2019. november 20. szerda Jolán

Érik a nyugdíjkatasztrófa: ezt nehéz lesz helyrehozni, jöhet a sírig tartó munka


Magyarország számára is az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma, amivel a közeljövőben szembe kell majd néznie az államnak és lakosságnak egyaránt az elöregedés folyamata. Természetesen a jelenség nem csak hazánkat sújtja, hanem az Európai Unió - és a világ - legtöbb fejlett társadalmát: az uniós tagállamoknak 2019 elején 101,1 millió 65 és feletti lakosa volt, mely az összes népesség ötödét teszi ki. Az elöregedő társadalom számos megoldandó feladat elé állítja az országokat, amelyek már most érezhetően gondokat okoznak a lakosságnak. A Pénzcentrum feltérképezte a jelenlegi helyzetet: mutatjuk, mivel kell szembenézniük az időseknek.

Jelenleg - 2018-as adatok szerint - a 65 év feletti magyar idősek az összlakosság 18,9 százalékát teszik ki, míg öt éve ez az arány 17,5 százalék volt, tíz évvel ezelőtt 16,4 százalék, 2001-ben még 15,1 százalék. Az EU-s arányok mindig kevéssel a magyar felett járnak, ebből is látszik, hogy a legtöbb fejlett országnak hasonló gondokkal kell majd szembenéznie a jövőben.

A szakértők azt is megjósolták, mire számíthatunk az elkövetkezendő évtizedekben. A számokból az derül ki, hogy ez a helyzet - ahhoz képest, hogy 17 év alatt 3,8 százalékot emelkedett a 65 év felettiek aránya - drasztikus növekedésre számíthatunk. 

A szakértők szerint 2034-ben, 15 év múlva ugyanekkora aránynövekedéssel kell szembenéznie Magyarországnak, így már a 65 év felettiek aránya 22,6 százalékra fog növekedni. Innentől pedig meredekebben emelkedésre lehet majd számítani: 2040-2041-re az összlakosság egynegyedét fogják kitenni az idősek. 

Nem élünk sokáig a nyugdíj után

Magyarország a sereghajtók között van az EU-n belül abban, hány évet élhetnek még a statisztikák szerint jelenleg a 65 évesek. A magyar idősek 16,5 évre számíthatnak átlagban, hasonlóképpen a románokhoz. Nálunk kevesebb csak az idős bolgároknak jut: mindössze 16 év. Az uniós átlag 19,8 év, tehát 3,3 évvel több, mint a magyar átlag. 

Franciaországban 21,6 évre, Spanyolországban 21,4 évre, de Svédországban, Belgiumban, Ausztriában és Hollandiában is nagyjából 20 évre számíthatnak az idősek. A nők minden országban legalább másfél évvel magasabb elért életkorra számíthatnak, mint a férfiak, az EU-s átlag a két nem közötti eltérésben 3,3 év. 

Magyarországon még rosszabbul járnak az idős férfiak: míg ők csak 14,5 évre számíthatnak, az idős magyar nők majdnem 4 évvel többre, 18,4 évre.

Aktívan töltött évek

Az EU-n belül nem vagyunk az élmezőnyben várhatóan munkával, vagyis aktívan töltött évek számával. Ez hazánkban mindössze 34,1 év átlagban, ami azt jelenti, hogyha valaki 20 éves kora környékén kezd el dolgozni, akkor még 10 éve lenne a nyugdíjig, mikor aktív évei egészségügyi vagy más okokból véget érnek. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a 34,1 év átlag, viszont ebben például a szlovének két évvel, az osztrákok 3,4 évvel, a németek 4,6 évvel, a hollandok pedig 6,4 évvel többet töltenek aktívan átlagosan. 

Bár a 2017-es adatokhoz képest sikerült 0,4 évet javítanunk, még most sem nevezhető kedvezőnek a helyzet. A szlovákokkal egy szinten vagyunk jelenleg, de a románok is csak 0,6 évvel vannak lemaradva tőlünk. Az uniós átlagtól így nem csoda, ha több mint két évvel le vagyunk maradva. 

A 65 év felettiek foglalkoztatottságában sem járunk az élen, azonban az EU-n belül itt érdekesen alakulnak a statisztikák: a hollandokat, dánokat, németeket például megelőzi Románia, bár sereghajtók a munkával töltött évek számában. Az EU átlag 5,8 százalék, érdekes hogy olyan jó gazdasági mutatókkal rendelkező országok, mint Ausztria, vagy Franciaország ezen alulmaradnak, Belgium pedig Magyarországnál is rosszabb eredményeket tud felmutatni. Mögöttük az európai régióból csak a spanyolok, Málta, és Luxembourg végzett rosszabb helyen. 

Érdekes adat, hogy míg a románok esetében a 65 felett foglalkoztatott férfiak és nők között nincs hatalmas eltérés százalékban (3,1%), addig a szintén listavezető hollandoknál 8 százalék a különbség a nemek között a férfiak javára. Ez az eltérés Dániában is 6,9%, Németországban pedig 5,1%. Magyarországon is kicsi a különbség: 2,3 százalék, viszont maga a foglalkoztatottság aránya is csak 2,7 százalék. 

Magány és elszigeteltség

Azt, hogy meddig élnek a legidősebb korosztály tagjai, az is befolyásolja, magányban, elszigeteltségben töltik-e az életük utolsó harmadát. Ilyen idős korban már a házastárs, mint gondozó szerepe is felértékelődik, főleg azok körében, akiknek nincsen gyermekünk, unokájuk. Az Európai Unión belül a 65 év felettiek 50,7 százalékban párjukkal élnek, 31,3 százalékban viszont egyedül. A fennmaradó 18 százaléknak más összetételű háztartásban él. A magyar idősek között azonban több az egyedül élő: 36,2 százalékuk él egyedül a háztartásában és csak 40,6 százalék a párban. 23,2 százalékban már háztartási összetételben él. 

Az uniós országokon belül az egyedül élő idősek száma Magyarországon az egyik legmagasabb. Csak Lettország előz meg minket, nem csoda hogy az EU-s átlagtól csaknem 5 százalékkal magasabb az egyedül élő idősek száma.

2016-os adatok szerint a 65 éves és idősebb népesség 31 százaléka élt egyedül, tehát az arányuk emelkedett. A tendenciát, hogy egyre több az egyedül élő idős ember, nem csak az özvegységben élők növekvő számával, illetve hogy már sokkal ritkább, hogy három generáció él együtt egy háztartásban, amely korábban természetes volt. A statisztikákat rontja a válások emelkedő száma is: 1990-ben az egyedül élő 65 év felettiek esetén a férfiak 17, míg a nők 9 százaléka volt elvált. 2016-ban ez az arány már a férfiak esetén 27, a nők esetében pedig 16 százalékra emelkedett.

Túl sokan, pár négyzetméteren

Arra is készültek statisztikák, hogy hányan élnek olyan háztartásokban, amelyek túlzsúfoltnak számítanak, tehát a rendelkezésre álló négyzetméterhez képest túl sokan élnek egy fedél alatt. Ez azt a 23,2 százaléknyi időst érintheti, akik a fenti statisztikákban "egyéb" háztartási összetételben, tehát nem egyedül vagy élettársukkal élnek.

Ebben a statisztikában Magyarországon csak kicsivel rosszabb a helyzet, mint átlagosan az EU-ban, nálunk a 65 felettiek 6,8 százaléka él túlzsúfolt háztartásban, míg az Unióban ez az arány 6,1 százalék. Viszont például a lett és lengyel időseknek több mint egyötöde ilyen háztartásban él, és Horvátország, Románia, Szlovákia, és Bulgária 65 feletti lakosságának is több mint 15 százaléka számára nem jut elég négyzetméter. A statisztikák szerint a legjobb Belgiumban, Dániában és Hollandiában az idősek helyzete, náluk csak 1-1,6 százalék, akinek idős korában szűkös az élettere. 

A szegénység fél egészség?

A 65 feletti magyarok az egészségüket nem ítélik meg túl jól: jónak vagy nagyon jónak csak 17,8 százalékuk véli, közepesnek 49,8 százalék. Rossznak vagy nagyon rossznak viszont majdnem az idősek egyharmada, 32,4 százalék véli az egészségét. Az EU-ban átlagosan ez az arány csak 18,5 százalék, és 41,4 százalék jónak vagy nagyon jónak ítéli az egészségét. Közepesnek pedig 40,1 százalék. 

Ennek ellenére, vagy bizonyos szempontból talán pont ezért, a magyar idősek többet költenek az egészségükre az EU-átlagnál. A 60 év felettiek 2015-ös adatok alapján az összes kiadásuknak 6,5 százalékát költik az egészségükre, míg az EU-s átlag 4,8 százalék. Összehasonlításként ételre a magyar idősek kiadásaiknak 21,1 százaléka megy el, míg az EU-ban ez az arány 17,4 százalék. Alkoholra és dohányárura ugyanannyit költenek az idősek, mint az unióban átlagosan 2,3 százalékot.

NEM SZABAD TOVÁBB VÁRNI A LAKÁSVÁSÁRLÁSSAL!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor jobb, ha tudod, hogy lakáspiaci elemzők szerint az árak emelkedése lassul, és a finanszírozási költségek is rekord alacsony szinten vannak, de már nem biztos, hogy sokáig így is marad. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 20 éves futamidő mellett már 2,77 százalékos THM-el, és havi 58 610 forintos törlesztővel fel lehet venni a Budapest Banknál. De nem sokkal maradnak el ettől a további bankok ajánlatai sem: az Erste Banknál például 53 724 forintos törlesztőt ígér a 2,68 százalékos THM; míg az MKB Banknál szintén alacsony, 2,74 százalékos THM is alacsony, 53 952 forintos törlesztőt jelent. Érdemes még megnézni a K&H, a CIB Bank és a többi magyar hitelintézet konstrukcióját, különböző hiteösszegek és futamidők mellett is - ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Így segíti mellőzött pályatársait a Mi kis falunk sztárja
Egymást érik az új magyar fikciós tartalmak, melyeknek szükségük van színészekre.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS