Hazánkban az adóbevételek 95 százaléka a négy-öt fő adónemből származik, a maradék öt százalék pedig a több mint harminc bagatell adónemből - írja a Napi Gazdaság.
Szakértők szerint el kellene felejteni az apróbb adónemeket, és a főbb adónemek kulcsát emelni egy-két százalékponttal, így jelentősen csökkennének a vállalkozások és a közigazgatás adminisztrációs terhei és költségei. Az adórendszer egyszerűsítéséről szóló egyeztetések során kiderült, hogy egy átlagos magyar vállalkozásnak évente a bevallási napok több mint 80 százalékában kell benyújtania valamilyen bevallást, ezért a koalíciós pártok egyetértenek abban, hogy egyszerűsítésre lenne szükség.
A KPMG szakértői szerint meg kellene szüntetni az egyes tárcákhoz kapcsolható adónemeket, vagyis a kulturális és az innovációs járulékot, illetve a környezetvédelmi termékdíjat és a környezetterhelési díjat is. Az ezekből befolyó összeget a normál adónemekből kellene beszedni, majd odaadni a minisztériumoknak. Az APEH volt elnökhelyettese úgy véli, az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásra (ekho) és az egyszerűsített vállalkozói adóra (eva) sincs szükség, és meg lehetne szabadulni a munkaerő-piaci alapba befolyó szakképzési és rehabilitációs hozzájárulástól, az újonnan bevezetett egészségügyi szolgáltatási járuléktól, továbbá az olyan kis adónemektől, mint a vízkészlet- és az erdőfenntartási járulék.
Az idei költségvetési előirányzatokat figyelembe véve a kis adónemek megszüntetése közel 282 milliárd forintos kiesést jelentene. A felső áfakulcs egy százalékpontos emelésével 60-70 milliárd forint pluszbevétel érhető el, míg az szja-kulcs hasonló mértékű növelésével mintegy 90 milliárd forint, vagyis a kiesés 4 százalékpontos áfa- vagy 3,2 százalékpontos szja-emeléssel - illetve ezek kombinációjaként adónemenként 1-2 százalékpontos emeléssel - pótolható lenne.
További egyszerűsítést jelentene a vállalkozások számára, ha az értékalapú ingatlanadó bevezetésével párhuzamosan megszüntetnék a helyi adók egy részét, vagyis az építmény-, a telek- és a kommunális adót, amelyekből jelenleg éves szinten 60 milliárd forint folyik be.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








