2019. november 17. vasárnap Hortenzia, Gergő

1 millió magyar az óraátállítás igazi vesztese: keményen szívhatják a fogukat


A magyar lakosság európai szinten is kimagaslóan elégedetlen otthona természetes megvilágítottságától. Hazánkban ugyanis közel 1 millió ember vallotta azt, hogy lakása, háza nagyon sötét, már annyira, hogy az rendesen gondot okoz a háztartás életében. Ez a rengeteg ember most még inkább átkozhatja a múlt heti óraátállítást, hiszen délutánonként immáron egy órával korábban sötétedik. Mi lesz így itt jövőre, amikor is dönteni kell a téli vagy nyári időszámítás között?

2018-ban átlagosan az EU-s lakosok 5,1 százaléka vallotta azt, hogy az az otthona nem elég világos, ami azt jelenti, hogy a lakás/ház túl sötétnek tűnik és hogy ez valós problémát jelent a háztartás számára. Lakóhelyük világosságával egyébként a máltaiak voltuk a legelnegédetlenebbek, az ottani lakosok 11,1 százaléka gondolta úgy, hogy az otthoni sötétség rendkívül zavarja a mindennapokat. A második legelégedetlenebb nemzet Portugália volt 10 százalékkal, akiket a dobogó harmadik fokán

Magyarország követett 8,6 százalékkal.

Mindez azt jelenti, hogy a magyar lakosság majd 10 százaléka, azaz közel 1 millió ember vélte úgy 2018-ban, hogy a lakóhelye annyira sötét, hogy az már konkrétan problémát jelent a háztartás mindennapjait illetően. 

Ahogy az a statisztikákon látszik, az környező országok közül minden szomszédunk mögöttünk szerepelt az elégedetlenségi listán. Az is látványos, hogy az EU-s átlagot több mint 3 százalékkal verjük, de például a legelégedettebb olaszokhoz képest arányaiban majdnem háromszor annyi magyar ember elégedetlen otthona világosságával. 

A nagy vesztesek

A statisztikákból kiderül, hogy az európai átlaghoz képest a magyar lakosok kiugróan elégedetlenek lakóhelyük világosságával. Nem is csoda, hogy rengeteg honfitársunk egy emberként gyűlöli az óraátállítás intézményét, és még többeknek egyenesen a téli időszámítás van a begyében.

Az október 27-i óraátállításra időzített összegző cikkünkből kiderült ugyanis, hogy 2020-ban egyszer és mindenkorra eltörölhetik az óraátállítást az Európai Unióban. Arról azonban koránt sincs konszenzus, hogy az országok, akiknek saját hatáskörül eldönteni, melyik időszámítást választják, melyik mellett fognak végül voksolni. Amit ugyanis eddig tudni azaz, hogy:

  • 2021-re várhatóan eltörlik az Európai Unióban az óraátállítást, de ez egy évvel kitolódhat, hogyha a tagállamok nem tudnak egy viszonylag egységes rendszerben megállapodni (közös piacok védelme);
  • A politikacsinálókat valószínűleg nem érdekli, hogy a nyári vagy téli időszámítás lesz a befutó, csak legyen nagyjából egységes a választás;
  • Az alvástudomány egyöntetűen a téli időszámítás mellett teszi le a voksát, ez ugyanis sokkal közelebb áll az ember természetes biológiai órájához, ráadásul a korán kelők biztosan nagyon örülnének annak, hogy nyáron már 04:00 előtt világos lenne;
  • Sokan (a Pénzcentrum szavazása szerint rengetegen) vannak azonban azok, akik inkább a nyári időszámításra szavaznának, mondván nyáron jó sokáig legyen világos, és mindezért cserébe benyelnék azt is, hogy 4-5 hónapon keresztül reggel hét előtt nem igen látnánk a nap fényét, de legalább délután, a munka után tovább lenne világos.

A kutya jelen esetben a felsorolás utolsó pontjában van elásva. Nem csoda ugyanis, hogy rengeteg magyar ki nem állhatja a téli időszámítást, hiszen az európai statisztikák szerint hazánkban eleve kiugróan magas azoknak a lakosoknak az aránya, akik szenvednek lakóhelyük sötétségétől. Mindebből pedig az is következik, hogy hazánk teljes lakosságához (kb. 9,7 millió) viszonyítva

ez a 834 000 ember a legnagyobb vesztese a múlt heti téli időszámításra való átállásnak.

Hiszen nekik nem elég, hogy alapból sem elégedettek lakásuk, házuk természetes fényellátottságával, múlt hét vasárnaptól már nem 18:00-kor sötétedik, hanem 17:00-tól, és ez egyre csak rosszabb lesz, minél jobban csúszunk bele a télbe. Azt tehát egyelőre még nem tudjuk, hogyha Magyarország dönt, melyik időszámítási rendszerbe fog csatlakozni, de az bizonyos, hogy hazánkban van egy, európai szinten is kiugró keménymag, amelyik biztosan élből elutasítani a téli időszámítást.

Jól jönne 4 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 4 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 69 895 forintos törlesztővel a CIB Bank (THM 8,17 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank (72 095 Ft/hó; THM 9,96%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az OTP (80 275 Ft/hó; THM 13,79 %) ajánlata, de érdemes megnézni az K&H és az Erste ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS