Vidd a pénzed Bulgáriába: neked kamatozik az újdonság ereje!

A következőkben a nemrégiben megjelent, a romániai lehetőségekről szóló cikkünkhöz hasonlóan, a cégalapítás feltételeit és az általa vélhetően nyújtott előnyöket, illetve a megtakarított pénzünk ingatlanba, bankbetétbe és befektetési alapba való elhelyezésében rejlő lehetőségeket vesszük górcső alá.

A magyar befektetők 2005-ben a negyedik legnagyobb külföldi mozgó tőkeimportot jelentették a keleti állam számára. A Bolgár Nemzeti Bank adatai szerint a legjelentősebb befektető Ausztria, Nagy-Britannia és Svájc után, hazánk biztosította a legnagyobb mennyiségű tőkét az újonnan csatlakozott Bulgária számára, 1992 óta összesen nem kevesebb, mint 635,4 millió eurót.

Alapíts céget Bulgáriában!

Mint minden Európai Uniós tagállamra, így Bulgáriára is a közösségi jog vonatkozik a csatlakozás után, amely az egyéni vállalkozások és a külföldi vállalatok belföldön (ebben az esetben Bulgáriában) nyitott fióktelepeinek megalapítására általános érvényű szabályokat tartalmaz. A külföldön alapított gazdasági társaságok esetében továbbra is a tagállamban érvényes jogszabályok maradnak érvényben azzal a kitétellel, hogy a más tagállamból érkező uniós állampolgárokat ezek nem hozhatják hátrányos helyzetbe az ország saját állampolgáraival szemben.

Bulgáriában a gazdasági társaságok kereskedelmi társaságok, szövetkezetek vagy polgárjogi társaságok lehetnek. A kereskedelmi társaságokból 5 fajta hozható létre, ezek mindegyike jogi személyiséggel bír, működésüket pedig az 1991. július elsejével életbe lépő kereskedelmi törvény szabályozza.

A kereskedelmi társaságok a következők: közkereseti társaság (SD), betéti társaság (KD), korlátolt felelősségű társaság (OOD), részvénytársaság (AD) és a részvényekkel működő betéti társaság (KDA).

A leggyakoribb vállalkozási formának Bulgáriában is a kft. számít, amelynek alapító tőkéje nem lehet kevesebb, mint 5000 leva, azaz 645 ezer forint. A korlátolt felelősségű társaságot nem csupán az teszi vonzóvá, hogy akár egyszemélyes kft. is alakítható, feltéve, hogy a nevében ez a tulajdonság megjelenik, hanem az is, hogy a kft-vel szemben a részvénytársaság alapításához jelentős tőkemennyiség szükséges (minimum 1 millió leva, ami 129 millió forintnak felel meg).

A cég bejegyzésének menete jóval egyszerűbb, mint Románia esetében, egy jó ügyvéd segítségével akár 3 nap alatt lezongorázható a folyamat, amely azonban a szomszédos országban uralkodó "árakhoz" képest jóval drágább. A kft. 5000 levás alaptőkéje mellett körülbelül 1350 eurónyi az ügyvédi költség, amelyért azonban életképes céget kapunk. Tehát összesen körülbelül 986 550 forintnyi kiadást jelent a kinti cégalapítás.

Na de érdemes "ezért" olyan messzire menni?

Jogosan vetődik fel a kérdés az Olvasóban, hogy a cégalapítás jelentette viszonylagos előnyök miatt érdemes-e ennyire messze menni. Az országban rejlő igazi kedvezményeket azonban nem a cégalapításkor megspórolható összegek adják, hanem a későbbiekben jellemző kisebb terhek és a viszonylag képzett munkaerő, mégis a befektetők számára igencsak kedvező bérszínvonal.

Ha a kormány tervei maradéktalanul teljeselnük, a társasági adó mértéke várhatóan a következő években, két lépcsőben 10 százalék körülire csökken majd, amely tovább javítja majd az egyébként is kedvező képet.

Az igazi előny azonban mindenképpen a bérek nagyságához és a rájuk kivetett személyi jövedelemadóhoz nagyságához kapcsolódik. Alapvetően már a 130 levás adómentes jövedelmi határ is elképesztően alacsony a magyar szemnek, ez ugyanis 16 700 forintot jelent.

Levabetét és befektetési alap - hova tedd a pénzed?

Cég nélkül is van kiút!

Bulgária abban az esetben is rejt lehetőségeket számunkra, ha nem szeretnénk felvállalni a cégalapításban rejlő kockázatot, illetve a távolságban gyökeredző nehézségek miatt inkább kevésbé időigényes módon szeretnénk pénzünket kamatoztatni. Lássuk a lehetőségeket!

Levabetét? Nem véletlen, hogy nem hallottál róla!

A bolgár kereskedelmi bankoknál lekötött betétben elhelyezni megtakarított pénzünket sokkal kevésbé jó ötlet és jövedelmező befektetés, mintha ugyanezt Romániában és lejben, vagy Magyarországon és forintban tennénk. A bolgár hitelintézetek ajánlatai között ugyanis csak körülbelül akkora kamatokkal találkozunk, mint amilyet itthon kaphatunk az euróban elhelyezett pénzünkre.

Ez alapvetően annak "köszönhető", hogy a bolgár alapkamat lényegesen alacsonyabb hazai társánál, körülbelül 2 és 3 százalék körül alakul. A bolgár és magyar alapkamat változását ábrázolja az alábbi diagramm 2004. január elseje és 2006. december 31-e között.

Emellett a levabetétbe való pénzelhelyezés abban az esetben nyújthatna alternatívát az euróbetétekkel szemben, ha a forint/bolgár leva kurzus a levának kedvezne, hiszen akkor a befektetett levánkért a későbbiekben több forintot kapunk vissza.

Mivel azonban a bolgár leva árfolyama az euróhoz van kötve, így ez az esemény csak akkor következhet be, amikor a forint az euróval szemben gyengülést mutat. Ekkor viszont már a kiutazás többletköltségei (számlanyitáshoz szükséges), még az euróbetétnél is kedvezőtlenebbé teszik ezt a lehetőséget, nemhogy a forintbetétnél.

Bolgár alapba fektetni? Itt a nagy ötlet?

A 2006-os évet mindössze 88,5 millió leva (45,25 millió euró) befektetési vagyonnal indító befektetésialap-piac az év végét már 305 millió leva feletti egyenleggel zárta, miközben az alapkezelő immár 39 alapot kezelt.

A konstrukciók között a vagyon 80 százalékát birtokló vegyes és részvényalapok dominálnak. A piac legnagyobb szereplője a Raiffeisen Asset Management, amely 16 százalékos piaci részesedéssel bír, de szépen növelte kezelt vagyonának volumenét a magyar OTP Alapkezelő és a DSK Bank közösen alapított alapkezelője.

Az ingatlanárak növekedése nem állt meg!

A bolgár ingatlanpiacon már 3 évvel ezelőtt megkezdődött az árak európai színvonalra való felzárkózása, amely majd 50 százalékos áremelkedést eredményezett 2004-ben. Az óriási keresletre válaszként megjelenő jelentős mértékben megnövekedett kínálat azonban már valamelyest gátat vetett az árak emelkedésének, így a 2005-ben még 21,6 százalékos szárnyalást mutató bolgár ingatlanárak növekedése 2006-ban egyszámjegyűre (9,5 százalék) apadt.

Az árnövekedés lassulása azonban még nem jelenti azt, hogy a bolgár ingatlanpiac nem jelent potenciált a külföldi befektetők számára. Sokkal inkább arról van szó, hogy a 2004-es helyzethez képest alaposabb vizsgálódásra van szükség, mielőtt ingatlanba fektetnénk a pénzünket.

A legnépszerűbb turisztikai célpontnak továbbra is a tengerpart, főként a Napos Part számít, ahol természetesen nem csupán az árak emelkedéséből profitálhatunk, hanem az idegenforgalomból is. A négyzetméterárak némileg a horvátországinál megszokott alatt helyezkednek el, körülbelül 1000-1200 euró körül, ám a kevésbé fejlett infrastruktúra és vendéglátás miatt az ár-érték arányok kiegyenlítődnek.

A bolgár tengerpart esetében mindeddig nem kellett tartanunk a Vir-szigeteki ingatlanbontáshoz hasonló eseménytől, de az ottani kormány az idei évtől kezdve ugyancsak féket vetett a túlzott tengerparti építkezésre, és a tengertől számított 100 méteres körzet esetében 20 százalékban határozta meg a beépíthetőség határát és lekorlátozta az épületek magasságát 7,5 méterre.

A tengerpart mellett a számunkra kevésbé ismert síparadicsomok környéke nyújthat még jó befektetési lehetőséget, amely egyre kedveltebbé válik az angol és az ír fiatalok körében. A Bansko környékén található 70 sípálya közelében körülbelül 1000 euró (253 ezer forint) per négyzetméterért vásárolhatunk ingatlant, amely nagyjából az osztrák árszínvonal felének felel meg.