Egy biztosítás árnyoldala

Pénzcentrum
2006. szeptember 5. 09:30

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF)szükségesnek tartotta, hogy tájékoztatót készítsen a halasztott tőketörlesztéses, életbiztosítással kombinált lakáshitelekről, mert a termékre vonatkozó ismertetők, hirdetések - a termék minél jobb eladhatósága érdekében - általában csak a kedvező vonásokat ismertetik. Az esetleges problémákról, az ügyfél számára negatív következményekről azonban nem adnak kellő mértékben tájékoztatást.

Az összetett konstrukció lényege, hogy a lakáshitel mellé befektetési életbiztosítás (pl. befektetési egységhez kötött - unit linked - életbiztosítás) kapcsolódik oly módon, hogy az ügyfél a hitelt nyújtó banknak csak a hiteldíjat (kamat, jutalék) fizeti, míg törlesztő részleteket nem kell fizetnie. Ehelyett a biztosítónak fizeti a biztosítási díjat a futamidő végéig, amely összegeket a biztosító folyamatosan befekteti. (A hitel és a biztosítási futamidő tartama rendszerint azonos vagy legalábbis összehangolt.) Az ügyfél által befizetett biztosítási díjakból és a befektetésük révén realizált hozamokból a biztosító téríti meg a bank számára a tőkét a konstrukciótól függően a futamidő végén, illetve a futamidő alatt több részletben.

E termék bevezetésére a magyar piacon az elmúlt 4-5 évben került sor, 2004-2005-ben pedig jelentős növekedés történt. A nagyobb bankok, biztosítók a terméket már bevezették és jelentős reklámtevékenységgel meg is próbálják minél szélesebb körben terjeszteni. A konstrukció vonatkozásában egy-egy biztosító több hitelintézettel is kapcsolatban áll, a termék értékesítésében biztosítási ügynökök is részt vehetnek. Az ismertetők, hirdetések a termék minél jobb eladhatósága érdekében általában csak a kedvező vonásokat ismertetik, míg az esetleges problémákról, az ügyfél számára negatív következményekről nem adnak kellő mértékben tájékoztatást. Egyes honlapokon található ismertetők kifejezetten szűkszavúak, míg mások részletesebb leírást, egyes esetekben még számpéldát is bemutatnak, de utóbbiak sem mutatják be részletesen a konstrukció kockázatait.

Az alábbi tényezők azonban már most láttatni engedik, hogy a konstrukció milyen veszélyeket rejt magában:

- A konstrukciónál a biztosítási szerződéskötés általában megelőzi a hitelszerződés megkötését, sőt olyan verzió is létezik, amely szerint az ügyfél jóval később, esetleg 2-3 év múlva veszi igénybe a hitelígérvényt, illetve lehetséges az is, hogy a hitelfelvételi lehetőséget nem garantálja banki ígéret sem. Ha az ügyfél hitelképessége nem megfelelő a hitelnyújtáshoz, vita keletkezhet a már (esetleg több éve) fennálló biztosítási szerződés megszüntetésének feltételeiről. Sok ügyfél ugyanis elsősorban (lehetőleg támogatott) hitelhez szeretne jutni és csak ennek megkönnyítése reményében hajlandó életbiztosítást is kötni.

- A 10, 15, 20 éves lejáratú szerződéseknél (egyes konstrukciók esetében rövidebb futamidőket is magába foglaló lépcsőzetes hiteltörlesztésnél) nem látható előre, hogy a befizetett és a biztosító által - az ügyfél kockázatára (unit linked életbiztosítás) - befektetett biztosítási díjak fedezetet tudnak-e biztosítani a hitel visszafizetésére. A termékeket ajánló tájékoztató anyagok jellemzően nem térnek ki arra, illetőleg nem hangsúlyosan mutatják be azt, hogy egyrészt az ügyfél kockázatára fektet be a biztosító, másrészt milyen kockázatú befektetésekbe helyezik el a biztosítási díjakat. Az ügyfelek minden bizonnyal arra számítanak, hogy a fedezet éppen úgy rendelkezésre fog állni a futamidő végén, mintha egy normál hitelszerződés alapján biztosítási díj helyett hiteltörlesztő-részleteket fizettek volna, vagy esetleg még jobban is járnak a befektetés hozamának felhasználásával. Ugyanakkor a konstrukció, nagy veszteségeket is eredményezhet az ügyfelek számára. Ám valamennyi tájékoztató csak a realizálható többlethozamról tesz említést.

- Általában olyan ügyfelekről van szó, akik nem kockázatos befektetések céljából, hanem lakásvásárláshoz vagy lakáskorszerűsítéshez szükséges (többségében államilag támogatott) források biztosítása érdekében fordulnak a biztosítóhoz és a hitelt nyújtó pénzügyi intézményhez. Ezért kockázatviselő hajlandóságuk nagy valószínűséggel, sokkal alacsonyabb, mint például a - köztudottan kockázatos - unit linked biztosítási módozatokat választó ügyfeleké.

A Felügyelethez eddig kevés panasz érkezett a konstrukcióval kapcsolatban, azonban a brit tapasztalatok, valamint a konstrukcióban rejlő veszélyek alapján feltételezhető, hogy a termék jelentős elterjedése, a megkötött szerződések futamideje végének közeledése és az ügyfelek tájékozottságának növekedése következtében néhány év múlva esetleg a panaszok ugrásszerű növekedésével is számolni lehet. Ezért a Felügyelet a közeljövőben ügyfél-tájékoztatót fog megjelentetni e terméktípusra vonatkozóan.

NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 22. szerda
Móric
38. hét
Szeptember 22.
Európai autómentes nap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?