Kiderült: ennyi a létminimum Magyarországon

Pénzcentrum
2012. június 10. 20:02

2011-ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 83 941 Ft volt, az egy évvel korábbinál 6,6%-kal magasabb. A tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke pedig 243 429 Ft-nak felelt meg, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 75 547 Ft volt. 2010-ről 2011-re létminimum alapján csökkent az életszínvonal - derült ki a KSH friss jelentéséből.

A létminimum, mint küszöbérték olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő - szükségletek kielégítését.

A létminimumérték mögötti fogyasztás összetevőire a társadalmilag még elfogadható szükséglet-kielégítési szint a jellemző, nem pedig az alultápláltság, vagy az egészségtelen, túlzsúfolt lakásviszonyok, illetve a társadalmi elvárástól teljesen elmaradó ruházkodási, kulturális körülmények.

A létminimumértékek meghatározásának 2011. évi, 1720 háztartást felölelő állománya 501 ezer háztartást, ezekben 1 millió 140 ezer személyt, havi átlagban 77 milliárd 329 millió Ft fogyasztási kiadást reprezentál. Mindezek alapján az egy hónapra vonatkozó átlagos létminimumérték 154 ezer Ft/háztartás volt.

A háztartástípusonkénti létminimumértékeket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy fogyasztási egységre számított átlagos érték szorzata adja. A tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 83 941 Ft = 243 429 Ft-nak felelt meg. E háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 60 857 Ft volt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2011-ben a 68 ezer Ft-os átlag körül, az 51 ezer és 84 ezer Ft közötti sávban szóródtak.


A vizsgált háztartások személyes kiadásaira jellemző, hogy azok 31,4%-át költik élelmiszerre, s csaknem ugyanennyit fordítanak lakásfenntartási kiadásokra, mely utóbbinak közel 60%-át háztartási energia vásárlására. Egyéb fogyasztásukról elmondható, hogy kiadásaik 8%-át közlekedésre, 7,1%-ot egészségügyre, testápolásra, 5,9%-ot telefonálásra, 2,6%-ot ruházkodásra, oktatásra, 3,6%-ot művelődésre költenek. Ezek az alacsony arányok észrevehetően csökkentek az egy évvel korábbi - szintén igen szerény - részesedéshez képest a KSH szerint.

A jelenlegi számítási módszerben megjelenik az életszínvonal változásának hatása is. Miközben az élelmiszer-normatíva fix, az élelmiszeren kívüli értékösszeg hatással van az életszínvonal alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, az életszínvonal javulása mellett pedig növekszik, hiszen a változatlan normatíva szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb szükségleteikre. 2010 és 2011 között valamennyi háztartástípusban csökkent ez az arány.

JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A kimutatott létminimum, amely a fogyasztáson alapul és abszolút küszöbnek felel meg, nem az egyetlen - és a gyakorlatban nem is a leginkább használt - küszöbérték, tekintettel arra, hogy ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is.

Az Európai Unió összehasonlításaiban a jövedelmi alapú, relatív megközelítés az elfogadott. Ennek során a tagországok az ún. OECD2 ekvivalenciaskálát alkalmazva a mediánjövedelem 60%-ában határozták meg a jövedelmi szegénység küszöbértékét. Ennek értéke 2010-ben Magyarországon egy fogyasztási egységre számítva 59 441 Ft/hó volt, ennél alacsonyabb jövedelemből a népesség 12,3%-a élt.

 

HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2025.07.16 20:48
Szösszenet a meetingekkel kapcsolatban (Linkedin post margójára, amely @Andras Gasparetz keyboardjár...
hrdoktor  |  2025.07.14 07:29
Ahogy közeledik a nyár, a szabadságok időszaka, sokan valójában nem kikapcsolódást, hanem újabb szer...
laskainelli  |  2025.07.10 14:28
Egy szakítás után az ember szíve darabokra hullik, fáj a múlt elengedése, az elképzelt szép jövő elt...
coachco  |  2025.07.08 18:48
Végre nincs meleg, még tán esik is sok helyen, talán lesz időtök olvasni egy kicsit… [...] Bővebbe...
kovacstunde  |  2025.07.05 08:00
Hosszú évek óta Angliában bébiszitterként dolgozó kliensem panaszolta; hogy kisiskolás unokáját a me...
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

NAPTÁR
Tovább
2025. július 18. péntek
Frigyes
29. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?