Felvételi pontszámítás 2025: miből tevődnek össze a felvételi pontok, miért jár plusz pont?

A február 15-i jelentkezési határidőt követően az Oktatási Hivatal létrehozza a felvételi eljárás központi nyilvántartását, a jelentkezők pedig várhatóan 2025. március 20-tól érhetik el az ügyintézési funkciókat az E-felvételiben.

A felvételi ügyintézés menete

A felvételiző, miután február 15-ig rendben benyújtották a felvételi kérelmét, 2025. március 20-tól

• folyamatosan nyomon követheti a benyújtott kérelmek és a feltöltött dokumentumok feldolgozottságát, a feldolgozás eredményét (elutasított dokumentum esetén az elutasítás indokát),
• ellenőrizheti a közhiteles nyilvántartásból átvett információkat és adatokat,
• jelentkezési helyenként láthatja az adott időpontban rendelkezésre álló adatok alapján kiszámolt felvételi pontszámát,
• letöltheti a Hivatal által küldött hivatalos értesítéseket, határozatokat, hiánypótló végzéseket.

Akik bizonyos adatokra/dokumentumokra nézve hiányos jelentkezést nyújtottak be, külön hiánypótlási felszólítást kaphatnak. Ezért is fontos, hogy rendszeresen megnézze a felvételiző az E-felvételi oldalát, illetve a megadott e-mail címét, jött-e értesítés.

Ügyintézésre legkésőbb 2025. július 9-ig lesz lehetőség, amelynek során

• feltölthető a jelentkezési határidőt követően szerzett dokumentum,
• módosítható a jelentkezési helyek sorrendje (egy alkalommal), illetve egyes adatai,
• visszavonható egy-egy, vagy akár az összes jelentkezési hely, valamint
• módosítani lehet a jelentkezéskor, a tanulmányi pontok középiskolai eredmény részének számításához megjelölt 5. tantárgyat a felsőoktatási intézmények által megadott listából választva.

Aki a felvételi eljárás évében szerez külföldi érettségi bizonyítványt vagy felsőfokú oklevelet, 2025. július 15-ig tölthet fel dokumentumot az E-felvételiben. Ezt azonban csak akkor tudják megtenni az érintett jelentkezők, ha jelentkezéskor az E-felvételiben jelölik, hogy várhatóan az eljárás évében szerzik meg ezeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érettségi 2025: fontos határidők, közép és emelt szintű feladatok, követelmények egy helyen

Mutatjuk, hány ponttól kaphat valaki ötöst, hány százaléktól van meg a kettes az érettségin.

Ki nyerhet felvételt?

Egy felvételi eljárásban mindenki csak egy helyre vehető fel (kerülhet besorolásra), mégpedig a jelentkezési helyeinek sorrendjében szereplő első olyan szakra, ahol a felvételi összpontszáma eléri vagy meghaladja az ott megállapított felvételi ponthatárt. Aki már besorolásra került valamely jelentkezési helyére, úgy egy annál magasabb sorszámú jelentkezési helyre akkor sem vehető fel, ha a felvételi összpontszáma ott is elérné a ponthatárt.

A ponthatárok megállapítására és kihirdetésére várhatóan 2025. július 23-án kerül sor.

A felvételiző elért pontszámait és azt, hogy mely képzésen kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben, a besorolási döntés tartalmazza, amelyet a ponthatár-megállapítást követően készít el az Oktatási Hivatal (legkésőbb 2025. július 31-ig). A határozat az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában lesz elérhető, amelyről mindenki e-mailben értesítést is kap.

Felvételi pontszámítás alap- és osztatlan képzésen 2025-ben

Az alap- és osztatlan képzésre, valamint felsőoktatási szakképzésre jelentkezők felvételi összpontszámából összesen 400 pont szerezhető 2025-ben az alábbiakból:

• a középiskolai osztályzatok,
• az érettségi vizsgaeredmények,
• egyes esetekben a középfokú szakképzettség vagy szakképesítés szakmai vizsgaeredményei,
  felsőfokú képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevelek,
• egyes szakokon az előírt gyakorlati vizsga eredménye.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érettségi utáni szakképzés: így lehetséges a szakmatanulás, továbbtanulás érettségi után főiskolán kívül

Továbbtanulás érettségi után: milyen érettségi utáni szakképzések vannak, elérhetők-e ingyenes képzések érettségi után? Mi a technikum, miért szűnt meg a régi OKJ?

Ehhez jön még hozzá 100 ún. intézményi pont, illetve az önkéntes katonai tartalékos szolgálatért járó többletpont. A pontszámítás többféle módon történhet, mindig azt a számítási módot kell figyelembe venni, amellyel a felvételiző a legtöbb pontot tudja megszerezni. Fontos, hogy intézményenként, karonként és szakonként nagyban eltérhet, hogy mire és mennyi pont jár. Ezért elképzelhető, hogy az egyik megjelölt szakon ugyanaz az eredmény több pontot jelent a felvételizőnek, mint egy másik megjelölt szakon.

Alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi pontok kiszámíthatók:

• a tanulmányi pontok, az érettségi pontok és az intézményi pontok,
• az érettségi pontok kétszerese és az intézményi pontok,
• a gyakorlati vizsgaeredmény kétszerese,
• vagy a korábban szerzett felsőfokú vagy felsőoktatási oklevél és az intézményi pontok

összegéből. Felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi pontszámítás történhet a tanulmányi pontok kétszerese és az intézményi pontok alapján is.

Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevéllel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezők felvételi pontszámát az oklevél minősítésének maximum 400 pontos értékelésével is ki lehet számítani (az esetleges emelt szintű érettségi feltételtől való eltekintéssel) - írja a Felvi. 

A művészet és a művészetközvetítés képzési terület szakjain, a sporttudomány képzési területen az edző alapképzési szakon, a pedagógusképzési területen a szakoktató, az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanárszakon és az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) alapképzési szakon, valamint a művészeti jellegű osztatlan tanárképzési szakokon a jelentkezők részére gyakorlati vizsgát szerveznek, ahol legfeljebb 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot ezeken a szakokon kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, az intézményi pontok hozzáadása nélkül.

A középfokú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező jelentkezők felvételi összpontszámát az alábbiak szerint is ki lehet számítani alap- és osztatlan képzésekre jelentkezéskor, szakirányú továbbtanulás esetén:

• a tanulmányi pontok, az érettségi pontok és a szakmai vizsga eredménye és az intézményi pontok,
• az érettségi pontok és a szakmai vizsga eredményének kétszerese, valamint az intézményi pontok,
• a szakmai vizsga eredményének négyszere és az intézményi pontok 

összegéből.

Mire és mennyi tanulmányi pont kapható 2025-ben?

A tanulmányi pontok célja a jelentkező középiskolában nyújtott teljesítményének értékelése. A tanulmányi pontok nem évülnek el. Akkor is érvényesek maradnak, ha az érettségi bizonyítvány megszerzését követően nem tanul azonnal tovább, de javítani rajtuk a középiskola befejezése után már nem lehet – ellentétben az érettségi pontokkal - írja a Felvi. Legfeljebb 200 pont szerezhető tanulmányi pontként az alábbiak szerint:

• középiskolai eredmények (osztályzatok) + érettségi bizonyítványban szereplő százalékos eredmények

A tanulmányi pontok számításakor figyelembe vehető középiskolai tantárgyak megfeleltetését a 2012 utáni tantárgyak megfeleltetési táblázata tartalmazza. Azon 2012 előtti tantárgymegnevezések esetében, amelyek nem szerepelnek a fenti, 2012 utáni tantárgyakat tartalmazó megfeleltetési táblázatban, a középiskolai bizonyítványt kiállító intézménytől (fejlécet, aláírást, pecsétet, dátumot tartalmazó) igazolást szükséges kérni. Az igazolásban az intézményvezető nyilatkozik, hogy a középiskolai bizonyítványban szereplő, megfeleltetni kívánt tantárgy mely, a pontszámítás során figyelembe vehető tantárggyal egyezik meg.

Középiskolai tantárgyak év végi osztályzatai

A középiskolai tanulmányok ideje alatt megszerzett osztályzatokból számítják és maximum 100 pont lehet (a lehetséges 200 pontból). Az alábbi öt tantárgy azon két év végi osztályzatait kell összeadni, amikor utoljára tanulta a jelentkező adott tantárgyat, majd az így kapott eredményt kell megszorozni kettővel:

• magyar nyelv és irodalom (évenként a két osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül),
• történelem,
• matematika,
• legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
• egy legalább két évig tanult választott tantárgy a felsőoktatási intézmény által az adott szakon meghatározott tantárgyak közül.

A tanulmányi pontok számításáről bővebben a Felvi oldalán lehet olvasni. 

Mit kell feltölteni E-felvételiben a tanulmányi pont számíttatásához?

• középiskolai bizonyítvány összes tanult évfolyamának (az eredményeket és az aláírást, pecsétet, esetleges záradékokat tartalmazó) oldalai,
• 2020. január 1-jét követően szerzett képesítő bizonyítvány (az eredményeket és az aláírást, pecsétet, esetleges záradékokat tartalmazó) oldalai,
• érettségi bizonyítvány (Magyarországon 2006. január 1. előtt szerzett vagy külföldi),
• 2020. január 1-jét követően szerzett középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél
• szakképzésben folytatott tanulmányok esetén a legalább két évig tanult szakmai tárgy (projekt jellegű oktatás esetében egymásra épülő tantárgyak csoportja) év végi eredményéről a Kérvénytárból letölthető Igazolás szakmai tárgy eredményéről dokumentum.

Mire kaphatók érettségi pontok 2025-ben?

A felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények szakonként határozzák meg (az erről szóló minisztériumi közlemény (pdf) alapján) azokat az érettségi vizsgatárgyakat és azok szintjét (közép- vagy emelt szint), amelyek eredményéből kiszámítható az érettségi pontszám. Ezeket a meghirdetett képzések oldalain lehet megnézni - írja a Felvi.

Az érettségi pontokat főszabályként két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján kell kiszámítani. Ha egy szakon több vizsgatárgyat is megadtak érettségi követelményként – a vizsgatárgyak között "vagy" szerepel –, az érettségi pontokat a két legkedvezőbb eredményű érettségi vizsgatárgyból alapján kell kiszámítani. Ha a jelentkezőnek ugyanabból a tárgyból több különböző eredménye is van, szintén a jobb eredményből történik a pontszámítás.

A szakképzésben tanulók esetében (technikum vagy szakgimnázium) lehetőség van a tanulmányok lezárását igazoló szakmai vizsga eredményének a figyelembevételére is. Ebben az esetben a szaknál megadott egyik vizsgatárgy helyett a szakmai vizsga százalékos eredményének és a másik vizsgatárgy százalékos eredményének összegéből, majd duplázásából történik a pontszámítás. A szakonként elfogadható szakképesítéseket és szakképzettségeket, amelyekkel az egyik érettségi vizsgatárgyat helyettesíteni lehet, ez a miniszteri határozat tartalmazza.

Fontos tudni, hogy ha a felsőoktatási intézmény az adott szakon meghatározott kötelező vizsgatárgyat, azzal a jelentkezőnek rendelkeznie kell! Ebben az esetben csak a választható tárgyak helyett vehető figyelembe a szakmai vizsga százalékos eredménye.

A felsőoktatási szakképzéseknél az intézmények nem határozták meg külön a vizsgatárgyakat, ezért ott az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban szereplő eredmények közül a két legjobb figyelembevételével számítják ki a jelentkező érettségi pontjait.

Az érettségi pontok száma egyenlő:

• emelt szintű érettségi vizsga esetén az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel (pl. 82% = 82 pont),
• középszintű érettségi vizsga esetén a százalékos eredményt nem névértéken számítják, hanem az ebben a táblázatban megadott pontszámmal.

Érettségi pont az alábbi dokumentumokban szereplő eredményekből számítható:

• érettségi bizonyítvány,
• érettségi tanúsítvány (az érettségi bizonyítvány megszerzését követően, később szerzett tanúsítvány is),
• a rendes érettségi vizsgaidőszakban megszerzett, közismereti érettségi vizsgaeredményeket tartalmazó szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítvány, valamint
• szakirányú továbbtanulás esetén a 2021-től kiállított középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél, vagy szakképesítést igazoló képesítő bizonyítvány, vagy a 2012 utáni rendszerű (komplex szakmai vizsgás), az Országos Képzési Jegyzék szerint kiállított bizonyítvány, ha a szakmai vizsga eredménye legalább „jó” minősítésű.

Ezeken kívül érettségi pont számítható még a korábbi olyan intézménytípusokban (pl. középfokú technikum) kiállított bizonyítványokból, oklevelekből is, ahol középfokú nevelés-oktatás folyt és a kiállított bizonyítvány, oklevél az érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű. Az érettségi pontok számításáról bővebben a Felvi oldalán lehet olvasni.

Sporteredmények és önkéntes katonai szolgálat

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1–8. helyezést elért jelentkezők, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján felnőtt korosztály részére szervezett

• világbajnokságon 1–3. helyezést,
• Európa-bajnokságon 1. helyezést

elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott képzésen – amennyiben megfelelnek a felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan mesterképzésre történő felvételhez előírt feltételeknek (pl. emelt szintű érettségi, alkalmassági vizsga) – 500 pont.

Önkéntes katonai szolgálatért összesen maximum 64 többletpont kapható. Az önkéntes tartalékos jogállásról szóló 13/2024 (VII. 23) HM rendelet szerinti önkéntes tartalékos katonai szolgálatért, az alábbiak szerint járhat pont:

• Aki önkéntes katonaként teljesítette a HM rendelet szerinti alapkiképzést: 16 többletpontra,
• aki a folyamatos kiképzést szakkiképzés keretében teljesítette: 32 többletpontra,
• aki szakkiképzés után, az azt folytatólagosan követő hat hónapos szolgálati ideje alatt újabb szakkiképzést teljesített : 64 többletpontra jogosult.

A többletpontra megszerzett jogosultságok nem évülnek el. Ez a többletpont nem tartozik az intézményi pontok körébe, azon felül, központilag adható.

Mire kaphatók intézményi pontok 2025-ben?

Az intézményi pontok jogcímeit, mértékét, továbbá azok feltételeit a felsőoktatási intézmények egyedileg határozzák meg. A meghirdetett képzések oldalain nézhető meg, hogy egy adott szakon miért és mennyi intézményi pont kapható, valamint, hogy ezek hogyan (milyen dokumentummal) igazolhatók. Csak olyan jogcímen kapható intézményi pont, amelyet az intézmények a meghirdetett képzések oldalain közzétettek - írja a Felvi.

Leggyakrabban az alábbiakért kapható intézményi pont:

• emelt szintű érettségi vizsga,
• tanulmányi és művészeti versenyek,
• nyelvtudás,
• esélyegyenlőség,
• munkatapasztalat, önkéntes tevékenység,
• nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga,
• felvételi vizsga,
• kompetenciateszt,
• sporteredmények,
• szakképesítés,
• felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél.

Az intézményi pontok igazolásával kapcsolatos tájékoztatás az intézményi meghirdetések oldalain található. Az egyes intézmények karai és szakjai eltérő számítást alkalmazhatnak, így érdemes a választott szakok alapján megnézni pontosan, hogy például egy nyelvvizsgáért, vagy egy emelt nyelvi érettségiért kaphat-e a felvételiző több pontot, érdemes-e azonos nyelvből mindkettőt letenni.

Felvételi pontok számítása mesterképzésen 2025-ben

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról − a felvételi kormányrendeletben meghatározott keretfeltételeknek megfelelően − a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben döntenek, a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján. A jelentkező teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben kell értékelni - írja a Felvi.

Kötelező többletpontot adni az esélyegyenlőség alapján, azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért (jogcímenként külön-külön kell meghatározni a kapható többletpontokat). Az esélyegyenlőség jogcímen a jelentkezők legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontra jogosultak. A maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és ezek megállapításának rendjét a felsőoktatási intézményeknek külön-külön kell meghatározniuk.

A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a saját szabályzatában határozza meg. Az értékelés független attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte korábbi oklevelét.

A pontos felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmények a meghirdetett képzéseiknél teszik közzé: intézményenként és meghirdetett képzésenként külön-külön kell utánanézni, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen pontszámítási módszert alkalmaz.

A felsőoktatási intézmények által leggyakrabban alkalmazott pontszámítási módok:

• oklevél minősítése,
• oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
• záróvizsga eredménye,
• felsőoktatásban megszerzett féléves (tanulmányi) eredmények átlaga,
• felvételi vizsga (szóbeli, írásbeli, gyakorlati),
• szakmai alkalmassági vizsga, motivációs beszélgetés,
• felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.).

A mesterképzésre történő jelentkezés során egyes dokumentumokat (pl. portfóliót) kizárólag közvetlenül a felsőoktatási intézménynek kell megküldeni az intézmény által közzétett módon! 

Az eredmény igazolásához ezekre lehet szükség: felsőfokú oklevél (ha azt 2006. február 1. előtt szerezte, az ezt követően kiállított felsőfokú oklevelek adatait elektronikusan veszik át a felsőoktatás információs rendszeréből), oklevélmelléklet, leckekönyv, és oklevélátlag-igazolás.