Iránykeresés jellemezte a magyar tőzsdét, történelmi csúcson zárt a BUX.
"Egy olyan évtized előtt állunk, ahol tartósan magasabb lesz a kamat- és inflációs környezet" - mondta el Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója az általuk tartott webináriumon, melyet élőben közvetített a Pénzcentrum. Az előadás során Zsiday Viktor portfóliókezelő arról beszélt, hogy a forint sorsát az fogja meghatározni, hogy ortodox vagy unortodox gazdaságpolitikai választ adunk-e a mostani gazdasági helyzetre.
"Egy olyan évtized előtt állunk, ahol tartósan magasabb lesz a kamat- és inflációs környezet" - kezdte előadását Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember elmondása szerint nem a jelenlegi kamatszint az abnormális, hanem a 2011-2021 közötti évtizedé volt az.
Móricz szerint azok a tényezők, melyek a korábbi években csökkentették az infláció és a kamatok mértékét, tartósan megváltoztak. Az egyik fontos változás, hogy az államok mostanra elkezdték lazábban kezelni a költségvetéseiket, és szerinte ez tartósan így is fog maradni.
A másik fontos különbség, hogy a természetvédelmi előírások betartása plusz költségekkel fognak járni, tehát a termékek, szolgáltatások árait tartósan emelni fogják a klímavédelmi célkitűzések. Ezzel párhuzamosan elindult egy deglobalizációs folyamat is, melynek során a korábban Ázsiába kihelyezett termelést elkezdték visszatelepíteni Európába és Ázsiába - ezek a folyamatok szintén növelni fogják a korábban csökkenő költségeket.
A demográfiai folyamatok is a bérek emelkedése felé fognak hatni, hiszen egy öregedő társadalomban egyre drágább lesz a munkaerő. Mindez a bérek emelkedésén keresztül szintén a magasabb infláció és a magasabb kamatok felé fog hatni.
Mi lesz a forinttal?
Zsiday Viktor portfóliókezelő hangsúlyozta, hogy amikor a forint sorsát próbáljuk elemezni, akkor arra ne úgy gondoljunk, mint ami lóg a levegőben, hiszen egy régió részét képezzük. Magyarországon ugyanaz történt, mint a kelet-közép-európai térség egyéb országaiban: az egy főre jutó GDP jellemzően emelkedett, a munkanélküliség csökkent, a gazdaság elkezdett felzárkózni az európai uniós átlaghoz. Mindenhol komoly béremelkedés ment végbe, köszönhetően a nyugati cégek kelet-európai megjelenésének.
A bérek emelkedése pedig az infláció emelkedésének irányába hatott az egész régióban. A legfontosabb kérdés ebben a helyzet, "hogy mit csináljon ilyenkor egy gazdaságpolitika"? Erre létezik egy ortodox, úgynevezett tankönyvi megoldás, illetve létezik egy unortodox megoldás is.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az ortodox válasz esetén meg kell próbálni viszonylag magasabb kamatokkal a devizát erősen tartani, ezáltal legalább külföldről nem importáljuk az inflációt, hiszen belülről úgyis lesz valamekkora. Ezzel párhuzamosan megpróbáljuk a béreket is kordában tartani. Zsiday hangsúlyozta, hogy nem az a cél, hogy ne nőjenek bérek, hanem az, hogy "ne szaladjon el a végtelenbe a béreknek az emelkedése". Ugyanis egy nagyarányú - például évi 15-20 százalékos mértékű - béremelkedés nagymértékű inflációt is okoz.
Ha nagyon elszáll a bérnövekedés, akkor abból előbb-utóbb nagy infláció lesz, abból még nagyobb béremelkedés, még nagyobb infláció és egy óriási összeomlás a végén. Ezt már kipróbáltuk nagyon sokszor a történelemben."
Ezzel szemben az unortodox gazdaságpolitika esetében leértékelődik a deviza, magas a nominális bérnövekedés és az infláció mértéke is sokkal magasabb. Utóbbi megoldás akkor valószínűbb, ha tartósan nem sikerül megállapodni az Európai Unióval. Tehát a forint árfolyamát az fogja hosszú távon meghatározni, hogy a kormányzat melyik utat választja.
Súlyos krízis fenyegeti a magyar háztartásokat: egyetlen váratlan kiadás elég, és beüt a katasztrófa
Az Eurostat évente felméri, hogy az európai háztartások mekkora hányada nem tudna saját erőből fedezni egy hirtelen jött, előre nem tervezett kiadást.







