2008 óta nem látott kamatakörnyezet zúdulhat a magyar adósokra: retteghetnek a hiteleik, megtakarításaik miatt?

100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte kedden az alapkamatot a Monetáris Tanács, így 2009 óta először lett kétszámjegyű – közölte az MNB délután. A mostaninál magasabb alapkamatra 2008 decembere óta volt példa. Az MNB még tavaly júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba:

Minden döntésünk mögött a legfontosabb horgony az infláció alakulása, júniusban tovább fokozódott az áremelkedés, a havi átárazások mértéke változatlanul a korábbi évekre jellemző szint többszöröse volt. 

- ismertette a Magyar Nemzeti Bank stratégiájával kapcsolatban a keddi kamatdöntés után a jegybank alelnöke, Virág Barnabás. Az infláció csökkenésére pedig a jelenlegi várakozások szerint csak 2023 augusztusától számítanak, szóval jó ideig nem az alapkamat emelése, hanem annak mértéke lesz az igazi kérdés. Persze az is biztos, hogy nem fognak olyan mértékű kamatemelést eszközölni, amely recesszióba döntené a válságból kilábaló gazdaságot.

Hosszú időre elbúcsúzhatunk az olcsó hitelektől

Egészen júniusig alacsony volt a jegybanki alapkamat, ami felpörgette a magyar gazdaságot, az exportmérlegünk magas volt a gyenge forint okán, és folyamatos volt a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció is bennemaradt a Matolcsy által emlegetett toleranciasávban.

Most azonban más a helyzet, elszállóban vannak az árak, úgyhogy lépni kellett.

Mi köze ehhez a jegybanki alapkamatnak? Ez az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, valamint a hazai betétek kamatai is magasabbak lesznek emiatt.

Ha alacsony az alapkamat, olcsóbbak a hitelek, tehát a lakosság is bátrabban vesz fel kölcsönöket, ezért pedig több pénz cirkulál a magyar gazdaságban - az árak pedig elkerülhetetlenül nőnek, aminek az MNB gátat akar szabni.

Mi lesz így a magyarok hiteleivel?

Az már biztos, hogy rosszul jár, aki a következő hetekben, hónapokban vesz fel hitelt. A jegybanki alapkamat emelése sok mindenre hatással van, talán az egyik legközvetlenebb módon a rövid futamidejű hozamokat befolyásolja. Ezek közé tartoznak a bankközi hozamok – mint amilyen a BUBOR is -, melynek mértéke közvetlenül befolyásolhatja egyes lakáshitelek törlesztőrészletét.

De mi is az a BUBOR? Az a kamat, amelyen a kereskedelmi bankok hitelt nyújtanak egymásnak rövid futamidőre, vagyis gyakorlatilag a változó kamatú hitelek “beszerzési ára”. Ezért egy ilyen kölcsön kamata kamatfordulókor olyan mértékben fog megváltozni, amilyen mértékben a referenciamutató értéke módosult az előző kamatfordulóhoz képes. A hitelekre a referenciamutató hónap utolsó munkanapja előtti második napon érvényes értéke az irányadó.

Ha például a 3 havi BUBOR értéke az induló állapothoz képest 0,5 százalékponttal emelkedett 3 hónap alatt, akkor az ehhez kapcsolódó kölcsönök kamata is 0,5 százalékponttal fog emelkedni.

Az új hiteleken belül a változó kamatozású kölcsönök aránya elenyésző, ugyanakkor a már meglévő lakáshitelek közel fele még mindig éven belüli kamatperiódusú. Ezen konstrukciókon belül is igen jelentős a 3 havi kamatperiódusú konstrukciók aránya, ez annak köszönhető, hogy a deviza hitelek forintra váltásakor a kamatperiódust 3 hónapban határozták meg.

Jól járhatnak a befektetők?

Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái, és a tendencia Magyarországon is ez volt. Ezzel együtt a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is folyamatosan csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok rendkívül alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála az elszálló inflációnak.

Sokan emiatt inkább állampapírba tették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni - ezért ebben az időszakban összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.

Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarításnövelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak.

Ha nő az alapkamat, az eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítási kedv.

Nem árt azonban vigyázni, ugyanis több konstrukció, így például a CSOK alapú lakáshitel büntetőkamata is megfelel a jegybanki alapkamatnak. Hiszen, mint ismeretes ennek alapkamata csupán 3 százalék, viszont a kamattámogatás elveszik, ha a vállalt gyermekek nem születnének meg határidőre. (A maximális 15 millió forint igényléshez legalább három gyermekre van szükség.)