Máris felfalta az infláció a nyugdíjemelést: igazi böjt vár a kispénzű idősekre

A Központi Statisztikai Hivatal által publikált friss statisztikák szerint februárban sem indult meg az infláció nagyobb mértékű lassulása. Az év első hónapjában beállított rekordot ugyan végre nem döntötte meg a drágulás, azonban így is 25,4 százalékos volt az éves szinten mért drágulás, sőt havi szinten is 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Az inflációt tehát továbbra sem igen sikerült fékezni. A mostani drágulást jól jellemzi, hogy tavaly az egész évre vetített infláció még 14,5 százalékos volt, 2021-ben pedig 5,1, 2020-ban csupán 3,3 százalékos volt az altalános drágulás üteme. Csupán az adhat reményt arra, hogy lassan meglátjuk a fényt az inflációs alagút végén, hogy az éves emelkedés picivel a januári alatt maradt, illetve a havai szintű drágulás is egy százalék alatt maradt, szemben az előző havi 2,3 százalékossal.

Mindezektől függetlenül még borzasztóan távolinak tűnik az egyszámjegyű drágulás. A fogyasztói árak átlagos emelkedése ráadásul csak a jéghegy csúcsa, bőven találni ugyanis az átlagnál jóval brutálisabb ütemben dráguló termékeket is. Ez a KSH havi adatiból is kiderül. Ebben a hónapban is találtunk számos egészen extrém mértékben megelmekedett árú terméket.

A legdrasztikusabb drágulást ráadásul továbbra is az élelmiszerek produkálják, amik ára átlag 43,3 százalékkal emelkedett. Ezen belül leginkább a tojás (79,2%), a tejtermékek (76,2%), a vaj és vajkrém (75,1%), a sajt (72,1%), a kenyér (71,1%), az édesipari lisztesáru (68,6%), a száraztészta (57,3%), a tej (53,7%) és a péksütemények (51,9%) drágultak.

Az időseket húzza az élelmiszerinfláció

Az, hogy egyes termékek árának emelkedése mekkora hatással bír a társadalom egyes rétegeire, a legnagyobb mértékben attól függ, hogy ezen csoportok milyen terméktípusokat mekkora mértékben fogyasztanak. Ezért túl azon, hogy a nyugdíjasokról alapvetően elmondható, hogy árérzékenyebbek az aktív keresőknél, az élelmiszerinfláció különösen rosszul érinti őket. Előbbi oka, hogy nyugdíjuk emelkedése az államra van bízva, így nem tudnak váltani, ha "keresetük" nem elégíti ki az általuk elvárt színvonalat, utóbbié pedig az, hogy költéseikben nagyobb az élelmiszerek részaránya.

Persze mindez nem csak a mi teóriánk, hanem jellemzően a statisztikák is visszaigazolják a megállapítást. A KSH a különböző társadalmi rétegekre bontva is kiadja havi statisztikáit, rendszeresen igazolva, hogy a nyugdíjasok az élelmiszerinfláció nagy vesztesei. Februrában a Statisztikai Hivatal adati szerint a nyugdíjas fogyasztóiár-index 26,9 százalékos volt, ami bőven meghaladja az általános drágulást.

Az eltérés ráadásul legfontosabb termékeknek számító élelmiszerekre vetítve is igen nagy. A nyugdíjasok által tapasztalt élelmiszerdrágulás 44,3 százalékos volt ugyanis, szemben a teljes népességre jellemző 43,3 százalékos általános áremelkedéssel.

Továbbra is közel 45 százalékkal drágult tehát egyetlen hónap alatt az átlagos élemiszer, még úgyis, hogy ebbe az átlagba beleszámolják az árstopos termékeket és a legkisebb mértékben emelkedő árú termékeket (februárban ezek épp a liszt (9,8%) és az étolaj (3,4%)) is.

Kezd a hétköznapk rideg tapasztalásává válni tehát az a régen még lózungnak ható kijelentés, hogy a magyarok nyugdíja egyre értéktelenebb. 2023-ra ugyanis odáig jutottunk, hogy tényszerűen kijelenthető, hogy elkesítően alacsony szinten van a nyugdíjak vásárlóértéke. Egy átlagos nyugdíjból pedig nyilván eleve nehezebb kigazdálkodni a drágulást, mint a legtöbb bérből és fizetésből élőnek.

Ezért fontos megnézni az alapélelmiszerekre vetítve is a drágulást, figyelembe véve, hogy az átlagos, 200 ezer forintot éppen csak meghaladó összegű nyugdíjból hogyan gazdálkodhatjuk ki azt. Most megnéztük azokat a termékeket, amikre a magyar idősek a legnagyobb mértékben rászorulnak. Ezzel talán tisztább képet mutathatunk a nyugdíjas-vásárlóerő romlásának valódi mértékéről.

Alig látszik már az év eleji emelés

A globális pénzügyi krízis berobbanása bizony a nyugdíjak vásárlóértékét is durva ütemben falta fel hónapról hónapra. Ahhoz, hogy ezt számokkal is igazoljuk, minden hónap elején megnézzük a KSH által publikált éves, valamint havi élelmiszer-átlagárakat és az átlagnyugdíjról kiadott információkat.

Jó hír, hogy ebben a hónapban először a Központi Statisztikai Hivatal is publikálta az átlagos öregségi nyugdíj pontos összegét (208 168 forint). Leosztottuk tehát ezt az összeget az egyes termékek átlagárával, hogy japjunk egy olyan indexszámot, ami megmutatja, mennyit ért az adott havi nyugdíj zsemlében, almában, lisztben, cukorban és számos egyéb alapélelmiszerben mérve.

Tavaly januárban 3 százalékos, majd júliusban 2,6, novemberben pedig 4,5 százalékos nyugdíjemelés történt, idén januárban rég látott mértékű újabb korrekciót eszközöltek. Végül pedig a januári, 15 százalékos nyugdíjemelésnek hála az átlagos nyugellátást kapó idősek már havi 208 165 forintot kaphatnak kézhez. Nézzük, hogy februárban hogy állt mindezek után a nyugdíjak vásárlóértéke éves, illetve havi összevetésben.

Ábránkról kiolvasható, hogy az előző hónapokkal és évekkel való összevetésben mekkora mennyiségre tellett az egyes alapélelmiszerekből egy átlagos öregségi nyugdíjból. Látszik, hogy az utóbbi évekhez kéepst nagy volt a viasszesés, havi szinten viszont még a nyugdíjemelés hatása is észlelhető.

Zsemlében mérve az index az egyszeri (a nyugdíjkorrekciónak köszönhető) felpattanás után ismét esésnek indult 88 darabbal futotta kevesebbre belőle, mint egy hónappal korábban. Tojásból 20 darabbal jött ki kevesebb az átlagos nyugdíjból, ami hasonló módon az előző hónapban indult tendencia megfordulását jelenti.

A tejindex is máris esésnek indult, a 2,8 százalékos ESL tej 3 literes csökkenést mutatott januárhoz képest. De hasonlóan kis mértékben romlott a burgonyaindex is, 5,5 kilóval.

Az almaindex esése már valamivel nagyobb mértékű volt, a gyümölcsből 8 kilóval jutott volna kevesebb egy átlagos nyugdíjasnak, ha minden pénzét erre szánná. De hasonló ívet mutat a lisztindex is, a maga 25 kilós esésével, valamint a kristálycukor, amiből kicsivel több, mint 6 kilóval tellett kevesebbre, mint januárban.

Egyértelműen a húskészítmények tartották a legjobban magukat. A párizsiindex stagánálása mellett ugyanis sertéshúsból még egy kilóval többet is ki lehetett volna gazdálkodni 208 168 forintból. A leginkább pozitív képet mégis a szárnyasok mutatták. A csirkeindex ugyanis további 4 kilóval javult a már az előző hónapban is egy nagyobb növekedést produkáló számhoz képest.

Éves szinten pedig is igen negatív képet festenek az árindexek. Hiába az év eleji emelés, hatalmas a visszaesés egyes terméket nézve.

Zsemlében nézve 2022 és 2023 februárja között  1434 darabbal csökkent az index, ami 32 százalékos visszaesést jelent. A tojás esetében is hasonló mértékben csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, amiből 1043 darabbal tellett kevesebbre az átlagnyugdíj összegéből (ez 31 százalékos csökkenés)

A tejindex is valósággal bezuhant. 2,8 százalékos pasztőrözött ESL tejből 177 literrel, 32 százalékkal kevesebb jött ki. Burgonyából pedig ugyanez alatt az idő alatt 94 kilós, 15 százalékos volt a visszaesés.

Ami meglepőbb lehet, a húsfélékre  vetítve is jellemző volt a nyugdíjak vásárlóerejének csökkenése. Bontott csirkéből például 32 kilóval, 17 százalékkal kevesebbre volt elég egy átlagnyugdíj, de párizsiból is 9 kilóval kevesebbre futotta.

Kivétel volt viszont a sertéshús, amiből 13 kilóval, 11 százalékkal többre tellett idén februárban, mint az előző év azonos hónapjában. De az almaindex is hasonló irányba mozdult, a gyümölcsből 19 kilóval, 4,6 százalékkal lehetett többet kigazdálkodni az átlagos öregségi juttatásból. Az árstopoknak és az emeléseknek hála a vizsgált termékek közül ezeken felül javult a liszt indexe is 139 kilóval (17,6 százalék), valamint a cukorra vonatkozó mutató 161 kilóval (25,4 százalék). Nyugdíjemelések sora után és árstopok mellett azonban ez még nem hangzik különösebben megnyugtatóan.