Egyre mélyül a nyugdíjszakadék: ebben a megyében 50 ezerrel kapnak kevesebbet az idősek a pestieknél

Közzétette a KSH az öregségi nyugdíjban részesülők számát és az ellátás havi átlagos összegét megyei bontásban. Idén először csökkent az öregségi nyugdíjasok száma 2 millió alá 2022. január 1-i adat szerint, 1 996 928 főt számláltak. A legtöbb öregségi nyugdíjas Budapesten (355 954 fő) és Pest megyében (238 825 fő) él, a legkevesebben pedig Nógrád (41 317 fő), Tolna (47 210 fő) és Vas (54 981 fő) megyékben élt.

Az öregségi nyugdíjat kapók ellátásnak átlagos összege országosan 164 102 forint. Az átlag Budapesten (195 983 Ft), Fejér (171 716 Ft) és Pest (170 902 Ft) megyében a legmagasabb, valamint Békés (147 179 Ft), Szabolcs-Szatmár-Bereg (147 093 Ft) és Bács-Kiskun megyékben (146 053 Ft) a legalacsonyabb. Vagyis a fővárosi átlagnyugdíj 34,2 százalékkal magasabb, mint a Bács-Kiskun megyei átlagos összeg: a legnagyobb és legkisebb átlagösszeg között 2021-ben még 45 805 forint volt a különbség, 2022-ben már csaknem 50 ezer. A budapesti átlagnyugdíj pedig több mint 30 ezerrel magasabb, mint az országos.

A nyugdíjasok száma országosan 1,57 százalékkal csökkent. Arányuk még a teljes lakosságszámhoz viszonyítva is minimálisan csökkent 2022. január 1-re: 2021-ben év elején még a lakosság 20,8 százaléka kapott öregségi nyugellátást, míg 2022-re 20,6-ra változott az arány. Tehát a lakosság egyötöde öregségi nyugdíjas. A nyugdíjasok száma legnagyobb arányban Nógrádban, Budapesten, Tolnában és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csökkent 2021-hez képest, és legkevésbé Hajdú-Bihar, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.

Jelentősen nőttek a nyugdíjak, de nem egyenlő mértékben

2021. január 1-jén az öregségi nyugellátás havi átlagösszege (az év eleji szokásos emelést is beleszámítva) 150 571 forint volt. 2022-re ez az összeg 164 102 forintra nőtt, ez mintegy 9 százalékos növekedés. 2021-ben az év eleji nyugdíjemelés 3 százalékos volt, ez a 150 571 forintban már benne volt, évközben azonban több emelésre is sor került - akárcsak idén. Júniusban 0,6 százalékos, novemberben 1,2 százalékos korrekció történt, majd 2022 januárjában 5 százalék. Ezek viszont önmagukban nem eredményeztek volna 9 százalékos növekedést, egy átlagösszeget kapó nyugdíjasnak mindössze 160 862 forintra nőtt volna a nyugdíja.

Az átlagösszeg növekedésének hátterében leginkább az áll, hogy generációváltás zajlik a nyugdíjas társadalmon belül: az új belépők között magasabb az átlag feletti nyugdíjat kapók száma, az időközben elhunyt nyugdíjasok között pedig többen kaptak alacsony nyugdíjat.

Érdemes megyénként is megvizsgálni, mennyivel nőtt az öregségi nyugellátás átlagösszege. Érdekes adat, hogy a legtöbb megyében nagyobb mértékben emelkedett az átlagos összeg, mint Budapesten. Az eltérések a növekedés arányában pár tizednyi, századnyi százalékpontot tesznek csak ki a megyék között, ettől tehát nem érdemes remélni, hogy a nyugdíjkülönbségek majd maguktól kiegyenlítődnek.

Az idei nyugdíjemelést már felfalta az infláció

A 2022-es év elején 164 102 forintra nőtt az átlagösszeg. Az év eleji emelés 5 százalék volt, azonban már tavasszal látszott, hogy az infláció elszabadult, és az árak sokkal nagyon mértékben kezdtek nőni. A kormány akkor további 3,9 százalék korrekcióról döntött. Így összességében a júliusi nyugdíjemeléssel 8,9 százalékkal nőttek a nyugdíjak, csakhogy június hónapban az infláció már 11,7 százalékos volt a KSH adatai szerint. (A júliusi adatokat csak augusztus 9-én publikálják.) Így minden bizonnyal szükség lesz pótlólagos emelésre novemberben is. 

A novemberi emelés pontos mértéke majd szeptemberben válhat ismertté, az összeg ugyanis attól függ, hogy a KSH mekkora inflációt állapít meg a 2022. január-augusztus hónapokban mért tényadatok alapján. Vagyis leghamarabb szeptemberben derülhet ki, mekkora lesz a novemberi nyugdíjemelés. Mindenesetre ilyen infláció mellett az is kérdéses, hogy az utólagos emelések, kompenzációk mekkora segítséget nyújtanak egyáltalán a nyugdíjasoknak.

A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) is felhívta korábban a kormány figyelmét arra, hogy a 2022. júliustól tervezett kiegészítő nyugdíjemelés a folyamatosan növekvő infláció miatt már akkor sem egyezett meg a valós áremelkedés mértékével, amikor megérkezett a nyugdíjasokhoz.

A nyugdíjasok jövedelem-kiegészítési lehetősége – erőnlétük, egészségi állapotuk miatt is – korlátozott, nincsenek abban a helyzetben, hogy a megelőző évekhez hasonlóan az inflációkövető nyugdíjemelés jelentős részét ők előlegezzék meg az államháztartásnak. A pénzromlás üteme hónapról hónapra újabb rekordokat dönt; májusban már kétszámjegyű volt az infláció, és láthatóan a következő hónapokban sem várható ennek mérséklődése

- írták korábban.

Egyre többen tesznek félre idős korukra

Az önkéntes pénztárak tapasztalatai szerint egyre többen nyitnak számlát, és kezdenek félretenni idős korukra, hogy nyugdíjukat majd a megtakarításból kiegészítsék. Jelenleg három kifejezetten nyugdíjcélú, államilag támogatott megtakarítás is elérhető Magyarországon: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosítás. Az ilyen megtakarításokkal rendelkezők minden befizetésükre 20% személyi jövedelemadó-visszatérítésben részesülhetnek, melynek maximuma évi 100-150.000 forint.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat szabályozó törvény értelmében a pénztártagok a nyugdíjkorhatár tényleges betöltése után kaphatnak „nyugdíjszolgáltatást”, azaz egyösszegű kifizetést, járadékfizetést, illetve ezeknek valamilyen kombinációját. A 2012. után nyitott NYESZ-ekről történő kifizetés ugyancsak abban az esetben adómentes, ha a megtakarító már nyugdíjra jogosult, és a számláját a kifizetést megelőző 10. adóévben, vagy annál régebben nyitotta meg. (Kivételt képez ez alól az az eset, ha az ellátást rokkanttá nyilvánítás alapján folyósítják: ilyenkor a számlanyitástól számított 3 adóév eltelte is elegendő az adómentességhez.)

A nyugdíjbiztosítások esetében meghatározott “biztosítási események” bekövetkeztekor teljesít a biztosító: ez lehet a biztosított halála, legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodása, a saját jogú öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzése, vagy a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltése. Tehát a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek helyzetét nem befolyásolja a nyugdíjkorhatár esetleges későbbi emelkedése. Aki például 2022-ben indította el a saját szerződését, 65 éves korában biztosan hozzáférhet majd a megtakarításához, függetlenül attól, hogy időközben változik-e a nyugdíjkorhatár.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb nyugdíjkorhatár emelés jöhet Magyarországon: itt a javaslat, sokan nem fognak örülni

Számos javaslata van a jegybanknak, de Farkas András nyugdíjszakértő szerint ez legfeljebb finomhangolás lehet.