Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint Magyarország gazdasági teljesítménye jelentősen elmarad a régiós versenytársaktól.

Újabb siralmas jelentés látott napvilágot a tanárok helyzetéről Magyarországon: hát itt tartunk?
Magyarországon átlagosan 42 évig kell dolgoznia egy tanárnak, hogy a fizetési létra tetejére jusson, ami a leghosszabb idő az EU-tagállamok mezőnyében - írja a G7. Az EU-ban ez átlagosan 30 évig tart. A környékbeli országok közül sokban tart még hosszú ideig a bérskála csúcsára jutni, Horvátországban, Romániában és Szlovákiában is 40 év.
A leggyorsabban Hollandiában jut a legmagasabb fizetési kategóriába egy tanár, 12 év alatt – derül ki Az Európai Bizottság Eurydice hálózatának pedagógusi és iskolaigazgatói fizetésekről szóló éves jelentéséből, írja a lap. Írországban, Cipruson, Hollandiában és Lengyelországban a tanárok kezdő fizetése több mint 60%-kal emelkedhet az első 15 évében.
A jelentés arra is kitért, hogy a tanárok éves fizetése a különböző országokban erősen korrelál az egy főre jutó GDP értékkel (vagyis minél magasabb az egy főre jutó GDP, a tanári fizetések is annál magasabbak egy országban). Az oktatás mindhárom szintjén - Magyarországon általános, középiskolai és felsőoktatás - 13 vizsgált országban a tanári fizetések magasabbak, mint az egy főre jutó GDP, míg 10 országban, köztük Magyarországon is, alatta maradnak.
Nyolc EU-tagállamban a pályakezdő tanárok fizetése egyik oktatási szinten sem éri el az évi 20 000 PPS-t, vagyis vásárlóerő-paritást, köztük Magyarországon sem. (A vásárlóerő-paritás egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között, melyet mindenekelőtt nemzetközi életszínvonal-összehasonlításokra használnak.) Ugyancsak 10 országban látható az, hogy nincs különbség a kezdőbérekben, ha valaki tanítónőként, vagy egyetemi óraadóként pályakezdő - köztük hazánkban sincs.

Magyar érettségi 2025: itt vannak a megoldások, ezeket a feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak
240 perc után véget ért az idei magyarérettségi. Mutatjuk, hogyan kellett megoldani az első rész feladatait a szaktanár szerint.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Az újratölthető flakonok a kozmetikai iparba is betörtek (+Videó)
A Respray flakonokat már 30 üzletben tölthetjük újra.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
Portfolio Gen Z Fest 2025


