Nyolc évet kaphatnak a színlelők

Pénzcentrum

2006. április 13. 11:45

Még egyetlen cég sem nyert pert az APEH-hel szemben színlelt szerződésekkel kapcsolatos ügyekben. Az eddig indult 35 jogvita kétharmada már befejeződött, a bíróság többnyire megerősítette az adóhatározatokat, mindössze néhány esetben rendelt el új eljárást.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az adóhatóság a moratórium nyári lejártával ellenőrizni fogja, hogy a cégek átalakították-e a szerződéseiket, és ha nem, úgy érvényt szerez a jogerős ítéletekben foglalt fizetési kötelezettségeknek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a szerződések átalakítása még nem mentesít a büntetés alól.

Szigorúan veszi a színlelt szerződések, foglalkoztatási jogviszonyok átalakítására, illetve a változás bejelentésére előírt június 30-i és július 31-i határidőt. Ez után nem fogad el a késedelmek mentésére irányuló semmiféle kifogást, igazolást. Kivételre a jogszabály nem ad módot, és az elmúlt három esztendő elég hosszú türelmi idő volt a jogsértő helyzetek rendezésére. A moratórium lejártát követően utóellenőrzést végeznek a revizorok az általuk eddig elmarasztalt cégeknél, és az idevágó APEH-irányelvnek megfelelően fokozott revíziót tartanak a többi munkáltatónál is.

Jószerivel nincs olyan terület, ahol ne próbálnák megspórolni a fizetendő adó- és járulékterheket vállalkozási vagy megbízási szerződésekkel leplezett munkaviszonnyal. Színlelt szerződések szép számmal akadnak az iparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban csakúgy, mint a sajtó és a művészetek területén, de még a pénzügyi cégeknél is. Változatos az ily módon foglalkoztatottak munkaköre, beosztása. Az APEH-ellenőrök találkoztak már vállalkozóként feltüntetett raktárvezetővel és személyzeti vezérigazgató-helyettessel is. Bár sok cég azzal érvel, hogy a színlelt szerződéssel a foglalkoztatott is jobban jár - hiszen például különböző költségelszámolási lehetőségek nyílnak meg előtte - a tapasztalatok cáfolják ezt. A munkavállaló többnyire kiszolgáltatott, kénytelen belemenni a szabálytalan alkalmazásba, mert szabályosan nem veszik fel.

Az adóellenőrök eddigi - nemegyszer éppen foglalkoztatotti bejelentésre indult - ellenőrzéseiken több mint száz céget bírságoltak meg, és köteleztek az elmaradt járulékok befizetésére. (Ennek végrehajtását viszont a moratórium miatt felfüggesztették.) Határozataik mintegy kétezer szabálytalanul alkalmazottat érintettek. Azok a cégek, amelyek a moratórium lejártáig átalakítják vagy megszüntetik szabálytalan szerződéseiket, és bejelentik az adóhatóságnak, mentesülnek a kiszabott járulékok, pótlékok és bírságok megfizetése alól. Ha nem teszik, nincs mentesség.

Február végéig mintegy 120 foglalkoztató jelentette be, hogy módosította, illetve megszüntette a színlelt szerződéseket. Ezek közül csaknem hetven az adóellenőrzések nyomán intézkedett, több mint ötven pedig előrelátó módon rendezte a kifogásolható jogviszonyokat. A munkáltatók túlnyomó hányada feltételezhetően kivárja a szükséges intézkedéssel az utolsó előtti pillanatot.

A szabadságvesztéssel is sújtható adócsalást - követhetnek el a színlelt szerződéseket aláíró munkahelyi vezetők. A színlelt szerződés megkötése azonban még nem feltétlenül bűncselekmény. Az adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztásának anyagi következménye mindenesetre önmagában is jelentős szankció, a büntetőjogi felelősséggel tetézve pedig fontos visszatartó erő lehet. Az adóhatóság a moratórium lejártáig e területen tartózkodik büntető feljelentés megtételétől.

Ezer embert rúg ki az Aldi: nagyon sokan kerülnek utcára, ezzel indokolják a létszámleépítést

A vállalat azzal indokolja a németországi leépítést, hogy költségcsökkentést kell véghezvinni, de a termékkínálat is szűkebb lesz.

Kész rémálom lett az álláskeresés Magyarországon: elképesztő, mennyi időbe telik most új munkát találni

A munkanélküliek száma 219 ezer fő volt, ami mérsékelt, de továbbra is érdemi jelenlétet jelez a munkaerőpiacon.

Kegyetlenül ráfáztak a magyar cégek a külföldi vendégmunkásokra: mostantól kíméletlen módszerrel szűrik ki az alkalmatlanokat

Kritikus ponthoz érkezett a hazai fuvarozási szektor, jönnek a külföldi sofőrök Magyarországra.

Jön a többkulcsos adórendszer Magyarországon: annak fog fájni igazán, akinek ennyi félretett pénze van

Egyeseknek több tízezer forinttal is nőhet a nettó bére, a leggazdagabbak viszont új adó bevezetésével szembesülhetnek.

Erkölcsi bizonyítvány igénylése 2026-ban papíron és online: itt van az új okmány ára, a kiállítás költsége

Hogyan a legegyszerűbb és mennyibe kerül a hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylése 2026-ban? Összegyűjtöttük, amit tudni érdemes.

Titkos fegyver a fluktuáció ellen: így tarthatják meg a legjobb dolgozókat a magyar cégek béremelés nélkül

A hosszútávú ösztönzőprogramok Magyarországon továbbra sem elterjedtek széles körben.

Komoly szigorítás jöhet a külföldiek foglalkoztatásában: váratlanul aranyat érhet minden magyar munkavállaló

A romló gazdasági környezet és a növekvő munkanélküliség ellenére egyre élesebb verseny várható a hazai munkavállalókért.

Vaskos béremelést jelentett be a Lidl: ennyivel fognak többet keresni a dolgozók 2026-tól

A béreket gazdag juttatási csomag egészíti ki, köztük egy nagy értékű, ingyenes magánegészségügyi csomag.

Nem az AI veszi el a munkánkat

Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon

Rettegnek a dolgozók a mesterséges intelligenciától: milliók munkája kerülhet veszélybe, de van a történetben egy óriási csavar

Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.

Végleg kifulladt a magyar gazdaság eddigi motorja: áttörhetetlen falba ütköztünk, kiderült az egyetlen kiút

Bő egy évtizeden át a hazai gazdaság fejlődését a foglalkoztatottak számának drasztikus növelése hajtotta.

Kiderült a fájó igazság: hiába a brutális hajrá, több régiós rivális is csúnyán állva hagyta Magyarországot

A lista azt mutatja, hogy az inflációval korrigált keresetek növekedésében több korábban felzárkózó gazdaság is megelőzte a fejlettebb nyugati államokat.

Busás végkielégítés jár a parlamentből kieső képviselőknek: 12 milliónál is többet kapnak ezek a politikusok

A távozó politikusoknak le kell mondaniuk hivatali juttatásaikról, ugyanakkor háromhavi végkielégítésre jogosultak. Ennek együttes összege eléri a bruttó 1,35 milliárd forintot.

Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók

Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...

Forrnak az indulatok a magyar munkahelyeken: nagyon sokaknak nem jött be, amit vártak 2026-tól - jöhetnek a felmondások?

Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben.

Elképesztő bérigények a nyaralóhelyeken: kiderült, mennyi pénzt várnak el idén a vendéglátósok

Horvátországban tovább nőttek az idénymunkások bérelvárásai.

Tömeges felmondáshullám fenyeget: ezen a látszólag apró dolgon múlik, maradnak-e a magyar dolgozók

A rugalmas és hibrid munkavégzés ma már nem kényelmi kérdés, hanem a munkaerőpiac egyik kulcsa:

Zseniális trükkhöz folyamodott egy magyar álláskereső: 100 ezer forintot fizet, ha intézel neki állást

Szokatlan, de igen ötletes álláskereső hirdetésbe futhattak bele a napokban azok, akik a budapesti Frankel Leó úton sétálgattak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír