átlagos bérleti díjat. Az ingatlanközvetítők használt lakásokra vonatkozó adatbázisaiból számított kínálati átlagárat összevetve a bérleti díjakkal, megkapjuk az albérletpiaci megtérülést.

Az ingatlanbefektetésünk hozamát a lakásárak növekedése és az albérleti megtérülés összege adja (csökkentve az amortizációval). A banki összehasonlításhoz szükségünk van a piacon elérhető lekötött betétek átlagos hozamára, mely adatok a bankok internetes oldalán található hirdetményekben szerepelnek. A két adatot összevetve megtudhatjuk, hogy a banki, vagy az ingatlanbefektetés kínál kedvezőbb lehetőséget a befektető számára.

Nincs változás, továbbra is az ingatlan hoz többet!

A számításokhoz a Duna House, az Ingatlan.com, az Ingatlan.net, az OrigoIngatlan.hu és az Albérlet.hu adatbázisait használtuk fel. A felhasznált adatokat március 14. és 17. között gyűjtöttük.

A kínálati piac vizsgálatakor említést érdemel az a tény, hogy az adatbázisokban szereplő árakat az eladó határozza meg, ezt a kereslet módosíthatja és elképzelhető, hogy a majdani eladási ár ez alatt lesz valamennyivel. Az index nem tuti tipp, hanem az ingatlanpiaci trendet mutatja meg. Ingatlanbefektetésünket egyedileg befolyásolja a lakás elhelyezkedése, mérete, fekvése, kiadhatósága, a számítás ezeket a módosító tényezőket kizárva, átlagok alapján készül.

A vizsgált időszakban a Magyar Nemzeti Bank nem változtatta meg a jegybanki alapkamatot, így a kereskedelmi bankok által kínált betéti kamatokban sem következett be jelentős változás.

Számszerűsítve az index emelkedésének okait megállapíthatjuk, hogy - változatlan banki kamatok mellett - növekedést figyeltünk meg az albérleti piacon, a tavaly decemberi 2042 Ft-os egy négyzetméterre eső átlagos havi bérleti díj 2323 Ft-ra emelkedett, a másik növekedést előidéző összetevő pedig a fővárosi használt lakások átlagos kínálati négyzetméterárának 307 634 Ft-ról 321 951 Ft-ra történő emelkedése volt. Az amortizációs tényező mértéke minden vizsgálatkor a számvitelben is elfogadott 2 %, ezzel korrigáljuk az ingatlanhozamot.

A bankbetéttel kevesebb a gond...

Aki a bankban tartja a pénzét, az elmondhatja, hogy az ismétlődő lekötési lehetőségek igénybevétele esetén még a bankba sem kell betennie a lábát és igaz alacsonyabb, de biztos hozamot ér el. Ezzel szemben az ingatlan több utánajárást és odafigyelést követel meg: hirdetni kell, megbízható, rendben fizető bérlőt kell találni, számolni kell az esetleges kihasználatlansággal. Aki nem kíván ezzel foglalkozni, annak jelezzük, hogy 20 %-os kamatadó mellett előbb-utóbb érdemes elgondolkodni a befektetések átcsoportosításán. A számok alapján az elmúlt negyedévben tovább nőtt az ingatlan előnye a bankbetétekkel szemben. Az index számításához felhasznált adatokról elmondható, hogy az egy éves lekötött bankbetét hozamával előre, pontosan számolhatunk, míg az ingatlanbefektetési mutatók az elmúlt fél év árváltozásait szemléltetik, előre nem jósolható meg a hozam, csak a tendenciára lehet következtetni. A hazai ingatlanpiac sajátosságainak köszönhetően egyelőre elkerül minket a nemzetközi lakás- és hitelpiaci válság, ez jó hír az ingatlanba befektetőknek.