Ezt mindvégig rosszul tudtuk az állampapírokról? Kiderült, rengeteg magyar óriásit bukhat rajtuk

Az elmúlt években a lakossági állampapírok rendkívül népszerűvé váltak Magyarországon. A Magyar Állampapír Plusz 2019-es sikere után a Prémium Magyar Állampapír, majd a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír vált kedveltté a befektetők körében. A lakossági állampapírok egyik fő előnye a kiszámíthatóság és a mesterséges védelem a kötvénypiaci kockázatokkal szemben.

Az intézményi államkötvények esetében azonban más a helyzet. Ezek árfolyama a piaci hozamszintek függvényében változhat, ami jelentős kockázatot jelent. Például ha egy 7%-os kamatozású kötvény esetében a piaci hozamszint 13%-ra emelkedik, a kötvény árfolyama jelentősen csökkenhet. A hosszabb futamidejű kötvények különösen érzékenyek: egy 1 százalékpontos hozamemelkedés akár 9,8%-os árfolyamcsökkenést is okozhat egy 20 éves kötvény esetében.

A lakossági befektetőknek további hátrányt jelent, hogy számukra az ÁKK által közölt referenciahozamok nem érhetők el teljes mértékben. A spread, vagyis a különbözet futamidőtől függően 24-33 bázispont között mozog. Emellett egyes kötvények esetében adózási kötelezettségekkel is számolni kell: a 2019 június 1. előtt kibocsátott kötvényekre 15% SZJA vonatkozik, bizonyos esetekben pedig további 13% szociális hozzájárulási adó is felmerülhet.

A jelenlegi piaci környezetben a kötvényhozamokat több kockázati tényező is befolyásolhatja, például a belföldi fiskális lazítási félelmek, a forint esetleges gyengülése, az inflációs kockázat és a változó nemzetközi környezet. A befektetőknek azt is mérlegelniük kell, hogy az intézményi állampapírokból származó veszteség csak akkor realizálódik, ha a futamidő vége előtt értékesítik a papírokat.