Bankbetét vs. befektetési alap - Ki nyeri a csatát?

Pénzcentrum

2006. május 8. 12:30

A magyar lakosság befektetési és megtakarítási kultúráján van még mit csiszolni, halljuk ezt számtalanszor a különböző médiumokban. Főként akkor szembetűnő a különbség ha a "nyugati népek" befektetéseivel vetjük össze magunkat. Hiszen, ki ne látott volna luxuslakókocsival a világban barangoló német nyugdíjast, aki bizony már jó előre gondoskodott a nyugodt ezüstkorról. Jelen írásunkban a hazai lakosság körében töretlen népszerűségnek örvendő betéti konstrukciókat hasonlítjuk össze a befektetési alapok által nyújtott lehetőségekkel.

Mi micsoda?

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Ha megkérdezünk száz magyart, hogy miben tartja a pénzét meglepően nagy arányt képviselnek azok akik semmiféle megtakarítási formával nem rendelkeznek. A fennmaradt részben szép számmal vannak olyanok akik a párnában tartják a pénzt vagy valamiféle betéti konstrukciót választanak. A legkevesebben azok vannak akik befektetési alapokat, részvényeket, illetve kötvényeket vásárolnak.

Mi lehet ennek az oka? A konzervatív beidegződések, a kockázatoktól való félelem, a megtakarítások hiánya vagy a termékek ismeretlensége? Ahány szakértő, illetve közvélemény-kutatás, annyi fajta és összetételű választ kapunk. Egyértelműen meghatározni, hogy mikorra és minek a hatására változnak meg a befektetési szokások itthon nagyon nehéz. Éppen ezért gondoltuk úgy, hogy az egyik legnépszerűbb banki termék tulajdonságait vetjük össze egy alternatív befektetési lehetőség előnyeivel és hátrányaival.

Mi micsoda?

A lekötött bankbetét esetében a befektető az általa választott banknál nyitott folyószámláján helyez el egy összeget és azt hosszabb vagy rövidebb időre leköti, azaz a bank rendelkezésére bocsátja és "megígéri" hogy nem veszi ki a pénzét. Ezért a nemes gesztusért cserébe a bank az adott időszakra kamatot fizet, természetesen ha a lekötés ideje alatt úgy gondolja az ügyfél, hogy mégis kiveszi a pénzét (vagy annak egy részét) akkor a kamat teljes egészében elveszik. A fizetendő kamat legtöbbször a lekötött pénz mennyiségétől és a lekötés futamidejétől függ. A fenti meghatározás értelmében a bank akkor fizeti a legtöbb kamatot, ha minnél több pénzt minnél hosszabb időre bocsátunk a rendelkezésére (kötünk le). Itt már találkozhatunk is ezen konstrukció legnagyobb két legnagyobb hibájával. Nevezetesen, hogy csak nagyobb összeggel érhetünk el némiképp tisztességesnek nevezhető hozamot, másrészt ez rendkívül rugalmatlan banki termék, ugyanis nem férhetünk hozzá bármikor a pénzünkhöz kamatveszteség nélkül (kivéve persze ha pont a lekötés fordulónapján van szükségünk a pénzre, de erre elég kicsi az esély). Előnye viszont a konstrukciónak, hogy viszonylag alacsony kockázatú (már ha nem megy csődbe a bank, de ezt is viszonylag kompenzálja az Országos Betétvédelmi Alap).

Választások után: Hol kössük le a pénzünket?

A befektetési alap már egy fokkal bonyolultabb termék a fent említetnél. Olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befektetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költséghatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapír - és ingatlanalapok esetében - az ingatlanpiacon.

Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (egyéb intézmények közreműködésével) hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Azt, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg.

A befektetési jegyek értéke tehát közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Ez egyben a legszemléletesebb különbség pl. bankbetétekkel szemben.

Költségek és hozamok

A befektető szemszögéből nézve a legfontosabb tényező, hogy adott időszak alatt mennyi hozamot fog termelni a befektetett pénz és ennek mekkorák lesznek a költségei. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy míg a bankbetét hozamai jól számíthatóak az előre megadott kondíciók alapján (ami persze változhat, de egy hosszútávú lekötésnél a futamidő alatt állandó), addig a befektetési alapok jövőbeni hozamai maximum csak előre jelezhetők. Tehát a befektetési alapok esetében csak múltbéli hozamadatok adottak, ezekből azonban a jövőbeni teljesítményekre következtetni elég rossz döntés.

A most következő példánkban azt vizsgáljuk meg, hogy ha elhelyeztünk volna 1 millió forintot 2005-ben egy évre akkor mekkora nettó hozamot realizáltunk volna. A hozamokat és a költségeket egy piaci átlag figyelembevételével alakítottuk ki. Bankbetét esetében 1 hónapos ismétlődő tőkésedő konstrukcióval számoltunk és a havi számla vezetési díjakat vontuk le. Egyik befektetési típus esetében sem számoltunk pénzfelvételi jutalékkal. Befektetési alapok esetében pedig a tranzakciós jutalékot és számlavezetési költségeket vontuk le a megtermelt hozamból. Lássuk tehát, hogyan alakultak a befektetéseink.

Mik azok a szempontok tehát amelyek alapján az adott befektető eldöntheti, hogy számára melyik termék az ideális? Az adott befektetési forma melletti döntést alapvetően a kockázatvállalási hajlandóság (nagyobb kockázat = nagyobb hozam), a befektetésre szánt összeg nagysága és a befektetési időszak határozza meg.

Azt, hogy mennyit is lehet "keresni" egy jól diverzifikált portfolión az alábbi cikksorozatunkban nyomon lehet követni:

Út a gazdagságig - Mibe kell fektetni?

A másik fontos szempont az az, hogy mennyibe kerül egy-egy banki termék megvásárlása és fenntartása.

A bankbetét esetében mindenképpen szükség van egy folyószámla megnyitására, amely a legtöbb esetben ingyenes. Ezt követően már csak a havi számlavezetési díjat kell rendszeresen fizetnünk (már amennyiben nem igényeltünk bankkártyát a számlához). A havi számlavezetési díj néhány száz forintra rúg.

A befektetési alapok esetében már ennél kicsit árnyaltabb a kép, igaz az értékpapírszámla esetében is legtöbbször ingyenesen kínálják termékeiket a pénzintézetek. A következő költség amivel rendszeresen találkozik a befektető az a tranzakciós jutalék, amelyet akkor vonnák le a számláról ha a befektető befektetési jegyeket vásárol vagy ad el. Ennek a mértéke általában egy fix összeg vagy az eladott mennyiség bizonyos százaléka, de előfordulhat a kettő kombinációja is. Ezen felül még havi vagy negyedéves számlavezetési díjjal is kell számolnia az ügyfélnek, amelynek mértéke szintén néhány száz forint.

Összességében tehát elmondható, hogy a befektetési alapba való befektetés némiképp költségesebb mulatság mint a pénzünk bankbetétbe való kamatoztatása, de ezért cserébe nagyobb hozamra és rugalmasabb konstrukciókra számíthatunk!

Nem tett jót a tőzsdének a nemzetközi hangulat: rosszul jártak a befektetők

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 247,29 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel, 66 129,26 ponton zárt csütörtökön.

A bankbetétek befagyasztásáról vallott az MNB: tényleg ez fog történni a választások után?

Az egyik közösségi médiafelületen terjedő álhírrel szemben banki betéteihez most és az önkormányzati választások után is mindenki korlátlanul, szabadon hozzáférhet.

Pénzeső a Molnál: bődületes osztalékot fizet ki a vállalat

Ma tartotta közgyűlését a Mol, az eseményt Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója nyitotta meg.

Korai volt az öröm? Bár tegnap emelkedtek a papírok, ma negatív korrekcióra számít a szakértő

Kissé elbizonytalanodott a nemzetközi befektetői hangulat, ezért kisebb negatív korrekcióval indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).

Most nagyon észnél kell lenniük a magyaroknak: sok pénzt bukhatnak egy rossz döntéssel

Lefeleződik a maradék magánnyugdíjpénztárak száma, az ügyfeleknek most észnél kell lenniük, ha mégis folytatnák ezt a fajta megtakarítást.

Döbbenet: sokkal elégedetebbek az életükkel a magyaroknál még a románok is

Az emberek elégedettebbek személyes kapcsolataikkal, mint pénzügyi helyzetükkel.

Meghozta a döntést a magyar nagybank: nem fizet osztalékot részvényeseinek 2024-ben

A hitelintézet adózás előtti eredménye egy év alatt csaknem két és félszeresére növekedett, közel 7,4 milliárd forintot tett ki.

Tovább drágul a belépő a gazdag magyarok elit klubjába: 2024-ben már ennyit kérnek a tagoktól

A hazai szolgáltatók által tavaly év végén kezelt 8.575 milliárd forintnyi vagyon nem kevesebb, mint 60 százaléka köthető a milliárdosaink top-gazdag rétegéhez.

Nagyot hibázott a hazai pénzintézet: erről fogalmuk sem volt az ügyfeleknek, most bírságolt az MNB

Az MNB ma közzétett határozatában 15 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Befektetési Zrt.-re.

Litván sztárbank tarolja le Magyarországot: retteghet az OTP, MBH, K&H?

Legutóbb március elején „támadta meg” az MNB a Revolutot, jóllehet a jegybank már régóta és rendszeresen kommunikálja a litván bankkal kapcsolatos aggályait.

Ezekre a szektorokra fókuszálnak most a csúcsbefektetők: kis pénzzel is nagyot kaszálhatsz

Az európai magántőke-szektorban a tavalyinál optimistább a hangulat – derül ki egy új tanulmányból, amelyhez 2200 kockázati tőke-szakértőt kérdeztek meg.

Ez sem sokat váratott magára: rászáll az MNB a zűrös kriptopiacra

Az MNB felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a hazai kriptopiaon.

Küszöbön az újabb benzinárstop: mire számíthatnak most, akik Mol részvényekbe rakták a pénzük?

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 65 045,06 pont zárt pénteken, 2244,01 ponttal, 3,33 százalékkal alacsonyabban.

Végre egy pozitív trend terjed vírusként a TikTok-on: ezzel akár milliókat takaríthatunk meg

A TikTokon terjed egy új trend, amely arra ösztönzi az embereket, hogy nyíltan kommunikálják pénzügyi céljaikat és döntéseiket, az úgynevezett "hangos költségvetés" módszer.

Jön az újabb leállás az OTP-nél: ezek a szolgáltatások nem lesznek elérhetők

A legközelebbi bejelentett szolgáltatáskiesés április 21-én lesz, de lesznek további érintett időszakok áprilisban és májusban is.

Megy a rongyrázás: brutál drága karórát villantott Polgár Árpi, ennyi az ára

Újabb luxuskarórát fogtunk azon a Tik-Tok csatornán, amelyik hírességek karóráival foglalkozik.

Világméretű pénzügyi csalást lepleztek: rengeteg az áldozat, több száz milliós a kár

A Revolut közzétette első jelentését a pénzügyi bűncselekményekről és a fogyasztók biztonságáról.

Egyre többen fektetik ebbe a pénzüket: tudnak valamit?

Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz,

A Megtakarítás rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír