A Magyar Államkincstár körülbelül 180 ezer fogyasztó esetében talált gyanús adatokat, melyek arra utalnak, hogy az energiaár-támogatást igénylők egy része a valósnál alacsonyabb jövedelmeket közölve jutott állami támogatáshoz.
A támogatás ugyanis csakis azon háztartásoknak jár, ahol az egy főre eső jövedelem az igénylést megelőző három hónapban nem érte el az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét, vagyis 93 905 forintot.
A MÁK által kiszűrt adatok alapján az APEH és az Államkincstár együtt vizsgálódik majd, az adóhatóság első körben a saját adatai alapján dolgozik majd, ezért nemsokára megkezdődik a két adatbázis összefésülése.
A gyanús esetek egy részében azonban az igénylőknek mindenképpen számítaniuk kell majd vizsgálódásra, főként vagyonosodási vizsgálatok formájában, egyelőre szúrópróba szerűen.
A tervek szerint azonban ősztől megszaporodnak majd a vizsgálatok, amelyeket nem csupán az APEH, de az államkincstár is elvégezhet. Utóbbi esetben a jövedelmét eltitkoló fogyasztó könnyebben megúszhatja, ha bebizonyosodik a gyanú, az államkincstár által alkalmazható szankciók ugyanis enyhébben, mint amelyek a vagyonosodási vizsgálatok esetében érvényesek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az állami támogatásként igénybe vett összeget ugyanis nem fizettethetik majd vissza, mint az adókat, az államnak polgári per keretében van arra lehetősége, hogy ezen összegeket, persze kamatostul visszaszerezze.
Az APEH-hez kerülő csalók azonban rosszabbul járhatnak, az idén megindult 12 ezer vizsgálatból eddig 2000-et zártak le jogerős határozattal. Az esetek 70 százalékában a vizsgálat bírságolással zárult, az érintettek összesen 25,5 milliárd forint elmaradt adót fizettek be utólag.







