A betéti kamatok csökkenése és a lakosság pénzügyi tudatosságának némi javulása arra késztette a bankokat, hogy előálljanak az ún. hibrid konstrukciókkal, azaz a befektetési jegy és a lekötött betét kombinációival, melyeket olykor trükkösen, kihívóan magas százalékos hozamígéretekkel hirdetnek. Nem árt, ha fontolóra veszünk néhány dolgot, mielőtt beleugrunk egy ilyen konstrukcióba. Nézzük, mire érdemes odafigyelni!
A legtöbb, később tárgyalt esetben a magas hozam érdekében vállalnunk kell, hogy pénzünk felét a bank által meghatározott befektetési alapba tesszük. A konstrukciók elkülönítésében alapvetően az alap fajtája lehet segítségünkre. Míg egyes esetekben a kijelölt alappal nem vállalunk semmilyen extra kockázatot (ilyenek a rövid futamidejű állampapírokba fektető pénzpiaci alapok), addig máskor előfordulhat, hogy a "ránk erőltetett" részvényalap gyenge teljesítménye semlegesíti a betéti részre kapott prémiumot.
A tényadatok persze azt mutatják, hogy a magyar lakosság többsége - ha egyáltalán mer befektetési alapot választani - azokat az alapokat részesíti előnyben, melyek legalább a befektetett pénz visszafizetését garantálják.
A következő ábra segítségével áttekintjük, hogy mely befektetési formák mennyire számítanak kockázatosnak, hogy ezek alapján a bankok ajánlatait mindenki értékelni tudja. Természetesen a kockázat és a hozam összefügg egymással és minél kockázatosabbnak minősül egy befektetés, annál hosszabb az ajánlott időtáv.

Nézzük, miből választhatunk!
A CIB Kamat kívánságműsora esetében akkor kaphatunk 3 hónapra 9%-os éves kamatot a lekötött betéti részre, ha pénzünk másik felét a kockázatosabb, de tőkegarantált alapanyagpiaci alapba fektetjük. A biztonságosabb alapok esetén a betéti rész csak éves 6%-ot hoz.
A HVB Kamatvirágzás Megtakarítását választva 3 hónapos ismétlődő lekötés mellett az első 3 hónapra éves 10%-os kamatot kapunk a betéti részre, a pénz másik felét pedig a Lépéselőny Befektetési Alapba kell elhelyeznünk, mely döntően ingatlan, de pénzpiaci- és kötvénybefektetést is tartalmaz. (Részvény nincs benne, így kockázata limitált.)
Az MKB-nál az Alapok Alapjába kell a pénz felét befektetnünk, ha azt akarjuk, hogy a másik felére a bank kiemelkedő, az első három hónapban akár 10% feletti éves kamatot fizessen. Az MKB Alapok Alapja nevéből adódóan befektetési alapokba fektet, a külföldi befektetések aránya 70%-ban maximalizált.
A Budapest Bank esetében kéthavi lekötésre éves 8%-os kamatot kapunk, ha az összeg másik felét valamelyik befektetési alapba fektetjük. Amennyiben pénzpiaci alapot választunk, gyakorlatilag kockázatmentesen használjuk ki a kamatprémiumot, de mindenki saját kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően választhat.
A hibrid konstrukciók közül történő választásnál a fentiek mellett nem árt figyelni az időbeli kötöttségekre és a kapcsolódó költségekre.
Súlyos figyelmeztetést küldtek a magyaroknak: a nyugdíjra készülve sokan követik el ugyanazt a hibát
A fiatalok közel 80 százaléka fél az alacsony nyugdíjtól, mégis csak töredékük tesz félre tudatosan.
Óriási fordulat a piacokon: beszakadt az olajár, ralizik az OTP, miközben botrány tépázza az Nvidiát
Erőteljes emelkedés bontakozott ki hétfőn a részvénypiacokon, miközben az amerikai–iráni megállapodás reménye meredeken lejjebb nyomta az olaj árát.
-
A Gránit Bankkal együtt tervezhetik a jövő bankját az Óbudai Egyetemen (x)
Az egyetemi tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolását helyezi előtérbe az Óbudai Egyetem és a Gránit Bank 2026. november 5-én aláírt együttműködési megállapodása.
-
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







