Tragikus jövő vár a falusi magyar gyerekekre: tömegével esélytelenek a jobb életre

Magyarországon a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és hátrányos helyzetű (HH) diákok olyan társadalmi csoportot alkotnak, akik számára az oktatási rendszerben való részvétel és a sikeres előrehaladás jelentős kihívásokkal jár. Ezen tanulók gyakran szegénységgel, családi problémákkal, vagy egyéb társadalmi-gazdasági nehézségekkel küzdenek, amelyek negatívan befolyásolják tanulmányi teljesítményüket és jövőbeni esélyeiket.

A társadalmi egyenlőtlenségek súlybodását az oktatási rendszer hajlamos felnagyítani és tovább generálni, ha nincsen kontrollálva és ellenőrizve. Azonban a meglévő különbségek miatt ezek a diákok gyakran nem részesülnek megfelelő támogatásban, ami tovább mélyíti hátrányaikat. Az ő helyzetük megértése és a számukra nyújtott segítség hatékony megszervezése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a magyar oktatási rendszer mindenki számára igazságosabbá válljon. Idén áprilisban jelent meg a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont 'A közoktatás indikátorrendszere 2023' című tanulmánykötete, melyben számos aspektusban vizsgálják a nehéz anyagi helyzetben lévő diákok arányát különböző indikátorok segítségével. 

HH és HHH diákok aránya az oktatásban 

Mielőtt ránézünk az oktatási adatokra érdemes egy pillantást vetni a háztartási adatokra, hogy milyen arányban élnek gyerekek HH vagy HHH helyztben az országban. Majd ezt követően összevtésre kerültek az adatok a felmérésben résztvevő diákok szüleinek iskolai végzettségével is. 

Jól látható, hogy a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya 2010 és 2022 között folyamatosan csökkent.

A legnagyobb csökkenés 2014-től volt tapasztalható, amit elsősorban a HH és HHH kategóriákba sorolás szigorúbb követelményei okoztak

- magyarázták meg a határozott csökkenést a tanulmányban. 2013. szeptember 1-jétől a HH és HHH tanulók jogi meghatározása megváltozott, az új szabályozás szigorúbb feltételeket szabott a kategóriákba való besoroláshoz. Az adminisztratív változásokon túl is észlelhető egy enyhe, de folyamatos csökkenés. 2022-ben a közoktatásban részt vevők között a HH kategóriába tartozók aránya 9 százalék, míg a HHH kategóriába tartozóké 5 százalék volt.

A háztartások vizsgálata után térjünk rá az oktatásban jelen lévő statisztikai adatokra a szegényebb diákokra nézve.Településtípusok szerint is jelentős eltérések figyelhetők meg az indikátorok értékeiben. Az alapfokú oktatásban a községekben tanulók 23,4 százaléka tartozott a HH, 12,7 százaléka pedig a HHH kategóriába 2022-ben. Ezzel szemben Budapesten és a megyeszékhelyeken ezek az arányok mindössze néhány százalékot érnek el.

Az általános iskolában tanulókat, a fenntartók szerint vizsgálva azt látjuk, hogy a veszélyeztetett tanulók aránya 2022-ben az állami, illetve önkormányzati fenntartású intézményekben volt a legmagasabb, 4,2 százalék, míg az egyházi és az egyéb fenntartásúakban sorrendben 2,1, illetve 2,3 százalék volt az indikátor értéke. A középfok esetén is megfigyelhető ugyanez a tendencia, hogy az önkormányzati és állami intézményekben a legnagyobb a HH helyzetű gyerekek aránya, de már kevésbé nagy a differencia a 3 fenttartótípus között, mint az alapfok esetén. Ennek oka elsősorban az, hogy a HH és HHH helyzetben élő gyerekek többsége előfordul, hogy csak a kötelezően meghatározott tankötelezettségi korig járja a középfokú iskolai szintet (ez jelenleg 16 év), így az arányuk kevesebb a statisztikában. 

Megyei szintű adatok

Földrajzi szempontból vizsgálva az 1-8. évfolyamos HH tanulók arányát, Budapesten, Pest megyében, valamint több nyugat-magyarországi megyében (Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Vas és Komárom-Esztergom) 2022-ben 5 százalék alatt volt ez az arány, míg a keleti és északkeleti megyékben gyakran 25 százalék körüli vagy afeletti értékekkel találkozunk. Hasonló nagyságrendi különbségek mutatkoznak a HHH tanulók arányában is a nyugati és északkeleti megyék között.

A legnagyobb értékek rendre minden évben Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár- Bereg vármegyékben látható, de a vizsgált 5 évben jelentős csökkenést látni ezekben a térségekben is. Közel 40%-ról 15% körülre csökkentek, mind az alap és felsőfok esetén is. A legkisebb értékek esetén szintén megfigyelhető, hogy a fővárosban és Győr-Moson- Sopron vármegyében figyelhető meg. 

A tanulmányban a HH és HHH helyzetű gyerekek mellett kitérnek a veszélyeztetett gyerekek (alultáplált, otthoni bántalmazásnak kitett, elhanyagolt, drogfüggőség tüneteit mutató) helyeztére is. A veszélyeztetett tanulók aránya mindenfajta iskolai képzésben alapvetően csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszakban. Az általános iskolai tanulók esetében 2010 és 2022 között nagyjából 3 százalékponttal, 6,9-ről 3,8 százalékra csökkent a veszélyeztetett tanulók aránya. A gimnáziumi tanulók esetében pedig ez az arány az időszak elején megfigyelhető 2 százalék körüli értékről fél százalékra esett vissza.

Az általános iskolában tanulókat településtípus szerint vizsgálva azt látjuk, hogy 2022-ben Budapesten volt a legmagasabb a veszélyeztetett tanulók aránya: 5,6 százalék. A másik három településtípus esetében ugyanakkor a települési hierarchiában felfelé haladva csökken az indikátor értéke. Összességében a veszélyeztetett tanulók aránya az általános iskolások körében a megyeszékhelyeken a legalacsonyabb (2 százalék). 

Te mit gondolsz a saját márkás termékekről?

A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni egyetem közös, nagymintás felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Az alábbiakban arra szeretnénk megkérni, hogy töltsd ki a kérdőívet, ezzel segítve munkánkat. Köszönjük!