Adómentes béremelés

Pénzcentrum
2005. október 10. 05:30

Minden munkaadó nehéz döntés előtt áll akkor mikor arról kell határoznia, hogy hogyan oldja meg a béremeléssel járó megnövekedett közterhek lefaragását, illetve azt, hogy az általában év végén történő jutalmazások minél nagyobb hányadát kapja meg a munkavállaló a járulékok levonása után.

 
Minden munkaadó nehéz döntés előtt áll akkor mikor arról kell határoznia, hogy hogyan oldja meg a béremeléssel járó megnövekedett közterhek lefaragását, illetve azt, hogy az általában év végén történő jutalmazások minél nagyobb hányadát kapja meg a munkavállaló a járulékok levonása után. 
A munkáltatók és a munkavállalók által is igen kedvelt juttatási formák mikor a munkáltató alkalmazottja javára fizet be különböző pénztárakba( önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, valamint önkéntes kölcsönös egészségpénztár). A befizetés történhet rendszeres időközönként- mondjuk havonta a munkabér azonos %-ban, vagy azonos összegben-, illetve eseti befizetésként (általában karácsonyi jutalom köztehermentes kifizetési módjaként).
Ezen befizetések után adó- és járulékkedvezmények vehetők igénybe, és ezek a befizetések bizonyos feltételek teljesülése esetén adómentesek.
Ha a munkáltató  az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba vagy  az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizet be, akkor az adómentesség határa a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 100 %- a.
Amennyiben a munkáltató egyaránt befizet önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba és önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, vagy önsegélyező pénztárba is, akkor az adómentesség határa a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130 %- a.
Összeghatár nélkül adómentes még a munkáltató által a munkavállaló tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíj-pénztárba befizetett összeg.
Ezen kívül ha a munkáltató alkalmazottja javára az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizet be, akkor a befizetés  a munkáltatói és a munkavállalói oldalon is egyaránt adó- és TB- mentes juttatási forma.
A munkavállaló által az  adózott jövedelméből befizetett tagdíj 30% ( max. 100 000 Ft évente, illetve 2020 előtt nyugdíjba vonulók számára 130 000 Ft önkéntes kölcsönös  nyugdíjpénztár esetében) adó-visszatérítésre jogosít, de ha ez a befizetés a munkáltatón keresztül történik, akkor az adó visszaigénylése az adott hónapban lehetséges.
A következőkben néhány táblázat segítségével áttekintjük annak az esetnek a költségvonzatait  ha a munkáltató 50 000 Ft-ot bérként fizet ki, vagy ha havi rendszeres juttatásként az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizeti be a munkavállalója javára.
Az első táblázat a munkaadó oldaláról vizsgálja a költségek alakulását.

Munkaadó
Járulékok
Juttatás
Bér
Nyugdíjjárulék
0%
18%
Egészségbizt. járulék
0%
11%
Munkáltatói járulék
0%
3%
Szakképz.hozzájárulás
0%
1.5%
Összes közteher
0%
33.5%
Vállalati költség
          50,000 Ft
                66,750 Ft
Megtakarítás
                                           16,750 Ft

Itt elmondható, hogy csak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba való befizetés összege terheli meg a vállalkozó pénztárcáját és a bérkifizetéssel szembeni megtakarítása 16 750 Ft. Ha ezt a munkáltató nem rendszeres tagi befizetésként adja  a munkavállalójának (tehát minden hónapban ugyan akkora összeget utal dolgozója egyéni számlájára) hanem egyszeri jutalomként ,  akkor további előnye, hogy a kifizetett összegen túl még az adózás előtti eredmény maximum 20 %-áig további költségként elszámolható a kifizetett összeg (ill. annak az említett 20%-os limittel korlátozott része).
A másik táblázatból kiderül, hogy a munkavállalói oldalon a bérrel szembeni 51.5 % levonás helyett  a rendszeres juttatásként kapott összeget csak 4 % levonás terheli, ez a pénztárak átlagos levonása amiből működési és likviditási tartalékot képeznek. Ezáltal a munkáltató 23 750 Ft-tal kap többet.

Munkavállaló
Járulékok
Juttatás
Bér
Nyugdíjjárulék
0%
8.5%
Egészségbizt. járulék
0%
4%
Munkavállalói járulék
0%
1%
Személyi jövedelemadó
0%
38%
Pénztári levonások
4%
0%
Összes levonás
4%
51.5%
Egyenleg
          48,000 Ft
                24,250 Ft
Nyereség
                                           23,750 Ft

Ha viszont a munkavállaló egyszeri adományként (jutalom) kapja, akkor ez az adományozottnak adózandó jövedelem (38 %), de a bérrel szemben 30 %-os visszatérítésre jogosít.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba történő befizetéseknél is megvan ez 30 %-os adókedvezmény, melyet az adózott jövedelmekből történő befizetés esetén lehet érvényesíteni, és ez még további 10 %-kal növelhető, ha a pénztártag prevenciós szolgáltatást vesz igénybe. A Kormányrendelet szerint prevenciós szolgáltatásnak minősül: az egészségügyi szűrés, gyógytorna, a gyógyfürdő, fizikoterápiás kezelés, gyógymasszázs, sportbérlet, léböjtkúra, fogyókúra stb. A "prevenciós" SzJA kedvezmény igénybe vételéhez szükséges legalább kétévente egészségügyi állapotfelmérésen részt venni, melynek eredményeként egyéni egészségterv készül. E javaslatban szereplő és a kormányrendeletben felsorolt szolgáltatások igénybe vételével kapcsolatos költségek után érvényesíthető a 10%-os kedvezmény.
Tehát ennél a juttatási formálnál is –csakúgy mint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnál- vagy az munkáltató fizet be az alkalmazottja javára (ekkor ez a befizetés TB- és adó-mentes), vagy a munkavállaló fizet be az egyéni számlájára az adózott jövedelméből ( ezután viszont jár a 30%+10 %-os adó-visszatérítés max. 100 000 Ft évente, illetve 2020 előtt nyugdíjba vonulók számára 130 000 Ft).
Az egészségpénztárak nagy előnye, hogy elég széles az általuk finanszírozható termékek és szolgáltatások skálája (sporteszközök, egészségügyi szolgáltatások, utazások stb.). A felhasználáskor arra kell figyelni, hogy az adott szolgáltató (fogorvos, szálloda , edzőterem) szerződésben álljon az adott pénztárral, és mindig kérjünk számlát a pénztár vagy a saját nevünkre (ezt a pénztári szerződés határozza meg), valamint bizonyos szolgáltatások elszámolásához (gyógyfürdő, különböző gyógykezelések) a háziorvosunkkal is ki kell töltetni egy formanyomtatványt, amiben javasolja az adott szolgáltatás igénybevételét. Nem kell szerződést kötni a pénztárnak a szolgáltatóval sportbérlet, sportszerek (nem minden sporteszköz minősül sportszernek pl.: lovassportnál a nyereg sportszer de a ló nem az), a gyógyszer és a gyógyászati segédeszközök (szemüveg) vásárlása esetén. A szerződött szolgáltatóknál általában egy 10-30%-os árkedvezményt is kapnak a pénztártagokat.
A havi tagdíj befizetés minimális mértéke és a levonások pénztáranként eltérőek. Amennyiben a pénztártag nem használja fel az adott adóévben egyéni számlája egyenlegét, akkor a számla egyenlege hozammal növelve a következő évre átvezetésre kerül, így nagyobb összegű egészségügyi célú megtakarítás képződhet.
Végezetül elmondható, hogy mind a munkáltató mind pedig a munkavállaló jól járhat, ha a béremelést, jutalmazást nem bérként fizeti ki illetve kapja meg hanem juttatásként. Természetesen a pénztárakba befizetett összegnél a kezünk kötött, a pénz felhasználásának módja korlátozott. 
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 20. hétfő
Friderika
38. hét
Szeptember 20.
A gyermekek világnapja
Szeptember 20.
Biztosítási világnap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. szeptember 19. 17:45