Rengeteg magyar családnak járhat akár 65 ezer forint havonta: itt az új támogatás, ezek a feltételek

Ahogy arról lapunk hírt adott, megjelent egy pályázati felhívás, amelyből kiderült, ki, mikor, milyen feltételekkel és mekkora összegű bölcsődei támogatásra lesz jogosul. A felhívás szerint, melyre kérelmet kizárólag a Magyar Államkincstár nyújthatott be, a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5,5 milliárd forint és a projekt fizikai befejezésére a megkezdésétől számított legfeljebb 54 hónap áll rendelkezésre, vagyis várhatóan 2029-ig. Az EFOP Plusz-6.3.1-23 kódszám alatt futó, „Kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének célzott támogatása” című pályázat felhívásából kiderült az is, hogy az igényelhető támogatás összege legfeljebb 50 ezer forintra nőtt, de bizonyos esetekben 65 ezer forint is lehet.

A támogatást kifejezetten a fejletlenebb régiókban szeretnék nyújtani a pályázat felhívása szerint: a projekt megvalósításának helyszíneként Magyarország kevésbé fejlett régióit jelölték meg - mely gyakorlatilag az összes régió Budapest kivételével -, azon belül is a négy legkevésbé fejlett régióba kell csoportosítani a források 66,67%-át. Ezek pedig: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl régiók. Az még kérdéses, hogy pontosan hogyan fog működni a források elosztása, lesz-e valamilyen településlista, mint korábban.

Arról, hogy kinek, legfeljebb mekkora összeg járhat, ebben a cikkben részleteztük, illetve a pontos információk magában a felhívásban olvashatók. Fontos, hogy akárcsak a korábbi bölcsődei támogatás esetén, ezúttal is maximum az elhelyezési díj költségéig lehet igényelni a térítést, ami legfeljebb havi 50 ezer forint lehet. Tehát ha a bölcsődei elhelyezés például 45 ezer forint, akkor 45 ezer forintot fizethet ki a Magyar Államkincstár, nem 50 ezret. Ha viszont például az elhelyezés költsége 70 ezer forint, akkor is maximum 50 ezer forintig térítenek.

Egyes esetekben a támogatás magasabb összegű is lehet: a gyermekét egyedül nevelő szülő, a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (a továbbiakban: RGYK-ra) jogosult gyermeket nevelő szülő, a menekült hátterű szülő, valamint a sajátos nevelési igényű (SNI), korai fejlesztésre jogosult, a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülő számára gyermekenként legfeljebb havi 65 ezer forint támogatás biztosítható. Hogy ezek a kategóriák pontosan mit jelentenek, azt is részletezi a felhívás a 2.3 alpont a) részében.

Mire elég 50 ezer forint?

Az, hogy milyen drága egy-egy magánbölcsőde, függ attól is, mit tartalmaz a szolgáltatás, mekkora helyben a kereslet, így nagy különbségek lehetnek az árakban. Természetesen más lesz a díjszabás egy kisvárosban, községben és más a megyeszékhelyeken. Most összegyűjtöttük tájékoztató jelleggel, mekkora elhelyezési és étkezési díjakkal számolhat, aki magánbölcsődébe íratná gyermekét.

A legalacsonyabb térítési díjak 45 ezer forint környékén mozogtak, a legmagasabbak a 100 ezer forintot is - esetenként bőven - meghaladták. Nagy tehát a szórás megyeszékhelyen belül is:

A bölcsődék honlapjain nem mindig könnyű megtalálni az árakat, és sok honlap olyan régen nem frissülhetett, hogy nem biztos, hogy az ott található árak még aktuálisak. Azt, hogy mekkora lehet a férőhelyhiány, egyes helyeken, mutatja, hogy több helyen már kauciót, helyfoglalási díjat kérnek az intézmények. Az érdi Cseperedő Családi Bölcsőde azt írja: a beiratkozási díj (kaució) "befizetésével biztosítja a gyermeke helyét intézményünkben. A kaució visszamondás esetén, illetve, ha a gyermek kevesebb, mint 2 hónapot tölt bölcsődénkben nem jár vissza. Egyéb esetben az utolsó havi térítési díjba beszámításra kerül."

A kecskeméti Kerti Kuckó Családi Bölcsőde honlapján pedig az szerepel: "Amennyiben a jelentkezés és az igénybevétel nem egy időben történik, beiratkozási díjat kérünk. Ez a díj egyfajta biztosítékként, kaucióként szolgál, befizetését követően garantáljuk a gyermek biztos helyét bölcsődénkben. (...) Abban az esetben, ha a szülő mégis meggondolja magát és a szolgáltatást nem veszi igénybe, a helyfoglalási díj nem jár vissza."

Ha a beiratkozás és a kért beszoktatás között 6 hónap vagy annál több idő van, akkor a rendes havi díj felét a szülő helyfoglalási díjként köteles megfizetni, minden hónap 10. napjáig. Amennyiben ez nem történik meg a gyermek helyét nem tudjuk tovább biztosítani!

- írja a bölcsőde honlapja.

Az is érdekes jelenség, hogy például a debreceni Manó-Tanya Mini-Manó Családi Bölcsőde külön árat tüntetett fel honlapján SNI-s gyermekek számára (a nagyjából 60 ezer forintos térítési díj helyett 85 ezer forintot kérnek). Bár máshol nem láttunk ilyesmit feltüntetve, attól még lehetséges, hogy több intézmény különbséges tesz a gyermekek között. Az új bölcsődei támogatás ezért is járhat magasabb keretösszegben, ha SNI-s gyermeket nevel valaki.

A legtöbb helyen tavaly nyár vége óta változatlanok a térítési díjak, helyenként csak az étkezés költsége emelkedett. Máshol viszont 10-30 ezer forintos árváltozást is láthatunk. Kérdés, hogy megemelik-e a szolgáltatók a térítési díjakat, miután újra lehet majd igényelni a bölcsődei támogatást. Az ilyen támogatásoknak ugyanis mindig van árfelhajtó hatásuk: sok szolgáltató feltehetően azért nem emelt díjat, mert nem tudták volna már megfizetni a családok a magasabb árakat, a támogatással viszont ismét képződhet egy fizetőképes réteg.

A magánbölcsődék a fővárosban kerülnek a legtöbbe. Budapesten már tavaly augusztusban is átlagosan 100-110 ezer forintos bölcsődei díjakkal találkozhattunk. Ha a támogatást fővárosiak nem fogják tudni igénybe venni, az még inkább növelheti a szakadékot a fővárosi családok kiadásai és a vidékiek között. 

Azt is fontos megjegyezni, hogy az állami bölcsődei szolgáltatás sincs "ingyen" attól függetlenül, hogy a térítési díj minimális egy magánbölcsődéhez képest, lehetnek egyéb kiadások, étkeztetés, felszerelés, pelenkaköltség, intézményi hozzájárulás, stb. ami kiadást jelent a szülőknek.

Nincs sok más lehetőség

Bár rengeteg gyermekneveléshez kapcsolatos költséget fedezhetnek már a szülök önsegélyező ( és egészség-) pénztári megtakarításból - a tápszerektől kezdve a pelenkán át az óvodai, iskolai költségekig -, éppen a bölcsődei térítési díjakra nem fordítható az ilyen tartalék. Azt viszont érdemes lehet tudni, hogy az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklete Az adómentes bevételekről 8. pontjának c) része azt írja, hogy a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg.

Vagyis a bölcsődei szolgáltatás azon kevés cafeteria elemek egyike, amelyeket adómentesen megkaphatnak a szülők cafeteriából. Így akinek jár béren kívüli juttatás, és magánbölcsődébe íratná gyermekét, vagy már oda jár a gyermeke, érdemes elgondolkodnia, milyen lehetőséggel járhat adózási szempontból a legjobban. Az adómentesség lehetőségéről érdemes a bölcsődénél és a munkáltatónál is érdeklődni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt rontja el rengeteg magyar a patikában 2024-ben: így féláron is kiválthatnák a gyógyszereiket

Sokan csak most szembesülhetnek az áremelkedéssel, amikor őket is eléri a most keringő felsőlégúti megbetegedések egyike.