Itthon egyre kevésbé vonzó köztisztviselőként elhelyezkedni, mivel épp a megszorítások közepén vagyunk, így a fiatalok az uniós állások felé kacsintgatnak, nem kevés sikerrel - írja a Napi Gazdaság.
A legfrissebb, július eleji adatok szerint már 451 magyar dolgozik EU - intézményekben, ami az ottani teljes állomány 1,9 százaléka. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül, mi teljesítünk a legjobban, de emellett még Ausztriát is sikerült behoznunk.
Az uniós állások viszont nem mindig jelentenek brüsszeli munkahelyet, ugyanis számos tagállamban működnek intézmények, és mindenhol versenyvizsgát kell kiírni az új állásokra, arról nem is beszélve, hogy a vezető beosztásokról Brüsszelben döntenek. Így tagállami szinten elég nehézkes megoldani a saját emberekkel való feltöltést.
A jelenleg legkeresettebbek továbbra is a jogászok, a számviteli szakemberek, a közgazdászok, és a nyelvészek, de ha valaki megfelel a versenyvizsgán, az még nem jelent biztos állást. Mindössze egy listára kerül fel, ahonnan utána válogatnak a szakemberek.
Ilyenkor azért előnyt jelenthet az, ha egy magyar kerül vezető beosztásba, és munkatársat keres, mivel szabadon válogathat a listán szereplő nevek közül...
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








