Ez vár a jövőben 200 ezer rokkantnyugdíjasra

A dokumentum szerint a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozna az öregségi nyugdíj, s továbbra is ott maradna a hozzátartozói özvegyi és az árvasági ellátás is. Az Egészségügyi Alaphoz kerülnének a nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjjárandóságok, így a rokkantnyugdíj, a rendszeres szociális járadék, illetve a rehabilitációs járadék.

Az új rendszerben az eddigiektől eltérően nem az áll majd a középpontban, hogy a rokkant személy mire nem képes, hanem az, hogy az adott egészségi állapotában mire lenne képes.

Az önellátási képességnek megfelelően három csoportba sorolnák a rokkantakat. Az I.csoportba tartoznak azok, akik egyáltalán nem képesek az önellátásra, míg a II. csoportba azok, akik segítséggel, de valamilyen szintű önellátásra képesek. Becslések szerint a két csoportba összesen mintegy 65 ezer fő tartozik majd. Őket egyáltalán nem érinti az átalakítás, továbbra is megkapják az eddigiekben folyósított ellátásukat. Ugyanez vonatkozna az 57 év feletti rokkantnyugdíjasokra is.

A dokumentum szerint a munkaképességi kategóriákat új besorolásokba rendeznék. Az A kategóriába tartozna az, akinek megmaradt munkaképessége 60 százalék vagy annál több, B kategóriába, akinek 50-60 százalék közötti az egészségi állapota, azaz jól rehabilitálható, C kategóriába, aki 30-50 százalék közötti, D kategória lenne a 30 százalék alatti, és E, aki önellátásra nem képes (a D és E kategória megegyezik a fenti I. és II. csoporttal).

A feljegyzés szerint a rehabilitálhatók csoportjába mintegy 220 ezren tartoznak. Közülük már most is mintegy 25 ezren rehabilitációs járadékban, nagyságrendileg 72 ezer forintos összegben. Utóbbiak 2014-ben kapnak utoljára járadékot, az ellátás ugyanis legfeljebb 3 évre jár.

A célkitűzés, hogy összesen 195 ezer rokkant munkaerő-piacra történő visszajuttatását elősegítsék. A felülvizsgálat végéig ők is megkapják eddigi juttatásaikat.

A felülvizsgálatokat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal fogja végezni. A szervezet 110 olyan munkakört dolgozott ki, amely a rehabilitálhatók számára megfelelő munkalehetőséget biztosít.

Amennyiben a felülvizsgálat arról rendelkezik, hogy valaki rehabilitálható, munkát kell neki felajánlani, ami kétféleképpen történhetne. Egyrészt bevezetik a Rehabilitációs kártyát, amelynek révén a munkáltató teljes járulékmentességet élvezne a rehabilitált alkalmazásáig. A másik megoldás a START közmunka programon keresztül történő közfoglalkoztatás. Mint írták, igényfelmérést végeznének az önkormányzatok részéről, de ennek végső kidolgozásához szükséges az önkormányzati törvény elfogadása.

A rokkantnyugdíjasok háromnegyede nehezen foglalkoztatható újra

Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke korábban a hvg.hu érdeklődésére elmondta: a nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok 70 százaléka 54 és 60 év közötti, tehát a munkaerőpiacon nem keresett korosztályba tartozik. Ráadásul ugyanekkora az aránya azoknak, akik csak általános iskolai vagy legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. Több mint 60 százalékuk hátrányos helyzetű térségekben, Észak-Magyarországon vagy a Dél-Alföldön él. Olyan kistelepüléseken, ahol nincsenek munkahelyek, és ha lennének is a környéken, költséges a közlekedés - sorolta a problémákat a hvg.hu-nak Hegedűs Lajos.

Hozzátette: szükséges lenne a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiacának a bővítése, de "ezt egy komplex rehabilitációs folyamattal kell megvalósítani, amely magában foglalja az egészségügyi, képzési, szociális és foglalkoztatási rehabilitációt, és nem pedig pusztán kormánypropaganda. A közmunkaprogramban való részvétel segítséget jelenthetne, de itt még az egészségeseknek szóló cselekvési program sem látszik részleteiben.