Évek óta nem látott bevételek... 41,2 százalékra emelkedett az adóbevételek aránya a GDP-hez viszonyítva 2006-ban az Európai Unió 27 tagországában átlagosan. Ez jelenti a kormánybevételek 90 százalékát. A tendencia azonban az euróövezetben is érezhető volt, 2006-ban átlagosan elérte a GDP 41,8 százalékát.
A legnagyobb adóbevételekről Dánia és Svédország számolhatott be, náluk a GDP majdnem felét érte el a 2006-ban beszedett adóbevételek aránya. A legalacsonyabb eredményt pedig nem meglepő módon az újonnan csatlakozott országok produkálták. A 2006-os év azonban kiemelkedő volt minden ország számára, mivel uniós szinten az eddig beszedett legmagasabb bevételt mutathatták fel a korábbi 6 évhez képest. A 2000 előtti években az uniós szintű átlagbevétel ugyan lényegesen magasabb volt a mostaninál, azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy azóta számos ország csatlakozott a Közösséghez, ahol összességében alacsonyabb bevételeket tudnak produkálni.

Az uniós szintű bevételek jelentős emelkedést produkáltak, az euróövezetben még mindig jelentősebb a beszedett adók GDP-hez viszonyított aránya, de korántsem akkora mértékben, mint az előző évek során.
Az országok bevételeit tekintve elég széles skálán mozognak, a legtöbb adót szedő Dániában csaknem kétszer annyi a GDP-hez mért adók aránya, mint a legkevesebbet kivető Romániában. Az euróövezet országai közül Írország és Görögország jelent kivételt, itt ugyanis a magas átlaghoz képest lényegesen eltér az állami adóbevételek aránya, 34 illetve 33,5 százalékos.
Dánia után még számos ország jelentősen az EU27 átlaga felett van, szám szerint 8, Magyarország viszont az uniós átlag alatt szerepel, kevesebb, mint 5 százalékponttal elmaradva attól. Az új tagországokat tekintve Szlovénia került a lista elejére, a GDP 39,3 százalékát kitevő adóbevételekkel, ez mindössze 2 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál.

2005-höz képest az uniós szintű bevételek 0,6 százalékponttal emelkedtek nagyjából elérve a 2001-es szintet. A 2006-os szint így egy százalékponttal magasabb, mint 2004-ben, amikor a legalacsonyabb adóbevételt mérték 2001 és 2006 között. Azok az országok, ahol már bevezették az eurót, ugyanezt a tendenciát követték, csak valamivel magasabb mértékben.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
1999 és 2004 között átlagosan csökkenő tendencia volt megfigyelhető, az elmúlt két évben azonban újra emelkedni kezdtek a beszedett összegek. A GDP-hez mért adóbevételek szintjének változására számos indok létezik. Változik például a gazdasági aktivitás és az adórendszer szabályozása. Bár azt meg kell említeni, hogy a szabályozás és a gazdasági aktivitásban bekövetkezett változások késleltetve jelennek meg az adóbevételekben.

Magyarország lemaradt?
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








