A Pénzcentrum utána járt különböző befektetésekkel foglalkozó szakembereknél, hogy mi érte meg idén.
A legnagyobb és legjelentősebb hunkori pénzleletről, az ún. szikáncsi aranykincsről tartott előadást Bíróné Sey Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott muzeológusa, aki az elsők között látta az 1963-ban megtalált leletet - adta hírül a Promenad.hu.
1963. október 21-én, Szikáncs határban a pulykáit legeltető Jozó Erzsébet a földet turkálva néhány "apró, sáros, sárga éremre" lett figyelmes. A solidusokat elvitték egy ékszerészhez, aki réznek hitte őket és elküldte a megtalálóval együtt. A szikáncsi aranylelet pontosan 1439 arany solidusból áll, darabonként 4-4,5 g súlyú aranypénzt került elő; a leletegyüttes összsúlya közel 6,5 kg.
Az érmék nagy része Konstantinápolyban készült, és az anyaguk 24 karátos, vegytiszta arany. Kereskedelmi forgalomba soha nem kerültek, a kutatások szerint a bizánciak az 5. században békeadóként fizették a hunoknak. A leletegyüttes zöme a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában található.
Rengeteg magyar fektette ide a pénzét: most látszik csak igazán, mekkora bukta lehet belőle 2026-ban
Az egyik magyarázat szerint a kriptokultúra nem volt hajlandó felnőni, és ez távol tartja a potenciális befektetőket.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








