Internetes árverezőkre vetette ki hálóját az APEH

A lapnak nyilatkozó Angyal József adószakértő szerint az ingó vagyontárgyak internetes értékesítése után az adóhatóság a törvényben rögzítettnél magasabb személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást és áfa befizetését is követeli az adózóktól. Példaként egy 2008-ban vagyontárgyak értékestéséből tízmillió forint jövedelmet szerző asszony esetét említette, akitől két év után összesen - bírsággal és késedelmi kamattal együtt - kilencmillió forint megfizetését várja a hatóság.

Angyal szerint az adófizetési kötelezettség a törvény betűje szerint ennél jóval csekélyebb. Az szja törvény értelmében ugyanis ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem után (58.§) 25%-adót kell fizetni. Az adó alapját pedig kétféleképpen lehet megállapítani. Amennyiben a vagyontárgy megszerzésére fordított költségek megállapíthatóak, úgy a bevételből ezeket, az értéknövelő beruházások költségét valamint az átruházás költségeit kell levonni.

Gyakoribb eset ingó vagyontárgyak átruházásánál, hogy a tárgy szerzéskori értéke az eladáskor már igazoltan nem állapítható meg, ekkor a bevétel 25%-a számít jövedelemnek, vagyis az eladási ár 25%-ának 25%-a (6,25%-a) lesz az adó. Az egy éven belül értékesített összes vagyontárgy után fizetendő adó együttes összegéből ráadásul 50 ezer forintot le is vonhat az eladó, vagyis évi 800 ezer forint bevételig a magánszemélynél nem jelentkezik adófizetési kötelezettség. Továbbá eddig a bevételi összegig bevallási kötelezettség sem terheli az adózót, ugyanis ingó vagyontárgyak átruházásánál ez csak 200 ezer forint éves jövedelem felett kötelező.

Fontos megjegyezni a fenti szabályokkal kapcsolatban, hogy csak abban az esetben alkalmazhatóak, amennyiben az adózó nem üzletszerű értékesítést végez, és ha az értékesítésből származó bevétel nem haladja meg a vagyontárgy szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét.