Kevés pénzből él a magyar

Pénzcentrum

2005. november 15. 10:36

Hatalmas különbség figyelhető meg a nyugat-európai országok és a többi európai állam között, ami a havi bruttó átlagkereseteket illeti - derül ki a Gfk Csoport 26 országot vizsgáló felméréséből. Ugyanakkor az euró paritáson számolt vásárlóerő figyelembevételével merőben más rangsor alakul ki - bár a két "tábor" között így is megmarad a jelentős eltérés.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Hatalmas különbség figyelhető meg a nyugat-európai országok és a többi európai állam között, ami a havi bruttó átlagkereseteket illeti – derül ki a Gfk Csoport 26 országot vizsgáló felméréséből. Ugyanakkor az euró paritáson számolt vásárlóerő figyelembevételével merőben más rangsor alakul ki – bár a két „tábor” között így is megmarad a jelentős eltérés.

Hétköznapi beszédtémáink közé tartozik az egyéni jövedelmek alakulásának feszegetése, illetve az, hogy mennyiből is élnek a régi és az új EU-tagállamok polgárai. Talán sokaknak nem okoz meglepetést a tény, hogy az egy főre jutó, havi bruttó átlagkeresetek tekintetében jelentős szakadék tátong Európa nyugati és keleti fele között. Ennél azonban árnyaltabb a kép, s fontos tanulságokkal szolgál, ha megvizsgáljuk Európa országainak havi bruttó átlagkeresetek és a vásárlóerő-index alapján összeállított rangsorát.

Egy, a GfK Csoport által készített, 26 európai országra kiterjedő felmérés adataiból kiderül, hogy az egy főre jutó bruttó átlagkeresetek tekintetében Norvégia vezet a maga 3600 eurós összegével. A második helyezett Németország (3318 euró), míg a harmadik helyen Svájc végzett (2748 euró). Az élbolyban találjuk továbbá Ausztriát, Belgiumot, Finnországot is. Magyarország (583 euró) az adatok tanúsága szerint a középmezőnyben képviselteti magát, bár a Visegrádi Négyek közül Lengyelország (592 euró) és Csehország (633 euró) is maga mögé utasította hazánkat. A felmérés érdekessége, hogy az Európai Unió eredeti tervek szerint 2007. évi bővítése alkalmával az EU-hoz csatlakozni kívánó Románia (275 euró) és Bulgária (163 euró) is a sereghajtók közé tartozik, a sort pedig Ukrajna (123 euró) zárja.

A havi átlagkeresetekről szóló adatok összevethetők a GfK európai vásárlóerő-index felmérésének eredményeivel. A vásárlóerő-index az egy főre jutó, euró paritáson mért, éves jövedelmet jelzi, mely figyelembe veszi – többek között – az árszintek különbözőségét, ezzel elősegítve az egyes országok jobb összehasonlíthatóságát.

Érdekes képet mutat a havi átlagkeresetek és a vásárlóerő-indexek összehasonlítása. A legmagasabb havi átlagkeresettel büszkélkedő Norvégiában egy fő éves szinten 16 570 eurót költhet el, míg az egyébként alacsonyabb átlagkeresetet felmutató Svájcban jóval magasabb, 19 554 euró ez az összeg.

Az eltérésnek számos oka lehet: így az összehasonlítást alapvetően befolyásolhatják – többek között – szociodemográfiai változók (például a háztartás nagysága, gyerekek száma), a felhalmozott vagyon mértéke, a megtakarítások, illetve a megtakarítások szerkezete. A hagyományosan magas szintű pénzügyi befektetési kultúrájáról ismert Svájc esetét megvizsgálva például kiderül, hogy – az összeurópai színtéren – meglehetősen magas a pénzügyi befektetésekkel rendelkezők aránya: ötből egy ember rendelkezik részvénnyel, tízből egy ember pedig kötvénnyel (WSJ-GfK: Befektetési Barométer, 2005 tavaszi adatok alapján). Ez a kulturális eltérés tükröződik egyébként abból az egyszerű tényből is, hogy míg Nyugat-Európában a befektetésekkel nem rendelkezők mindössze a lakosság közel egynegyedét teszik ki (23 százalék), addig ugyanez az arány Közép-Európában eléri a 66 százalékot.

Nagy az eltérés az átlagkeresetek tekintetében második helyezett Németország esetében is, ugyanis az EU legnagyobb tagállama, s egyben vezető gazdasági hatalma vásárlóerő tekintetében csak a tizedik helyen végzett egy főre jutó évi 15 961 euróval.

Magyarország az egy főre jutó 583 eurós havi átlagkeresettel nem fért be az első 20. helyezett közé, vásárlóerő tekintetében pedig még ennél is hátrébb, a 24. helyre szorult. A magyaroknak évente fejenként reálértékben 8096 euró – az összes ország vásárlóerejéből számított átlagnak mindössze 56,5 százaléka – áll rendelkezésére. Összehasonlításképp: a velünk egy időben EU-taggá váló Szlovénia esetében ez a mutató 69,6 százalék, míg a sereghajtó Észtország esetében csupán 43,3 százalék.

A 10 legmagasabb egy főre jutó, havi átlagkeresettel rendelkező európai ország (az adatok euróban kifejezve)

Ország	Átlagkereset
Norvégia	3600
Németország	3318
Svájc	2748
Ausztria	2580

Korai volt az öröm? Bár tegnap emelkedtek a papírok, ma negatív korrekcióra számít a szakértő

Kissé elbizonytalanodott a nemzetközi befektetői hangulat, ezért kisebb negatív korrekcióval indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).

Most nagyon észnél kell lenniük a magyaroknak: sok pénzt bukhatnak egy rossz döntéssel

Lefeleződik a maradék magánnyugdíjpénztárak száma, az ügyfeleknek most észnél kell lenniük, ha mégis folytatnák ezt a fajta megtakarítást.

Döbbenet: sokkal elégedetebbek az életükkel a magyaroknál még a románok is

Az emberek elégedettebbek személyes kapcsolataikkal, mint pénzügyi helyzetükkel.

Meghozta a döntést a magyar nagybank: nem fizet osztalékot részvényeseinek 2024-ben

A hitelintézet adózás előtti eredménye egy év alatt csaknem két és félszeresére növekedett, közel 7,4 milliárd forintot tett ki.

Tovább drágul a belépő a gazdag magyarok elit klubjába: 2024-ben már ennyit kérnek a tagoktól

A hazai szolgáltatók által tavaly év végén kezelt 8.575 milliárd forintnyi vagyon nem kevesebb, mint 60 százaléka köthető a milliárdosaink top-gazdag rétegéhez.

Nagyot hibázott a hazai pénzintézet: erről fogalmuk sem volt az ügyfeleknek, most bírságolt az MNB

Az MNB ma közzétett határozatában 15 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Befektetési Zrt.-re.

Litván sztárbank tarolja le Magyarországot: retteghet az OTP, MBH, K&H?

Legutóbb március elején „támadta meg” az MNB a Revolutot, jóllehet a jegybank már régóta és rendszeresen kommunikálja a litván bankkal kapcsolatos aggályait.

Ezekre a szektorokra fókuszálnak most a csúcsbefektetők: kis pénzzel is nagyot kaszálhatsz

Az európai magántőke-szektorban a tavalyinál optimistább a hangulat – derül ki egy új tanulmányból, amelyhez 2200 kockázati tőke-szakértőt kérdeztek meg.

Ez sem sokat váratott magára: rászáll az MNB a zűrös kriptopiacra

Az MNB felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a hazai kriptopiaon.

Küszöbön az újabb benzinárstop: mire számíthatnak most, akik Mol részvényekbe rakták a pénzük?

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 65 045,06 pont zárt pénteken, 2244,01 ponttal, 3,33 százalékkal alacsonyabban.

Végre egy pozitív trend terjed vírusként a TikTok-on: ezzel akár milliókat takaríthatunk meg

A TikTokon terjed egy új trend, amely arra ösztönzi az embereket, hogy nyíltan kommunikálják pénzügyi céljaikat és döntéseiket, az úgynevezett "hangos költségvetés" módszer.

Jön az újabb leállás az OTP-nél: ezek a szolgáltatások nem lesznek elérhetők

A legközelebbi bejelentett szolgáltatáskiesés április 21-én lesz, de lesznek további érintett időszakok áprilisban és májusban is.

Megy a rongyrázás: brutál drága karórát villantott Polgár Árpi, ennyi az ára

Újabb luxuskarórát fogtunk azon a Tik-Tok csatornán, amelyik hírességek karóráival foglalkozik.

Világméretű pénzügyi csalást lepleztek: rengeteg az áldozat, több száz milliós a kár

A Revolut közzétette első jelentését a pénzügyi bűncselekményekről és a fogyasztók biztonságáról.

Egyre többen fektetik ebbe a pénzüket: tudnak valamit?

Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz,

Így fosztják ki a gyanútlan ügyfeleket az OTP nevében: újabban ezzel próbálkoznak, te be ne dőlj ennek

A félrevezető levélben a Magyar Nemzeti Bank és több pénzintézet logója is szerepel, de ettől a levél még nem hiteles.

Külföldiek lapátolják a pénzt magyar állampapírokba: nagy üzlet, vagy végül megisszuk a levét?

Az elmúlt negyedév során tovább emelkedett a külföldiek állampapír-állománya, a forint állampapírokon belüli részarány mostanra 20,6 százalék körüli szinten áll.

Ez az új slágermegtakarítás? Pillanatok alatt több tízmilliárdot raktak ide a magyarok

Népszerű az online értékpapírszámla-nyitás, négy hónap alatt 40 ezren nyitottak így számlát és 60 milliárd forintért vásároltak állampapírt.

A Megtakarítás rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír