Beütött a nyugdíjkatasztrófa 2023-ban: több tízezer idős magyar kerülhet bajba, ha fizetni kell

Komoly kihívásokkal néznek szembe az idős magyarok. Az Eurostat adatai alapján az egyedül élő, 65 év felettiek 41,8 százaléka a tavalyi évben nem lett volna képes megbirkózni egy hirtelen felmerülő, váratlan kiadással, tehát a probléma több százezer idős embert érint - gondoljunk csak bele, hogy kb. 2,5 millió nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember lehet az országban.

Ilyen váratlan kiadások közé tartozik például, ha valamelyik fontos háztartási gép hibásodik meg, és javításra vagy cserére van szükség, vagy az autót szerelőhöz kell vinni, esetleg a házban, lakásban keletkezik valami akut tennivaló - például egy csőtörés, beázás.

Folyamatos drágulást nyögnek az idősek

Az adatok azt mutatják, hogy 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben az egyedül élő, 65 év felettiek körében ez az arány még 31-33 százalék körül mozgott, de 2020-ra már 46,5 százalékra nőtt. Valószínűsíthető, hogy azóta a helyzet tovább romolhatott.

Ezt az elméletet alátámaszthatja az is, hogy 2022 egészére vonatkozóan 15,2 százalékos volt a nyugdíjasinfláció.

Ráadásul az idősek pont az év végén szembesültek a brutális drágulással, ami 2023-ban is masszívan kitartott, és csak az utóbbi hónapokban látszik valamennyire csillapodni:

ugyanis a nyugdíjas fogyasztóiár-index tavaly szeptemberben emelkedett 20 százalék fölé (21,9%), és csak 10 hónappal később, indén júliusra csökkent valamivel ez alá (18,7%).

Az érték szeptemberre 11,6 százalékos volt, de sok örömre nincs oka emiatt sem a magyar időseknek, hiszen ez azt jelenti, hogy a tavaly szeptemberi kegyetlen drágulásra jött még rá újabb, több mint 10 százalékos átlagos áremelkedés.

Viszont a magyar egyedül élő idősek helyzete még jónak is mondható az uniós rangsorban, hiszen Horvátországban, Romániában, Bulgáriában mind 70 százalék felett volt azok aránya, akik nem tudnának megbirkózni egy nagyobb kiadással. Lengyelországban az egyedülálló idősek 51 százaléka volt ilyen helyzetben, de Szlovákiában (48%) és Szlovéniában (43,6%) is rosszabb a helyzet a hazainál. A cseheknél kereken 30 százalék volt az arány, Ausztriában pedig az idősek 24,1 százaléka küzdött ilyen gondokkal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyakunkon a nyugdíjkatasztrófa: sok magyar tudomást sem vesz róla, 2025-ben jöhet az összeomlás

2025-ig meg kell lennie az új rendszernek, ezen a kormány mellett egyszerre többen is dolgoznak.

A magyarok bő harmada bajban lenne

Összességében egyébként a magyar lakossság 33,9 százalékának okozott volna gondot 2022-ben valamilyen hirtelen jött kiadás kifizetése, ez csak 0,9 százalékkal jobb arány, mint egy évvel korábban volt. Viszont csak egy kicsivel vagyunk az EU és az eurózóna átlaga felett. Ellenben Románia (47,9%) és Bulgária (42,4%) jóval rosszabbul áll ebben a tekintetben.

Lengyelországban és Szlovákiában a lakosok 27 százalékának okozna problémát, ha hirtelen nagyobb összeget kellene letenni az asztalra, Szlovéniában ez az arány 24 százalékos, Ausztriában 19 százalék, a legjobb pedig a kornyező országok között Csehország, ahol 17,5 százalék ez az arány.

Címlapkép: Bruzák Noémi, MTI/MTVA