Fenntarthatatlan ikerdeficites makrogazdasági pálya - OTP

A folyó fizetési mérleg fő számai szerint Magyarország folyó fizetési mérlegének hiánya a revíziók után 2003-ban 6,364 millió euró volt, ami a GDP 8.9%-a (a revízió előtti adat: 6,536 millió euró, a GDP 9.2%-a), 2004-ben 7,136 millió euró, azaz a GDP 8.7%-a (a revízió előtti adat: 6,536 millió euró) volt.

A finanszírozás oldali számok esetében a második negyedévi adatok elsőre kedvezőtlennek tűnnek, hiszen a profitrepatriáció mértéke jelentősen meghaladta a várt mértékét, ami hozzájárult ahhoz, hogy a nem adóssággeneráló tételek egyenlege erősen negatívvá vált. Így a szokásosan számított FDI fedezettség a negyedévben -90% volt, míg a négy negyedéves kumulált adat 22%-ra csökkent. Amennyiben azonban a tulajdonosi hiteleket is átsoroljuk a nem adóssággeneráló tételekhez a finanszírozás lényegesen kedvezőbb képet mutat, hiszen a negyedéves FDI fedezettség mértéke 20%, a négy negyedéves gördülő adat pedig továbbra is eléri az 50%-ot. Ez az átsorolás véleményünk szerint indokolt, hiszen a tulajdonos választását a saját tőke és a tulajdonosi hitelek között elsősorban adózási szempontok határozzák meg, a szűk értelemben vett FDI és a tulajdonosi hitelek között közgazdasági értélemben vett különbség nagyon csekély.

A jegybank visszamenőlegesen módosította az adósságadatokat. A nemzetgazdaság GDP arányos nettó külső adóssága az új adatok szerint folyamatosan és hosszú távon fenntarthatatlan mértékben emelkedik. Ez lényegesen jobban illeszkedik az OTP elemzői által érzékelt, ikerdeficit által jellemezhető és fenntarthatósági kockázatokkal terhelt makrogazdasági pályához, mint a korábbi adatokban tükröződő, az Uniós csatlakozás óta stagnáló, enyhén csökkenő adósságpálya.

A revíziót az tette szükségessé, hogy a jegybank által figyelt banki tranzakciós adatok gyorsabb nettó eladósodást mutatnak, mint az önbevallásos új módszertan. Ez utóbbit ugyanis több Uniós ország tapasztalatai szerint (lásd augusztusi Inflációs Jelentés) torzíthatja, ha a vállalatok . ÁFA elkerülés végett, vagy adóarbitrázs céljával - kevesebb importot vallanak be a valóságosnál. Ezt a statisztikák alátámasztani látszanak, hiszen a vállalati szektor külfölddel szembeni követelései a közgazdasági folyamatoktól elszakadó mértékű dinamikus növekedést mutattak. Ez alapján a jegybank úgy döntött, hogy az önbevallásos módszer vélelmezhetően kevésbé megbízható, mint a tranzakciós adatok, így korrigálta a külfölddel szembeni állományi adatokat.

A jegybank egyenlőre az ellentmondást nem jelenítette meg a folyó hiányban, hanem a tévedések és kihagyások egyenlegében jelenítette meg. Az OTP szerint a valódi folyó fizetési mérleg hiányt és külső finanszírozási igényt a tévedések és kihagyások egyenlegével korrigált számok tükrözik. Így a külső egyensúlyi adat akár a GDP 1.5-2%-val is magasabb lehet a fő számok által sugalltnál, és megközelíthetik a GDP 10%-át.