A Magyar Nemzeti Bank nemrég megjelent adatsoraiban meglepő statisztikai adatra bukkanhat az értő szem. A magyar lakosság úgy tűnik, nem csak a kamatkülönbözetre figyel a forint- és devizabetétek esetében, de igyekszik realizálni az árfolyamnyereséget is.
A devizaalapú betéteknél a forintárfolyam torzító hatását kiküszöbölve euróban számolva jól látszik az alábbi ábrán, hogy a forint tavaly nyári nagy erősödése mellett egyre többen vitték pénzüket devizabetétekbe, majd az őszi és tavaszi nagy forintgyengülésekkor az árfolyamnyereség "bezsebelése" érdekében forintba váltották vissza.
A lakosság fent jelzett tudatos magatartása még inkább megfigyelhető, ha nem az állományi adatsort tisztítjuk az árfolyam-hatástól, hanem a havi árfolyamszűrt tranzakciós MNB-adatokat vizsgáljuk. Amint az alábbi ábrán jól látszik: 2008. őszén a tartósnak hitt forintgyengülés mellett devizából forintbetétekbe csoportosítottak át megtakarításokat a háztartások, majd 2009. késő tavaszán az inkább átmenetinek hitt jelentős forinterősödés mellett fokozódott a devizaalapú betétképzés (márciusban a forintalapú betétkivonási "riadalom" áprilisra korrigálódott). A fentiek miatt - banki szereplők elmondása szerint is - jelentős forintstabilizáló hatást fejtettek ki a háztartások az elmúlt közel egy év során.

Brutális vagyonon ül a 100 leggazdagabb magyar: ennyi pénze van Mészáros Lőrincnek, Csányi Sándornak
Egy év alatt 14 százalékkal, 12 579 milliárd forintra nőtt a száz leggazdagabb magyar vagyona
-
A szépségápolásra a gazdasági nehézségek ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok + Videó
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.







