Nagyot koppannak a magyar munkavállalók: hiába számítanak pénzesőre, arcon vágja őket a valóság

A Profession.hu idén év elején is felmérte a hazai munkáltatók bérfejlesztési terveit és a ténylegesen eszközölt bérrendezések mértékét. A tavalyi tervekhez képest végül több cég adott fizetésemelést a dolgozóinak: év végéig összesen tízből nyolcan. Ezt követően 2024 januárjára a munkavállalók elvárásai megnőttek: míg egy évvel korábban 55%-uk, addig idén már 74%-uk számít valamilyen formájú béremelésre az év folyamán. A kutatásban részt vevő vállalatok válaszai alapján azonban az látszik, hogy a jelenlegi tervek szerint a béremelést adó munkáltatók száma inkább csökkeni fog tavalyhoz képest, nem pedig gyarapodni.

A cégek háromnegyede nem növeli a béren kívüli juttatások keretösszegét

A munkáltatók a fizetésemelés alternatívájaként dönthetnek úgy, hogy az alapbér helyett a cafeteria részeként biztosítanak juttatást az alkalmazottaiknak. A kompenzáció ezen formája sok esetben kedvezőbb a vállalatok számára, hiszen a béren kívüli juttatások egy részénél egyáltalán nem, vagy az alapjövedelemhez képest csak minimálisan kell adózni.

A béren kívüli juttatások kedvező adózásuk mellett a toborzásban is előnyt jelenthetnek az adott vállalat számára. Amennyiben nincs lehetőség a béremelésre, érdemes végiggondolni a cafeteria szerteágazó tárházát. Ezek a juttatások szintén vonzóak lehetnek a munkavállalóknak” – magyarázza Simon-Göröcs Lili, az állásportál HR igazgatója. „A tavalyi HR Körkép felmérésünkből kiderült, hogy a leggyakrabban a céges mobiltelefont biztosítják a cégek, amit a munkába járás költségeinek megtérítése követ, a laptop/notebook biztosítása és a juttatási összeg SZÉP kártyára történő utalása. Vállalati gépkocsit a válaszadó cégek közel harmadánál adnak, az extra szabadság pedig tízből egy cégnél szerepel

– teszi hozzá.

A munkaerőpiacon versenyelőnyhöz juthatnak azok a munkáltatók, amelyek az alapbéren felül cafeteria csomagot is kínálnak a potenciális jelölteknek, ezzel megkülönböztetve magukat a konkurenciától jobb esélyekkel indulnak a tehetséges szakemberekért folytatott küzdelemben. Ráadásul a meglévő alkalmazottak esetében is profitálhatnak, hiszen egy körültekintően összeállított csomaggal a cég elősegítheti az alkalmazottak jóllétét a megfelelő rekreáció és étkezés támogatásán keresztül, amely eredményeként kipihent, motivált, egészséges és jól teljesítő munkaerőre számíthat

– egészíti ki a portál szakembere.

A felmérésből azonban kiderült, hogy béren kívüli juttatás formájában nem várható számottevő emelés: 2024-ben tízből hét cégnél nem tervezik módosítani az erre allokált keretet. A válaszadóknak mindössze a negyede ütemezte be ennek emelését az idei évre – e csoport aránya 4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a csökkenéssel számoló szereplők aránya pedig szinte megduplázódott (4%-ról 7%-ra nőtt).

Ahol hozzányúlnak a béren kívüli juttatások keretösszegéhez

A béren kívüli juttatások keretösszegének növelését tervező cégek átlagosan 10%-os emeléssel kalkulálnak, ahol pedig vissza fognak venni ebből a keretből, ott átlagosan 11%-os csökkenéssel. Az emeléssel tervező cégek között az átlagosnál magasabb arányban vannak a személyzeti tanácsadók, a 250-999 fő közötti létszámot foglalkoztató és az 5 milliárd forint feletti éves árbevételű vállalatok. Csökkenés leginkább az évi 100 millió forint árbevétel alatti cégek körében várható.

A bérfejlesztés oka elsősorban idén is a megélhetési költségek változása, azonban ennek aránya az egy évvel korábbi állapothoz képest 9%-kal csökkent – idén év elején több, mint a vállalatok kétharmada jelölte meg ezt az okot elsődlegesként. A kedvezőtlen gazdasági helyzetre 27% hivatkozott, a cég bérpolitikájának változására pedig 21%.

A változtatás céljának vizsgálatánál 2023-hoz hasonlóan idén év elején is a jelenlegi alkalmazottak megtartása szerepel az első helyen, azonban ennek gyakorisága 87%-ról 74%-ra csökkent. A célok között a második leggyakrabban az új szakemberek megszerzését említették a munkáltatók (31%), majd a költségcsökkentést, optimalizálást (28%). A home office feltételeinek biztosítása vagy megszüntetése az egyetlen emelkedő tényező idén, ezt ugyanis tavaly mindössze a válaszadók 8%-a említette, idén azonban már 13%.