Mennyibe kerül neked, ha tag vagy ?

Pénzcentrum

2005. december 7. 06:20

Már hosszú idő óta népszerű téma a nyugdíjpénztárak magasnak vélt költségszintje. Annak elkerülése érdekében, hogy a korábban többször hangoztatott kritikák mindenre kiterjedő vizsgálat nélkül megcsontosodjanak és a későbbiekben alaptézisként szolgáljanak, érdemes a dolgok mélyére tekinteni.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Önmagában nehéz megmondani, hogy valami drága-e vagy olcsó. Versenyző termékek esetében rendszerint akkor érzünk drágának valamit, ha tudjuk, hogy egy másik hasonló terméket olcsóbban, esetleg ugyanolyan áron, de előnyösebb feltételekkel szerezhetünk be.

Ki versenyez kivel ?

Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében versenyző termékeknek tekinthetőek a befektetési egységhez kötött életbiztosítások (unit-linked), illetve a befektetési alapok jegyei is. Mindegyik termék a lakossági üzletághoz tartozik, mögöttük kollektív típusú befektetési portfoliók állnak, céljuk a befizetések hozamának maximalizálása az adott befektetési politika keretein belül. Magánnyugdíjpénztárak esetében a kötelező jelleg és a befektetés immobilitása miatt nehéz megfelelő összehasonlító terméket találni, díjstruktúrájuk és a díj mértéke azonban nagyban hasonlít az önkéntes nyugdíjpénztárakéhoz.

Nyugdíjpénztárak esetében a tagot terhelő díjak egyrészt a működési célú tagdíjlevonásból, másrészt a befektetési díjakból (elsősorban vagyonkezelési díjakból) adódnak. A díjterhelés komplex megítélése nehézkes, egyrészt a díjak különböző vetítési alapja (tagdíjbevétel-arányos, illetve vagyonarányos), másrészt az időtényező figyelembe vétele miatt (a működési díjterhelés minden beavatkozás nélkül évről-évre csökken). A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) számításai szerint 2004-ben az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos vagyonarányos díjterhelése 1,35 % volt, míg a magánnyugdíjpénztáraké 2,37 %. Ez is jól reprezentálja, hogy a pénztárak életpályájának kezdeti szakaszában a díjterhelés magasabb, ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak a működésüket 1994-ben, míg a magánnyugdíjpénztárak 1998-ban kezdték meg.

A befektetési egységhez kötött életbiztosítások ügyfelek számára felmerülő elsődleges költsége az eszközalapok kezelési díjából adódik. Ez a piacon jellemzően évi 1,5-1,75 %-ot tesz ki, a nagyobb piaci szereplők között az 1,7-1,75 % a jellemző. Ez a díj vagyonarányos (így a pénztári díjterheléssel összevethető), azonban önállóan csökkenő tendenciát nem mutat, az ügyfél megtakarítását évről-évre ugyanolyan mértékű kezelési díjjal terhelik meg. Az eszközalapok kezelési díja mellett felmerülhet/felmerül adminisztrációs díj, átváltási marzs, átirányítási költség is.

Befektetési jegyek esetében az ügyfeleknek elsődlegesen az alap kezelési díját kell megfizetni, ami függ az alap összetételétől és az alapkezelő üzletpolitikájától is. A pénztári portfoliókkal összevethető befektetési alapok jellemző díjazása évi 1-2 % között szóródik, melyet szintén vagyonarányosan, folyamatosan kell az ügyfélnek megfizetni. Az alapkezelési díj mellett jellemző a számlanyitási, letétkezelési díj, illetve eladási/átváltási/visszaváltási jutalék is felmerülhet.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak vonatkozásában már a 2004. évre vonatkozóan sem helytálló az a következtetés, hogy a pénztárak drágábbak lennének a többi versenyző befektetési terméknél. Hosszabb távon a "drágaság" még kevésbé lesz megalapozott, hiszen amíg a nyugdíjpénztári díjterhelés évről-évre csökken, addig a befektetési egységhez kötött életbiztosítások és a befektetési jegyek díja jellemzően stagnál.

Rövid táv vs. hosszú táv

Egy nyugdíjpénztári megtakarítás jellemzően több évtizedre szól (akár 40-50 évre), és a költségek hosszú távon a befektetési díjak felé konvergálnak. Ennek oka az, hogy az éves tagdíjbevételekre terhelt működési költségek a pénztárak éretté válásával egyre kisebb vagyonarányos terhet jelentenek

Nem nehéz belátni, hogy a jelenlegi tendenciák alapján egy átlagos pénztártag hosszú távú díjterhelése az 1 % közelében marad, nem csupán a díjterhelés csökkenő tendenciája, hanem a vagyon növekedése miatt is (a kezdeti évek magas díjterhelése alacsonyabb vagyonra vetítődik).

Vannak vizsgálatok, melyek a pénztárak elmúlt évek minden költséggel, inflációval csökkentett nettó hozamait értékelik. Fontos azonban ilyenkor felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek nettó reálhozamai nem irányadóak a jövőre nézve, nem csupán a bizonytalanság, de a permanensen csökkenő díjterhelés nettó hozamemelő hatása miatt is.

A magasabb költséghez magasabb hozam is dukál ?

A költségek vizsgálatakor a piaci szereplők egy része felhívja a figyelmet arra, hogy náluk az esetlegesen magasabb költségeket a magasabb hozamok kompenzálják, így az ügyfél összességében jobban jár. Kérdés, hogy valóban van-e kimutatható kapcsolat a költségek mértéke és az elért hozamok között, azaz valóban jobb befektetők-e a drágább intézmények.

A költségek, díjak mértékét üzletpolitikai és versenyszempontok alakítják. Ennek során figyelembe veszik az elvárt megtérülést, a ténylegesen felmerülő működési költségeket, illetve a versenytársak díjszintjét is. Természetesen egyfajta szempontként a díjakat befolyásolja a minőségi vagyonkezelés eléréséhez szükséges költségek mértéke is (személyi, infrastrukturális, informatikai), azonban nem ez a döntő tényező.

Ugyanakkor az elért hozamokat egyéb tényezők is befolyásolják. Fontos tényező a tagok kockázatvállalási hajlandóságához igazodó befektetési politika által meghatározott mozgástér (stratégiai döntés), illetve ezen belül a vagyonkezelő szervezet konkrét befektetési ügyletei (taktikai döntések). A stratégiai döntést a költségek szintje egyáltalán nem befolyásolja, míg a vagyonkezelő taktikai döntéseit csak közvetetten (amennyiben a költségek egy részét a legjobb befektetési szakemberek foglalkoztatására fordítják).

A fenti elméletet alátámasztani látszanak az adatok is. A 75 aktív önkéntes nyugdíjpénztár 2000-2004. évi bruttó hozamai és díjterhelési mutatói közötti korrelációs együttható (-0,09) függetlenséget, sőt enyhe mértékű ellentétes kapcsolatot mutat. Természetesen az elmúlt 5 évi, hozamok és költségek közötti laza kapcsolat nem feltétlenül irányadó a jövőre nézve, de mindenképpen elgondolkodtató.

Tehát összességében nem helytálló az a népszerű vélekedés, hogy a nyugdíjpénztárak a hazai pénzügyi környezetben drágák lennének. Már a jelenlegi helyzetben sem minősíthetőek a pénztárak költségesebbnek a versenyző hazai pénzügyi termékeknél, hosszabb távon pedig (sőt már a 2004. évi 1,35 %-os vagyonarányos díjterheléssel is) kifejezetten olcsóbbnak tűnnek.

(forrás: Gaál Attila, a PSZÁF Pénztárak felügyeleti főosztályának helyettes vezetőjének a PSZÁF hírlevelében megjelent írása)

Kapcsolódó cikkek:

Spekuláló nyugdíjalapok: hol van a biztonság?

Kiderül az igazság: melyik nyugdíjpénztár hozama volt a legmagasabb?

Nyugdíjas évek szimulátor a neten – élj meg ha tudsz !

Adómentes béremelés

Miből élsz majd nyugdíjasként ?

Egyre több a szupergazdag Magyarországon: egyesek hatalmas vagyonokon ülnek

Hatalmas vagyoni ugrást látunk, drámai vagyonkoncentráció és stagnáló ügyfélszám mellett

Mennyire ismered a lakás-előtakarékossági lehetőségeket?

Mire fordítanád szívesen a lakás-előtakarékossági szerződésed?

Mire használnád a lakástakarék-megtakarításodat?

Milyen szempontok fontosak egy megtakarítás kiválasztásánál?

Több százezer magyarnak közeleg a fontos határidő: nagy kedvezmény szűnik meg, érdemes lépni

Mindegy, milyen korban vagy életszakaszban van valaki, egy dolog biztos: kihívásokkal és célokkal mindig találkozik.

Iszonyú fontos levelet kap a napokban 1 millió magyar: így néz ki, ki ne dobd, rengeteg pénzről van szó

Végre kiderült, mi fog állni abban a levélben, amelyet a magánnyugdíjpénztári tagok kapnak a lakásfelújítási vagy vásárlási szabályok bevezetése előtt.

Ez a részvény húzta fel ma a BUX-ot: jól jártak a befektetők

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 190,57 pontos, 0,24 százalékos emelkedéssel, 80 530,65 ponton, új történelmi csúcson zárt szerdán.

Nyugdíjasok tízezrei lehetnek jogosultak egyszeri segélyre karácsony előtt: így kell igényelni

Akár év végén is kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy váratlanul veszélybe kerül a létfenntartása.

Még mindig működik? Ezzel a trükkel fosztják ki a csalók a gyanútlan magyarok bankszámláit karácsonykor

Az ünnepi időszakban érdemes alacsonyabb napi költési limitet beállítani a kártyánkra, így még ha csalók is próbálkoznának, korlátozott összeget érhetnek csak el.

Eldőlt a sorsa a Tompos Kátya gyógykezelésére összegyűjtött pénzeknek: ide kerül az összeg

Az adományozási cél (ez a befolyt adományok esetében Tompos Kátya gyógykezelése) meghiúsulása esetén az adományok az adományozóknak visszajárnak.

Százezernyi magyarnak állt pénz a házhoz: 100 milliókat osztottak szét, így lehetett megkapni

Több mint 800 millió forint korábban előadókhoz nem köthető jogdíj jogosultjait azonosította be az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) kutató munkájának idei lezárásával.

Ez a pénzérme 810 millió forintot ér: igazi ritkaságról van szó, most adták el

Ritkaságnak számító, Brutus képmásával díszített római aranypénz kelt el 1,83 millió svájci frankért (810 millió forintért) hétfőn egy genfi árverésen.

Most végre kiderült, miért a magyar az egyik legboldogtalanabb nemzet a világon

Ha a pénz nem is, a megtakarítás biztosan boldogít – derül ki egy friss kutatásából.

Így védheted ki a legdurvább pénzügyi átveréseket: az OTP Bank szakértője válaszol

Bényi Mónikát, a Csaláskezelési osztály vezetőjét kérdeztük.

BÉT: csökkenéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Csökkenéssel nyithat kedden a Budapesti Értéktőzsde. A BÉT részvényindexe, a BUX 645,24 pontos, 0,81 százalékos emelkedéssel, 79 818,38 ponton zárt hétfőn.

Devizapiac: ismét gyengült a forint kedd reggelre

Gyengült kissé a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre a hétfő esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Mit érdemes csinálni a PMÁP-kamatokkal 2025-ben? Itt a válasz!

Az állampapír-tulajdonosok körében egyre gyakrabban merül fel a kérdés: mi legyen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatával és a lejáró állampapírokkal 2025-ben?

Devizapiac: erősödött a forint

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.

BÉT: a kedvező piaci hangulatban emelkedett a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 645,24 pontos, 0,81 százalékos emelkedéssel, 79 818,38 ponton zárt hétfőn.

A Megtakarítás rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír