Rendszerváltás hatásai Ahogy csökken a népesség száma, egyre kevesebben tudnak nyugdíjjárulékot fizetni, miközben a nyugdíjasaink száma folyamatosan nő. Ezt már nem lehet annyival elintézni, hogy megnöveli az állam a járulék összegét, mert ez már így is jelentős összeget tesz ki. De lássuk, hogy miért is kell ennyit fizetni...
A közép- és kelet-európai országok a rendszerváltás után szembesültek azzal a problémával, hogy az addigi nyugdíjrendszer nem követi sem a népességi, sem a gazdasági környezet változásait. Korábban a nyugdíjakról teljes egészében az állam gondoskodott, és a nyugdíjat a munkában töltött évek, és nem a befizetések alapján állapították meg. A nyugdíjkorhatár is alacsony volt, gyakori volt a korengedményes nyugdíjazás is.
Ezek az országok a rendszerváltás után reformokba kezdtek, hogy biztosítani tudják az állam nyugdíjfizető képességét. Megemelték a nyugdíjkorhatárt, és meghosszabbították a szükséges nyugdíjjárulék fizetési időtartamot.
Emellett néhány ország második pillérként működő rendszert vezetett be nyugdíjjárulék függő, tőkefedezeti egyéni számlákkal, elsőként Lengyelország és Litvánia. Ennek bevezetésétől azt remélték, hogy ez a második pillér hozzájárul a nyugdíjjövedelmek körének bővítéséhez, vagyis a magasabb befizetésekkel később magasabb nyugdíj összeg jár.
Az első és második pillér kötelező érvényű, emellett azonban többen is bevezettek harmadik és negyedik pillért is, ezzel is megkönnyítve az időskori jövedelem biztosítását, ezek önkéntes alapon működnek.
Magyarországi helyzet
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Demográfiai kilátások:
A világ többi részéhez hasonlóan Magyarországon is fokozatosan nő az átlagéletkor. Ez az életszínvonal, és az egészségügyi helyzet javulásának köszönhető. Ezzel szemben viszont egyre csökken a születések száma, egyre kevesebb a gyermekvállalás, vagyis egyre kevesebb ember tart el egyre több nyugdíjast. Ezen a bevándorlás segíthetne valamennyire, de itthon és a környező országokban ez nem jelentős.
A leglényegesebb ebből a szempontból a 65 feletti korosztály növekedése. Az Allianz által készített tanulmány alapján a magyarországi népesség 2006-ban 10,1 millió fő volt, 2050-re azonban csak 8,9 millió fő lesz. A 65 felettiek arány a 65 év alattiakhoz képest 2006-ban 22,7 volt, ezzel szemben 2050-re 48,3-es arányt várnak a szakemberek. Ez azt jelenti, hogy az állam ilyen célra fordított kiadásai a 2006-os GDP 10,4 százalékát adják, miközben 2050-re ez 17,1 százalékra fog emelkedni.
Többpilléres rendszer
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Megindult az MBH Bank részvények igénylése (x)
A lakossági befektetőket egyszerű folyamat és árkedvezmény is várja a bank részvényigénylésében.
-
Megéri-e a KKV-nak napelembe fektetnie? (x)
Energiaválság és kiszámíthatatlan költségek
-
Szigetüzem egyszerűen: megbízható Pramac megoldások (x)
A stabil energiaellátás ma már nem luxus, hanem alapfeltétel – legyen szó otthonról, vállalkozásról vagy mezőgazdasági telepről.








