Mennyibe kerül neked, ha tag vagy ?

Pénzcentrum

2005. december 7. 06:20

Már hosszú idő óta népszerű téma a nyugdíjpénztárak magasnak vélt költségszintje. Annak elkerülése érdekében, hogy a korábban többször hangoztatott kritikák mindenre kiterjedő vizsgálat nélkül megcsontosodjanak és a későbbiekben alaptézisként szolgáljanak, érdemes a dolgok mélyére tekinteni.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Önmagában nehéz megmondani, hogy valami drága-e vagy olcsó. Versenyző termékek esetében rendszerint akkor érzünk drágának valamit, ha tudjuk, hogy egy másik hasonló terméket olcsóbban, esetleg ugyanolyan áron, de előnyösebb feltételekkel szerezhetünk be.

Ki versenyez kivel ?

Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében versenyző termékeknek tekinthetőek a befektetési egységhez kötött életbiztosítások (unit-linked), illetve a befektetési alapok jegyei is. Mindegyik termék a lakossági üzletághoz tartozik, mögöttük kollektív típusú befektetési portfoliók állnak, céljuk a befizetések hozamának maximalizálása az adott befektetési politika keretein belül. Magánnyugdíjpénztárak esetében a kötelező jelleg és a befektetés immobilitása miatt nehéz megfelelő összehasonlító terméket találni, díjstruktúrájuk és a díj mértéke azonban nagyban hasonlít az önkéntes nyugdíjpénztárakéhoz.

Nyugdíjpénztárak esetében a tagot terhelő díjak egyrészt a működési célú tagdíjlevonásból, másrészt a befektetési díjakból (elsősorban vagyonkezelési díjakból) adódnak. A díjterhelés komplex megítélése nehézkes, egyrészt a díjak különböző vetítési alapja (tagdíjbevétel-arányos, illetve vagyonarányos), másrészt az időtényező figyelembe vétele miatt (a működési díjterhelés minden beavatkozás nélkül évről-évre csökken). A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) számításai szerint 2004-ben az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos vagyonarányos díjterhelése 1,35 % volt, míg a magánnyugdíjpénztáraké 2,37 %. Ez is jól reprezentálja, hogy a pénztárak életpályájának kezdeti szakaszában a díjterhelés magasabb, ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak a működésüket 1994-ben, míg a magánnyugdíjpénztárak 1998-ban kezdték meg.

A befektetési egységhez kötött életbiztosítások ügyfelek számára felmerülő elsődleges költsége az eszközalapok kezelési díjából adódik. Ez a piacon jellemzően évi 1,5-1,75 %-ot tesz ki, a nagyobb piaci szereplők között az 1,7-1,75 % a jellemző. Ez a díj vagyonarányos (így a pénztári díjterheléssel összevethető), azonban önállóan csökkenő tendenciát nem mutat, az ügyfél megtakarítását évről-évre ugyanolyan mértékű kezelési díjjal terhelik meg. Az eszközalapok kezelési díja mellett felmerülhet/felmerül adminisztrációs díj, átváltási marzs, átirányítási költség is.

Befektetési jegyek esetében az ügyfeleknek elsődlegesen az alap kezelési díját kell megfizetni, ami függ az alap összetételétől és az alapkezelő üzletpolitikájától is. A pénztári portfoliókkal összevethető befektetési alapok jellemző díjazása évi 1-2 % között szóródik, melyet szintén vagyonarányosan, folyamatosan kell az ügyfélnek megfizetni. Az alapkezelési díj mellett jellemző a számlanyitási, letétkezelési díj, illetve eladási/átváltási/visszaváltási jutalék is felmerülhet.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak vonatkozásában már a 2004. évre vonatkozóan sem helytálló az a következtetés, hogy a pénztárak drágábbak lennének a többi versenyző befektetési terméknél. Hosszabb távon a "drágaság" még kevésbé lesz megalapozott, hiszen amíg a nyugdíjpénztári díjterhelés évről-évre csökken, addig a befektetési egységhez kötött életbiztosítások és a befektetési jegyek díja jellemzően stagnál.

Rövid táv vs. hosszú táv

Egy nyugdíjpénztári megtakarítás jellemzően több évtizedre szól (akár 40-50 évre), és a költségek hosszú távon a befektetési díjak felé konvergálnak. Ennek oka az, hogy az éves tagdíjbevételekre terhelt működési költségek a pénztárak éretté válásával egyre kisebb vagyonarányos terhet jelentenek

Nem nehéz belátni, hogy a jelenlegi tendenciák alapján egy átlagos pénztártag hosszú távú díjterhelése az 1 % közelében marad, nem csupán a díjterhelés csökkenő tendenciája, hanem a vagyon növekedése miatt is (a kezdeti évek magas díjterhelése alacsonyabb vagyonra vetítődik).

Vannak vizsgálatok, melyek a pénztárak elmúlt évek minden költséggel, inflációval csökkentett nettó hozamait értékelik. Fontos azonban ilyenkor felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek nettó reálhozamai nem irányadóak a jövőre nézve, nem csupán a bizonytalanság, de a permanensen csökkenő díjterhelés nettó hozamemelő hatása miatt is.

A magasabb költséghez magasabb hozam is dukál ?

A költségek vizsgálatakor a piaci szereplők egy része felhívja a figyelmet arra, hogy náluk az esetlegesen magasabb költségeket a magasabb hozamok kompenzálják, így az ügyfél összességében jobban jár. Kérdés, hogy valóban van-e kimutatható kapcsolat a költségek mértéke és az elért hozamok között, azaz valóban jobb befektetők-e a drágább intézmények.

A költségek, díjak mértékét üzletpolitikai és versenyszempontok alakítják. Ennek során figyelembe veszik az elvárt megtérülést, a ténylegesen felmerülő működési költségeket, illetve a versenytársak díjszintjét is. Természetesen egyfajta szempontként a díjakat befolyásolja a minőségi vagyonkezelés eléréséhez szükséges költségek mértéke is (személyi, infrastrukturális, informatikai), azonban nem ez a döntő tényező.

Ugyanakkor az elért hozamokat egyéb tényezők is befolyásolják. Fontos tényező a tagok kockázatvállalási hajlandóságához igazodó befektetési politika által meghatározott mozgástér (stratégiai döntés), illetve ezen belül a vagyonkezelő szervezet konkrét befektetési ügyletei (taktikai döntések). A stratégiai döntést a költségek szintje egyáltalán nem befolyásolja, míg a vagyonkezelő taktikai döntéseit csak közvetetten (amennyiben a költségek egy részét a legjobb befektetési szakemberek foglalkoztatására fordítják).

A fenti elméletet alátámasztani látszanak az adatok is. A 75 aktív önkéntes nyugdíjpénztár 2000-2004. évi bruttó hozamai és díjterhelési mutatói közötti korrelációs együttható (-0,09) függetlenséget, sőt enyhe mértékű ellentétes kapcsolatot mutat. Természetesen az elmúlt 5 évi, hozamok és költségek közötti laza kapcsolat nem feltétlenül irányadó a jövőre nézve, de mindenképpen elgondolkodtató.

Tehát összességében nem helytálló az a népszerű vélekedés, hogy a nyugdíjpénztárak a hazai pénzügyi környezetben drágák lennének. Már a jelenlegi helyzetben sem minősíthetőek a pénztárak költségesebbnek a versenyző hazai pénzügyi termékeknél, hosszabb távon pedig (sőt már a 2004. évi 1,35 %-os vagyonarányos díjterheléssel is) kifejezetten olcsóbbnak tűnnek.

(forrás: Gaál Attila, a PSZÁF Pénztárak felügyeleti főosztályának helyettes vezetőjének a PSZÁF hírlevelében megjelent írása)

Kapcsolódó cikkek:

Spekuláló nyugdíjalapok: hol van a biztonság?

Kiderül az igazság: melyik nyugdíjpénztár hozama volt a legmagasabb?

Nyugdíjas évek szimulátor a neten – élj meg ha tudsz !

Adómentes béremelés

Miből élsz majd nyugdíjasként ?

Nem tett jót a tőzsdének a nemzetközi hangulat: rosszul jártak a befektetők

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 247,29 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel, 66 129,26 ponton zárt csütörtökön.

A bankbetétek befagyasztásáról vallott az MNB: tényleg ez fog történni a választások után?

Az egyik közösségi médiafelületen terjedő álhírrel szemben banki betéteihez most és az önkormányzati választások után is mindenki korlátlanul, szabadon hozzáférhet.

Pénzeső a Molnál: bődületes osztalékot fizet ki a vállalat

Ma tartotta közgyűlését a Mol, az eseményt Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója nyitotta meg.

Korai volt az öröm? Bár tegnap emelkedtek a papírok, ma negatív korrekcióra számít a szakértő

Kissé elbizonytalanodott a nemzetközi befektetői hangulat, ezért kisebb negatív korrekcióval indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).

Most nagyon észnél kell lenniük a magyaroknak: sok pénzt bukhatnak egy rossz döntéssel

Lefeleződik a maradék magánnyugdíjpénztárak száma, az ügyfeleknek most észnél kell lenniük, ha mégis folytatnák ezt a fajta megtakarítást.

Döbbenet: sokkal elégedetebbek az életükkel a magyaroknál még a románok is

Az emberek elégedettebbek személyes kapcsolataikkal, mint pénzügyi helyzetükkel.

Meghozta a döntést a magyar nagybank: nem fizet osztalékot részvényeseinek 2024-ben

A hitelintézet adózás előtti eredménye egy év alatt csaknem két és félszeresére növekedett, közel 7,4 milliárd forintot tett ki.

Tovább drágul a belépő a gazdag magyarok elit klubjába: 2024-ben már ennyit kérnek a tagoktól

A hazai szolgáltatók által tavaly év végén kezelt 8.575 milliárd forintnyi vagyon nem kevesebb, mint 60 százaléka köthető a milliárdosaink top-gazdag rétegéhez.

Nagyot hibázott a hazai pénzintézet: erről fogalmuk sem volt az ügyfeleknek, most bírságolt az MNB

Az MNB ma közzétett határozatában 15 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Befektetési Zrt.-re.

Litván sztárbank tarolja le Magyarországot: retteghet az OTP, MBH, K&H?

Legutóbb március elején „támadta meg” az MNB a Revolutot, jóllehet a jegybank már régóta és rendszeresen kommunikálja a litván bankkal kapcsolatos aggályait.

Ezekre a szektorokra fókuszálnak most a csúcsbefektetők: kis pénzzel is nagyot kaszálhatsz

Az európai magántőke-szektorban a tavalyinál optimistább a hangulat – derül ki egy új tanulmányból, amelyhez 2200 kockázati tőke-szakértőt kérdeztek meg.

Ez sem sokat váratott magára: rászáll az MNB a zűrös kriptopiacra

Az MNB felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a hazai kriptopiaon.

Küszöbön az újabb benzinárstop: mire számíthatnak most, akik Mol részvényekbe rakták a pénzük?

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 65 045,06 pont zárt pénteken, 2244,01 ponttal, 3,33 százalékkal alacsonyabban.

Végre egy pozitív trend terjed vírusként a TikTok-on: ezzel akár milliókat takaríthatunk meg

A TikTokon terjed egy új trend, amely arra ösztönzi az embereket, hogy nyíltan kommunikálják pénzügyi céljaikat és döntéseiket, az úgynevezett "hangos költségvetés" módszer.

Jön az újabb leállás az OTP-nél: ezek a szolgáltatások nem lesznek elérhetők

A legközelebbi bejelentett szolgáltatáskiesés április 21-én lesz, de lesznek további érintett időszakok áprilisban és májusban is.

Megy a rongyrázás: brutál drága karórát villantott Polgár Árpi, ennyi az ára

Újabb luxuskarórát fogtunk azon a Tik-Tok csatornán, amelyik hírességek karóráival foglalkozik.

Világméretű pénzügyi csalást lepleztek: rengeteg az áldozat, több száz milliós a kár

A Revolut közzétette első jelentését a pénzügyi bűncselekményekről és a fogyasztók biztonságáról.

Egyre többen fektetik ebbe a pénzüket: tudnak valamit?

Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz,

A Megtakarítás rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír