Négy év után: még mindig nem "áll rá" az agyuk

A napi bevásárlás során az euró-zóna állampolgárainak többsége már a közös fizetőeszközben számol (56%, 4%-ponttal magasabb 2004-nél), de itt is igen nagyok az országok közötti különbségek: az írek 95%-ának jár euróban az agya, míg a portugáloknál ez az arány csak 44%. Úgy tűnik, hogy a férfiak agya könnyebben ráállt az euróra: közülük 60% már euróban számol, míg a bevásárlást gyakrabban végző hölgyeknél ez csak 53%.

Az október eleji, euróhasználattal kapcsolatos szokásokat és véleményt kutató felmérés szerint a megkérdezettek 53%-ának egyáltalán nincsenek problémái az euróval való fizetésnél, míg a válaszadók 17%-a szerint rengeteg vele a gond. Mindkét arányszám enyhe növekedést mutat a tavalyi felméréshez képest. Összességében az látszik, hogy négy évnyi használat után az emberek 45%-ának még mindig vannak problémái a közös pénzzel.

Amennyiben a 12 országot külön vizsgáljuk, az látszik, hogy a közös fizetőeszközben a legtöbb gondot messze az olaszok látják, míg leginkább problémamentesen az írek bánnak vele. Kedvezőtlen jel, hogy a görögöknél 15%-ponttal nőtt a "problémások aránya". Igen érdekes, hogy az euró-zóna egészében a férfiak lényegesen kevesebb problémát említenek a pénzhasználat során, mint a nők (59, illetve 47%).

A változásokra általában fogékonyabb fiatalok természetesen könnyebben fogadták az eurót, de figyelemre méltó, hogy pl. az 55 év feletti korosztály felének még mindig vannak gondjai, és ez az arány enyhén még nőtt is a 2 évvel ezelőtti felméréshez képest (most már csak 47%-nak nincsenek problémái).

Nem meglepő, hogy az érméknél lényegesen kevesebb gond van az euróbankjegyek használata során: előbbieknél a "problémamentes" válaszadók aránya átlagosan csak 73, míg utóbbiaknál 93% volt.

Az emberek többsége (65%) négy évnyi euróhasználat után még mindig azt érzi, hogy befolyásolja vásárlási szokásait az, hogy nem a régi, megszokott valutájával, hanem euróval fizet. Kifejezetten érdekes, hogy a válaszadók 39%-a azért vásárol kevesebbet, mert attól fél, hogy túlköltekezik (3%-pontos növekedés tavalyhoz képest). Ez az európai gazdaság sokat hangoztatott "rákfenéjére" is hatással lehet: a lakossági fogyasztás lanyhaságára.

Még szemléletesebb, ha országokra bontjuk ezt: a németek 55%-a, az olaszok 44%-a fogja vissza tudatosan vásárlását a túlköltekezéstől való félelem miatt. A német és az olasz gazdasági helyzet jellemzésekor gyakran a lakossági fogyasztás stagnálását, lanyhaságát emelik ki az elemzések. Érdekes, hogy a nők 43%-a, míg a férfiaknak 36%-a válaszolta azt, hogy a túlköltekezéstől való félelem miatt visszafogta kiadásait.

A költekezés növekedést visszafogó hatását bizonyos értelemben ellensúlyozhatja az, hogy a megkérdezettek 26%-a azért vásárol többet, mint amennyit valójában szeretne, mivel egyszerűen nem igazán érzi az euróbeli kiadásainak értékét (ez 4%-pontos csökkenés tavalyhoz képest). Ez a finnek 43%-ára igaz saját bevallása szerint (messze a legmagasabb arány). A válaszadók 34%-ának vásárlási szokásait nem befolyásolja a közös pénzzel való fizetés.

A túlköltekezéstől való félelemmel függ össze az, hogy a megkérdezetteknek közel a fele (46%) továbbra is szívesen venné, ha a boltokban mindkét pénznemben fel lennének tüntetve az árak.

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyire vannak tisztában az állampolgárok az euró-zónán belüli külföldön való bankkártyás vásárlás, a zónán belüli ATM-es készpénzfelvétel, illetve a zónán belüli banki átutalások költségeit illetően. Az Európai Bizottság rendelete szerint már több mint 2 éve egyik tranzakciót sem terhelheti többletköltség ahhoz képest, mint ami az adott országon belül felszámítható.

A megkérdezetteknek csupán a 30%-a volt tisztában azzal, hogy hazai árakon használhatja külföldön is a bankkártyáját készpénzfelvétel esetén, míg 34% rossz választ adott, 36% pedig nem tudott választ adni. A legtöbben Luxemburgban, Írországban és Franciaországban nem voltak tisztában a szabályozással.

Hasonló eredményre vezetett a zónán belüli más országban való bankkártyás vásárlás vélt többletköltségeire vonatkozó kérdés: ennél a megkérdezettek csupán 30%-a adott helyes, 35%-a rossz választ, míg a bizonytalanok aránya szintén 35% volt. 2003-ban még a polgárok 39%-a tudta, hogy nincsenek extra költségek.

Elsősorban a konkrét tapasztalatok hiánya az oka annak, hogy a megkérdezettek nem tudják, hogy a zónán belüli más országba történő pénzátutalásra nem számíthatnak fel többletköltséget a bankok. A helyes választ adók aránya mindössze 23% volt.