Táppénz kódok 2021: Tudd meg, mennyi pénz jár, ha megbetegszel!

Cikkünkben a betegszabadság, a táppénz és a táppénz kódok 2021 évi szabályaival ismertetjük olvasóinkat. Eláruljuk, mik a táppénz kódok, mikor, milyen esetben és mennyi időre jár a táppénz, illetve a táppénz kódok szerint mennyi fizetésre jogosult egy betegeskedő, vagy más okból kifolyólag keresőképtelenné vált alkalmazott. Hány táppénz kód van, és mire vonatkoznak a táppénz kódok? Mi a helyzet a szüléssel, vagy ha a szülő a gyermeke betegsége miatt válik keresőképtelenné?

A betegszabadságról és a táppénzről

Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a betegszabadság és a táppénz nem egészen ugyanazt a fogalmat takarja. Minden, a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállaló jogosult 15 nap betegszabadságra, saját betegsége után – a munkáltató ilyenkor a távolléti díj 70%-át fizeti ki a beteg dolgozónak, ez után ugyanúgy adózunk, mintha a rendes bruttó bérünkről lenne szó. Mindkét juttatás csak akkor vehető igénybe, ha van TB-jogviszonyunk.

A táppénz ezzel szemben akkor jár, amikor a dolgozó a 15 napnyi betegszabadságon túlnyúlóan betegeskedik. Ez a bérjellegű jövedelem alacsonyabb összeg, az események függvényében a bér 50, 60 vagy 100%-a, ami után 15% SZJA megfizetésére vagyunk kötelezettek, más terhet viszont nem kell fizetnünk belőle. A táppénz különlegessége mindemellett az, hogy a táppénz naptári napokra jár, így a munkaszüneti napokra eső keresőképtelenség is beletartozik. A táppénz továbbá maximum 1 éven keresztül állhat fenn, így az ezen is túlnyúló betegeskedésre már nem jár bérjellegű jövedelem.

A táppénz és a táppénz kódok esetében mindenképpen teljesülnie kell bizonyos kritériumoknak. Amellett, hogy a táppénz bejelentett munkaviszonyban jár, az igénylőnek keresőképtelennek kell lennie, fenn kell állnia társadalombiztosítási jogviszonyának és fizetve kell, hogy legyen az egészségbiztosítási járuléka is. KATA-s egyéni vállalkozóknak is jár a táppénz, amennyiben főállású vállalkozóként vannak bejelentve - mellékállású egyéni vállalkozó a munkaviszonyából származólag tud elmenni táppénzre.

Ugyanígy fontos kiemelnünk, hogy habár a kritériumok látszólag teljesülnek, egyes esetekben mégsem jár táppénz a dolgozó részére. Nem jár táppénz akkor, ha a dolgozó a keresőképtelen napokra teljes fizetését már megkapta, nem jár a betegszabadság lejártát követő pihenőnapra (ha elmúlt a keresőképtelenség), illetve nem jár a táppénz akkor sem, ha a biztosítás szünetel, vagy ha a dolgozó saját jogú nyugdíj folyósításában részesül.

Ki számít keresőképtelennek?

Ahogy fent is írtuk, a táppénz kódok 2021 esetében mindig valamilyen okból kifolyólag keresőképtelenség kell, hogy a háttérben álljon. Fontos kiemelnünk, hogy a táppénz kódok nem csak a munkavállaló saját betegsége miatt létrejövő keresőképtelenségre vonatkoznak, ugyanis a Munka Törvénykönyve rendelkezik a szülésről és a beteg gyermekek ápolásáról is. A magyar törvények szerint a következő személyek minősülnek keresőképtelennek:

• az a munkavállaló, aki saját betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni;
• az a munkavállaló, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
• az a dolgozó, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek (karantén);
• az, aki járványügyi, vagy állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkakörben átmenetileg nem foglalkoztatható;
• akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap;
• olyan anya, aki várandóssága, szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és csecsemőgondozási díjra, röviden CSED-re nem jogosult;
• olyan anya, aki kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermeküket szoptatja;
• az a dolgozó, aki a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő;
• az a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
• olyan szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt a gyermek mellett tartózkodik egy fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
• aki 12-18 év közötti beteg gyermekét otthon ápolja, illetve akinek ilyen korú gyermekének a kórházi kezelése időtartamára a gyermeke mellett kell tartózkodnia a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Táppénz kódok 2021

A Munka Törvénykönyve szerint Magyarországon különféle táppénz kódok kerülnek megkülönböztetésre – ezek befolyásolják, hogy a keresőképtelenség oka szerint kinek, mennyi táppénz jár a kivett, maximum 1 éves időtartamra. A táppénz kódok 2021 évében 9 típust határoznak meg, amelyek a következők:

1. Üzemi baleset: nincs betegszabadság; a táppénz összege a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti (100%-os táppénz)
2. Foglalkoztatási megbetegedés: nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti;
3. Közúti baleset: van betegszabadság, azt követően jár a táppénz; ebből 1/3 munkáltatói táppénz;
4. Egyéb baleset: van betegszabadság, azt követően jár a táppénz; ebből 1/3 munkáltatói táppénz;
5. Beteg gyermek ápolása: nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár;
6. Szülés: nincs betegszabadság; a táppénz összege a keresőképtelenség kezdetétől jár;
7. Hatósági elkülönítés közegészségügyi okokból (karantén): nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár;
8. Egyéb betegség: van betegszabadság, azt követően jár a táppénz, amelynek 1/3-a munkáltatói táppénz;
9. Veszélyeztetett terhesség: nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; 1/3 munkáltatói táppénz.

A táppénz számítása

A táppénz a 100%-os üzemi baleseti táppénz esetét leszámítva a munkavállaló bruttó bérének az 50-60%-a, amiből az állam levon további 15%-ot, személyi jövedelemadó gyanánt. Minimálbér esetén, ha 60%-os táppénzzel számolunk, körülbelül 85.000 Ft marad a dolgozó zsebében, garantált bérminimum esetében pedig körülbelül 112.000 Ft-ból kell a keresőképtelen munkavállalónak gazdálkodnia a hónapban.