Nyolc évet kaphatnak a színlelők

Pénzcentrum

2006. április 13. 11:45

Még egyetlen cég sem nyert pert az APEH-hel szemben színlelt szerződésekkel kapcsolatos ügyekben. Az eddig indult 35 jogvita kétharmada már befejeződött, a bíróság többnyire megerősítette az adóhatározatokat, mindössze néhány esetben rendelt el új eljárást.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az adóhatóság a moratórium nyári lejártával ellenőrizni fogja, hogy a cégek átalakították-e a szerződéseiket, és ha nem, úgy érvényt szerez a jogerős ítéletekben foglalt fizetési kötelezettségeknek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a szerződések átalakítása még nem mentesít a büntetés alól.

Szigorúan veszi a színlelt szerződések, foglalkoztatási jogviszonyok átalakítására, illetve a változás bejelentésére előírt június 30-i és július 31-i határidőt. Ez után nem fogad el a késedelmek mentésére irányuló semmiféle kifogást, igazolást. Kivételre a jogszabály nem ad módot, és az elmúlt három esztendő elég hosszú türelmi idő volt a jogsértő helyzetek rendezésére. A moratórium lejártát követően utóellenőrzést végeznek a revizorok az általuk eddig elmarasztalt cégeknél, és az idevágó APEH-irányelvnek megfelelően fokozott revíziót tartanak a többi munkáltatónál is.

Jószerivel nincs olyan terület, ahol ne próbálnák megspórolni a fizetendő adó- és járulékterheket vállalkozási vagy megbízási szerződésekkel leplezett munkaviszonnyal. Színlelt szerződések szép számmal akadnak az iparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban csakúgy, mint a sajtó és a művészetek területén, de még a pénzügyi cégeknél is. Változatos az ily módon foglalkoztatottak munkaköre, beosztása. Az APEH-ellenőrök találkoztak már vállalkozóként feltüntetett raktárvezetővel és személyzeti vezérigazgató-helyettessel is. Bár sok cég azzal érvel, hogy a színlelt szerződéssel a foglalkoztatott is jobban jár - hiszen például különböző költségelszámolási lehetőségek nyílnak meg előtte - a tapasztalatok cáfolják ezt. A munkavállaló többnyire kiszolgáltatott, kénytelen belemenni a szabálytalan alkalmazásba, mert szabályosan nem veszik fel.

Az adóellenőrök eddigi - nemegyszer éppen foglalkoztatotti bejelentésre indult - ellenőrzéseiken több mint száz céget bírságoltak meg, és köteleztek az elmaradt járulékok befizetésére. (Ennek végrehajtását viszont a moratórium miatt felfüggesztették.) Határozataik mintegy kétezer szabálytalanul alkalmazottat érintettek. Azok a cégek, amelyek a moratórium lejártáig átalakítják vagy megszüntetik szabálytalan szerződéseiket, és bejelentik az adóhatóságnak, mentesülnek a kiszabott járulékok, pótlékok és bírságok megfizetése alól. Ha nem teszik, nincs mentesség.

Február végéig mintegy 120 foglalkoztató jelentette be, hogy módosította, illetve megszüntette a színlelt szerződéseket. Ezek közül csaknem hetven az adóellenőrzések nyomán intézkedett, több mint ötven pedig előrelátó módon rendezte a kifogásolható jogviszonyokat. A munkáltatók túlnyomó hányada feltételezhetően kivárja a szükséges intézkedéssel az utolsó előtti pillanatot.

A szabadságvesztéssel is sújtható adócsalást - követhetnek el a színlelt szerződéseket aláíró munkahelyi vezetők. A színlelt szerződés megkötése azonban még nem feltétlenül bűncselekmény. Az adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztásának anyagi következménye mindenesetre önmagában is jelentős szankció, a büntetőjogi felelősséggel tetézve pedig fontos visszatartó erő lehet. Az adóhatóság a moratórium lejártáig e területen tartózkodik büntető feljelentés megtételétől.

Durva számok csaptak arcul minket: tényleg ennyi a magyar rendőrök fizetése 2026-ban

Több százezer forintos különbségek is lehetnek rendfokozat és szolgálati idő szerint a rendőri fizetésekben.

4 millió magyar dolgozónak ez továbbra is csak álom: megjöttek a friss számok, ezen sokan ledöbbennek majd

A legfrissebb adatok szerint továbbra sem a távmunka dominál a hazai munkaerőpiacon.

Leépítésbe kezdett a Tesco: brutális, hogy mennyi embert fog érinteni

A döntés elsősorban a működési struktúra átalakításához, valamint az üzleti folyamatok racionalizálásához kapcsolódik.

Komoly fordulat jöhet a munkaerőpiacon: erre kell készülnöd a jövőben, ha állást keresel

Ketyeg az óra az uniós bértranszparencia-irányelv bevezetéséig, miközben a hazai munkaerőpiacon még alacsony az új szabályozás ismertsége és támogatottsága.

Érik az összeomlás? Több mint 200 ezer magyar dolgozó veszítheti el az állását egyik napról a másikra

Az Európai Unióban és Magyarországon is ismét csökkent a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya.

Forrnak az indulatok a magyar munkahelyeken: egyre többen veszítik el az állásukat, nekik csak a munkanélküli marad

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 609 ezer fő volt Magyarországon.

Elképesztő mértékben fogynak el a magyarok az országból: ennek nagyon szomorú vége lesz

A házasságkötések száma látványosan emelkedett: 2026 januárjában 2100 pár kötött házasságot, ami 31 százalékos, 497-es növekedést jelent éves alapon.

Kegyetlen bérolló tátong Magyarországon: borzasztó, mennyiért robotolnak a legszegényebb melósok

A 2025 harmadik negyedévi nettó átlagkereseti adatok alapján ismét kirajzolódik, mennyire brutális a bérolló Magyarországon.

Döbbenetes a bérszakadék: ennyivel keresnek rosszabbul a magyar nők, mint a férfiak

Összesen 17,8% mínusz. Ennyivel keresnek kevesebbet a magyar nők, mint a férfi társaik. De mit mutatnak az európai adatok? Mutatjuk!

Ekkora fizetéssel már jómódúnak mondhatod magad Magyarországon: rengetegen csúsznak ki a középosztályból

2025-ben a bruttó átlagfizetés 705 ezer volt, de a leggazdagabbak már 1,48 milliót keretnek - brutálisan nőttek a jövedelmi különbségek az év során.

Egyre súlyosabb a munkaerőhiány: vészhelyzet szélén táncol a magyar gazdaság húzóágazata?

A tartós szakemberhiány okozta nehézségekre reagálva önálló HR-munkacsoportot hozott létre az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Óriási változás élesedik a magyar dolgozók fizetéseinél: erről mindenkinek tudnia kell, az összes dolgozót érinti

A munkaerő-kölcsönzők szerint a magyar cégeknek nemcsak adminisztratív, hanem kulturális és bérstratégiai szempontból is fel kell készülniük a bértranszparencia-szabályok életbe lépésére.

Itt az osztrák hiányszakmák 2026-os listája, milliós fizetéssel vadásszák a magyarokat: tényleg könnyű elhelyezkedni?

Az osztrák bevándorlási hivatal közzétette a 2026-ra vonatkozó országos hiányszakma-listát, amely jelzi, mely foglalkozásokban küzd az ország tartós munkaerőhiánnyal.

Az járhat most igazán jól, akinek ilyen végzettsége van: kapkodnak értük a cégek, jó pénzt fizetnek

Az alacsony munkanélküliségi rátával jellemezhető térségekben a toborzás intenzív piaci versennyé alakult.

Vírusként terjed a távmunka a magyar munkahelyeken? Ismét a dolgozók lehetnek nyeregben: szívhatja a fogát sok cég

A tavalyi évben már 6,3 százalékkal többen végeztek rendszeresen távmunkát, mint a járvány legsúlyosabb időszakában, 2021-ben.

Hidegzuhany a németországi magyaroknak: nem kapkodnak már értük a korábbi slágerszakmákban

A német munkaerőpiac alakulása Magyarország szempontjából is meghatározó, hiszen Németország a külföldön munkát vállaló magyarok elsődleges célországa.

Komoly leépítés mellett döntött a népszerű szállásfoglaló cég: ennyi embertől válnak meg

A magyar online szállásfoglalási piac egyik meghatározó szereplője 2007-ben kezdte meg működését.

Ennyit visz most haza egy átlagos magyar dolgozó: te keresel ennyit?

2025 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200, a nettó átlagkereset 548 900 forint volt.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír