A kutatók közösségi bejegyzésekből is azonosítottak albínó siklókat – egy fotó akár tudományos felfedezést is érhet.
Újabb siralmas jelentés látott napvilágot a tanárok helyzetéről Magyarországon: hát itt tartunk?
Magyarországon átlagosan 42 évig kell dolgoznia egy tanárnak, hogy a fizetési létra tetejére jusson, ami a leghosszabb idő az EU-tagállamok mezőnyében - írja a G7. Az EU-ban ez átlagosan 30 évig tart. A környékbeli országok közül sokban tart még hosszú ideig a bérskála csúcsára jutni, Horvátországban, Romániában és Szlovákiában is 40 év.
A leggyorsabban Hollandiában jut a legmagasabb fizetési kategóriába egy tanár, 12 év alatt – derül ki Az Európai Bizottság Eurydice hálózatának pedagógusi és iskolaigazgatói fizetésekről szóló éves jelentéséből, írja a lap. Írországban, Cipruson, Hollandiában és Lengyelországban a tanárok kezdő fizetése több mint 60%-kal emelkedhet az első 15 évében.
A jelentés arra is kitért, hogy a tanárok éves fizetése a különböző országokban erősen korrelál az egy főre jutó GDP értékkel (vagyis minél magasabb az egy főre jutó GDP, a tanári fizetések is annál magasabbak egy országban). Az oktatás mindhárom szintjén - Magyarországon általános, középiskolai és felsőoktatás - 13 vizsgált országban a tanári fizetések magasabbak, mint az egy főre jutó GDP, míg 10 országban, köztük Magyarországon is, alatta maradnak.
Nyolc EU-tagállamban a pályakezdő tanárok fizetése egyik oktatási szinten sem éri el az évi 20 000 PPS-t, vagyis vásárlóerő-paritást, köztük Magyarországon sem. (A vásárlóerő-paritás egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között, melyet mindenekelőtt nemzetközi életszínvonal-összehasonlításokra használnak.) Ugyancsak 10 országban látható az, hogy nincs különbség a kezdőbérekben, ha valaki tanítónőként, vagy egyetemi óraadóként pályakezdő - köztük hazánkban sincs.
Tavaszi szünet 2026: mikor lesz és meddig tart a húsvéti szünet? Itt az összes iskolai szünet dátuma
Mikor lesz pontosan a tavaszi szünet, mikor lesz a húsvét 2026-ban? Mutatjuk, hogyan alakul a további iskolai szünetek rendje a 2025/2026-os tanév során.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








