Újabb 2,6%-os nyugdíjemelés jöhet a júliusi után soron kívül: tombol az infláció, muszáj lépni?

A fogyasztói árak múlt hónapban 11,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a KSH friss kimutatása szerint, amely egy százalékpontos növekedést jelent az májusi rekordhoz képest. Az élelmiszerárak még nagyobb ütemben emelkedtek: júniusban 22,1 százalékos, májusban még 18,6 százalékos áremelkedést lehetett tapasztalni. Az elemzői várakozásokat rendre meghaladó infláció még tovább nőhet a következő hónapokban: 14 százaléknál várják a tetőzést.

Az elemzőket is meglepte a júnusi rekordinfláció, viszont nem ez az első döbbenet, amit az inflációs adatok hoztak idén a szakértők számára: a júniusit megelőzően már a májusi, áprilisi, illetve a februári drágulás is magasabb volt a vártnál (márciusban pedig alacsonyabb volt az emelkedés a vártnál). A teljes évre, 2022 egészére vonatkozó inflációs várakozásaik is hónapról hónapra emelkednek. A friss adatok tükrében úgy látják, hogy a fogyasztói árak növekedése éves szinten 11-11,5 százalékos lehet.

Azonban nemcsak az elemzők, hanem a lakosság, és a kormány sem számított ilyen mértékű áremelkedésre. Az április végi döntést még 8,9 százalékos inflációs prognózis alapján hozták meg a 3,9 százalékos nyugdíjemelésről (levonva a januárban már megelőlegezett 5%-ot). Azonban a várható infláció ennél szakértők szerint jóval magasabb jelenleg (11-11,5%), a nyugdíjasok számára pedig még drasztikusabb az árak emelkedés. Számukra a KSH adatbázisa szerint 2022 jániusában a fogyasztói árak 11,8 százalékkal, csak az élelmiszerek 22,8 százalékkal voltak magasabbak.

Az alacsony jövedelmű háztartásokban pedig még magasabb, átlagosan 23 százalékos élelmiszerinflációt tapasztalhat a lakosság a KSH szerint! Ez a jelenlegi rekorddrágulás tehát az alacsony jövedelmű és nyugdíjas rétegeket sújtja most a leginkább.

Kevés lesz a júliusi emelés

Ahogy azt hangsúlyoztuk, az év eleji 5 százalékos emelés és a júliusi 3,9 százalékos korrekció - együttesen 8,9 százalék - kisebb, mint amit a jelenlegi inflációs várakozások (11-11,5%) indokolnának, így szinte borítékolható, hogy újabb emelésre lesz szükség. A bevett gyakorlat szerint ez novemberben szokott érkezni, és ha hihetünk az elemzői prognózisoknak, akár 2,6 százalékos is lehet (a múlt évi nyugdíjösszegből számítva, nem az emelésekkel növelt összegből). 2022-ben már nem lenne újdonság a nyugdíjasoknak a novemberi nyugdíjemelés, ugyanis a járvány óta rendszerint meghaladja az éves infláció az év eleji nyugdíjemelés mértékét. Sőt, 2021-ban ugyanígy júliusban is volt évközi emelés: igaz, akkor csupán 0,6 százalékos korrekcióra volt szükség, nem 3,9 százalékosra.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint szintén várható újabb kiegészítő emelés novemberben, amelynek pontos mértéke majd szeptemberben válhat ismertté. A novemberi kiegészítő nyugdíjemelés mértéke ugyanis majd attól fog függni, hogy a KSH mekkora inflációt állapít meg a 2022. január-augusztus hónapokban mért tényadatok alapján. Vagyis leghamarabb szeptemberben derülhet ki, mekkora lesz a novemberi nyugdíjemelés. Mindenesetre ilyen infláció mellett az is kérdéses, hogy az utólagos emelések, kompenzációk mekkora segítséget nyújtanak egyáltalán a nyugdíjasoknak.

A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) is felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a 2022. júliustól tervezett kiegészítő nyugdíjemelés a folyamatosan növekvő infláció miatt már most sem egyezik meg a valós áremelkedés mértékével. "A nyugdíjasok jövedelem-kiegészítési lehetősége – erőnlétük, egészségi állapotuk miatt is – korlátozott, nincsenek abban a helyzetben, hogy a megelőző évekhez hasonlóan az inflációkövető nyugdíjemelés jelentős részét ők előlegezzék meg az államháztartásnak. A pénzromlás üteme hónapról hónapra újabb rekordokat dönt; májusban már kétszámjegyű volt az infláció, és láthatóan a következő hónapokban sem várható ennek mérséklődése" - írták korábban.

A legnagyobb baj

Eddig is érték kritikák szakértők és nyugdíjasok érdekeit védő szervezetek részéről a nyugdíjszámítás módját, az elmúlt években jelentkező válságok azonban rávilágítottak, hogy mennyire nem képes válságálló a jelenlegi rendszer. A fő kritika korábban is az volt, hogy a tisztán százalékos éves emelések csak növelik a jövedelmi különbséget az alacsony és magas jövedelmű nyugdíjasok között. (Az infláció pedig éppen az alacsony jövedelemből élőket sújtja leginkább.)

Most már az is látszik, hogy az elszabadult árakért képtelenség az utólagos kompenzációval küzdeni. Egy átlagos nyugdíjösszegben (164 102 forint) részesülő elviekben 212 864 forintot kapott kézhez ebben a hónapban, amelyből 170 197 forint az emelt nyugdíj és 42 667 az utólagos egyösszegű kompenzáció. Ezzel szemben az a csaknem 115 ezer nyugdíjas, aki januári adatok szerint 300 ezer forintnál is több nyugdíjat kap, minimum 78 ezer forintos kompenzációt és 11 forint havi emelést kapott.

Miközben a tej, a kenyér, a paradicsom, stb. minden nyugdíjas számára ugyanolyan mértékben drágult, az ezt kompenzáló nyugdíjemelést saját nyugdíjuk alapján állapítják meg számukra. A magasabb nyugdíjúak így mindig többet, a kisnyugdíjasok mindig kevesebbet kapnak, a nyugdíjolló pedig egyre szélesebb lesz.

A korábbi években a 3-5 százalékos éves inflációnál is érezhető volt már a hátrány, amelyet az alacsony nyugdíjból élők elszenvedtek, 2022-ben azonban, amikor már 11 százaléknál is magasabb infláció jöhet, az ezt kompenzáló emelések hatalmasra növelhetik a különbségeket az egyes rétegek között. Az pedig megjósolhatatlan, hogy ez milyen következményekkel jár majd, főként az újonnan bejelentett rezsikvóta tükrében.