22 °C Budapest

Kiderül az igazság !

Pénzcentrum
2005. november 4. 06:20

Fontos dátum következik a hazai befektetésialap - piac történetében novemberben: lejár az első garantált alap futamideje. Ez azt is jelenti, hogy a hazai alappiac legdinamikusabban fejlődő szegmensében elérkezik az első alkalom, hogy mérleget lehet vonni, érdemes volt-e a befektetőknek ilyen jellegű konstrukciót választaniuk.

Fontos dátum következik a hazai befektetésialap – piac történetében novemberben: lejár az első garantált alap futamideje. Ez azt is jelenti, hogy a hazai alappiac legdinamikusabban fejlődő szegmensében elérkezik az első alkalom, hogy mérleget lehet vonni, érdemes volt-e a befektetőknek ilyen jellegű konstrukciót választaniuk.
A kezdet
Amikor három évvel ezelőtt a Fix Plusz Alap jegyzése folyt, több alapkezelő is megkérdőjelezte a konstrukció magyarországi létjogosultságát. Maga a jegyzés rögtön rácáfolt ezekre a várakozásokra, mivel 3,5 milliárd forintot sikerült a befektetőktől összegyűjteni. A zárt végű konstrukciójának legnagyobb hátránya, hogy nem számít nagy sikerre. A zárt végű konstrukció ugyanakkor azt is jelentette, hogy nem lehetett napi árfolyamon adni-venni a papírokat, a befektető arra számíthatott, hogy majd csak lejáratkor jut hozzá a pénzéhez. Ha hirtelen megszorult és mégis hozzá kellett férnie a zárt végű garantált alapba tett megtakarításához, akkor ezt csak komoly veszteség árán tudta megtenni. Mert hiába volt tőke-, vagy tőke – és hozamgarancia, az csak a lejáratkor érvényes; aki korában ugrott ki, csak rosszul járhatott.
A Fix Plusz, majd a fél évvel később meghirdetett Fix Plusz 2. alap ráadásul rendkívül rossz piaci helyzetben nyitott. Noha az első garantált alapokkal elméletben csak a tőzsdén lehetett kereskedni, a folyamatosan számolt nettó eszközértékekből az érintettek tudhatták, mennyit  ér aktuálisan az alapba tett pénzük. S mivel éppen az emlékezetes kamatemelési hullám következett, az első két alap eszközértéke gyorsan mínuszba csúszott. A Fix Plusz, majd a Fix Plusz 2. befektetői hónapokon át csak azt láthatták, hogy az alap eszközértéke csökken, ráadásul a tőzsdén még az alacsony eszközértéken sem lehetett eladni a papírt, csak annál még 4-5 százalékkal lejjebb mutatkozott a kereslet.
Akik e ponton eladtak, azok a lehető legrosszabb döntést hozták, akik pedig vettek, extraprofitra tettek szert. A pénzpiaci helyzet rendeződésével végül az alapok eszközértéke megindult felfelé. Nemcsak tőke, hanem hozamgaranciát is kínáló alapokról lévén szó, pontosan lehetett tudni, hogy a Fix Plusz 2005 végén legalább 18, a második széria pedig 2006 nyarán minimum 12 százalékos hozamot fizet majd a befektetőknek, így törvényszerű volt az emelkedés. Mivel a garantált feletti lehetséges pluszhozam a világ négy vezető tőzsdeindexének teljesítményétől függött, ezek emelkedése is jót tett a garantált alapok eszközértékének, a tőzsdén napról napra magasabb árakon lehetett csak az első két garantált alap befektetési jegyeihez jutni. Az elmúlt időszak hazai hozamcsökkenése és a külföldi tőzsdék jó teljesítménye nyomán ma már úgy tűnik, egyik alapnál sem kell a befektetőknek beérniük  a garantált hozammal, annál többet fizet majd lejáratkor a Fix Plusz család első két tagja.
Napjainkban
Noha a nemzetközi tendencia már a Fix Plusz indulásakor, majd a következő években is a garantált alapok erősödő népszersége volt, a többi alapkezelő nem sietett a K&H után. Végül a CA IB Alapkezelő törte meg a csendet, hogy nyomába eredjen a garantált alapokat 2003-an már szinte futószalagon útjára indító K&H-nak. Azután 2004-re eldőlt az a kérdés is, vajon néhány innovatív alapkezelő terepe marad a garantált piac, vagy mindenki nyit ebe az irányba. Mára ha nem is mindenki, de a legnagyobb alapkezelők mindegyike beindította a maga garantált alapját.
Az alapkezelők a konstrukciók két gyenge pontját próbálják gyógyítgatni: az egyik a futamidő végén történő hozamfizetés, a másik az erősen korlátozott likviditás. Ma már az újonnan induló alapok között egyre gyakoribb jelenség az, hogy a futamidő alatt is kifizetnek valamekkora hozamot, s olyan is akad, amelyik különválasztja az éveket. Ez annyit tesz, hogy év végén elszámolják a  hozamot, s azt az esetlegesen rossznak bizonyuló következő esztendőben sem tudja „visszabukni” a befektető. Likviditásjavításként az újonnan induló alapoknál egyre elterjedtebb, hogy nyílt végűként indulnak, így az alapkezelő az aktuális napi árfolyamon forgalmazza az alap jegyeit. Az OTP Alapkezelő például két zárt végű konstrukció után harmadik garantált alapját, a Prizmát már határozott futamidejű, de nyílt végű konstrukcióként indította, az aktuális eszközértéken történő vételért-eladásért 0,6 százalékos jutalékot számítva fel. Ennél nagyobb díjasakkal is találkozhatunk: az 1 százalékos levonás például borsosnak tűnik, de egyértelmű trendváltások idején még ennek megfizetésével is jól járhat a befektető, ha korában megugró eszközértéket kihasználva visszavonulót fúj.
 
Egy kis elmélet
 
A garantált alapok működésének a lényege, hogy az ügyfél pénzének  körülbelül 80 százalékát biztonságos betétekben, diszkont kincstárjegyekben tartják. Ezáltal tudják szavatolni, hogy a befektető egy szolid hozammal megnövelve kapja vissza tőkéjét. A fennmaradó 20 százalékot az alapkezelők kockázatos, de nagy profittal kecsegtető részvény- vagy egyéb jellemzően magas hozamú befektetésekben helyezik el. Ez utóbbi jellemzően valamilyen opciós konstrukcióban történik, tehát negatív hozam a befektetésen nem keletkezik, viszont a költségeket meg kell fizetni.
A garantált alapoknak két csoportját különböztetünk meg. Az egyik csoportba tartoznak azok amelyek tőkemegóvást ígérnek, míg a másik a tőkén felül még egy bizonyos százalék hozamra is vállal garanciát.
A kockázatmentes befektetés mellett szereplő kockázatos termék sokszor egész termékcsoportot takar. Az opciós konstrukciók miatt lehetőség nyílik arra, hogy pl. a hozamtöbblet egyszerre származzon a BUX-ból, az aranyból és az olajból. Itt elképzelhető, hogy csak a legjobban teljesítő termék hozama számít, de elképzelhető, hogy az említett mögöttes termékekhez kapcsolódó származtatott termékek bizonyos kombinációjának teljesítménye. Jellemző, hogy az ilyen termékek esetében az elérhető hozam maximálva van.
A garantált alapok közepes kockázatú és középtávú befektetések, mert a zárt végű alapok- függetlenül attól, hogy kibocsátás után bevezetik őket a tőzsdére- elméletileg szabadon adhatók-vehetők, de mivel igen kicsi rájuk a kereslet, ezért igen illikvidek. Ezen a likviditási problémán enyhítenek az egyre inkább teret nyerő nyíltvégű termékek.  A zártvégű alapoknál ha az ügyfél mégis lejárat előtt szeretne hozzájutni befektetett pénzéhez, akkor az alapkezelők anyabankja a befektetési jegyek fedezete mellett lombardhitelt nyújthat.
Az alapokba fektetett pénz kamatjellegű jövedelemnek számít, amelynek ma az adókulcsa 0 százalék. Az ügyfelet az értékpapírszámla vezetési díja, valamint a befektetési jegyek jegyzési és visszaváltási jutalékai terheli.
A trend
 
A garantált alapok csoportja a befektetési alapok egyre jelentősebb részét képezi, szeptember végén az alapok vagyonának több mint 4 %-a garantált alapokban volt. A harmadik negyedévben nem indult ugyan garantált alap, de év eleje óta így is 11-el nőtt a számuk. A 28 alap vagyona a negyedév végén 77 milliárd forint volt, ami 3 milliárd forinttal több, mint június végén. Jellemzően zártvégű alapok lévén, ezen alapok esetében a vagyongyarapodás elsősorban a teljesítmények, illetve az esetlegesen induló új alapoknak köszönhető. A 3,7 %-os háromhavi növekedés szinte teljes egészében a hozamoknak köszönhető, az új tőkebeáramlás a növekmény alig 5 %-át tette ki. Az év eleje óta eltelt kilenc hónap alatt 91 %-kal bővültek a garantált alapok, ennek viszont jelentős része friss tőke – 31,4 milliárd forint a 36,7 milliárdos növekményből.
Az alapok negyedéves hozama
Nettó eszközérték
Súlyozatlan átlag
Vagyonnal súlyozott átlag
forintban nominált garantált alapok
54 760 046 721
4,37%
4,04%
euróban nominált garantált alapok
15 767 711 475
0,78%
0,70%
dollárban nominált garantált alapok
6 482 855 149
0,74%
0,84%
garantált alapok
77 010 613 344
3,21%
3,08%

forrás: Figyelő, BAMOSZ
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 5. csütörtök
Krisztina
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?