Az elméleti forgatókönyv szerint az Európai Unió október 3-án kezdené meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, ugyanakkor elég sok a kérdőjel, hogy az elmélet miképp válik majd gyakorlattá. A keleti ország számos lépést tett már, hogy a politikai, intézményi feltételeket teljesítse, de nincs az unió országai között politikai megegyezés arról, hogy Törökország tagja lehet-e az uniónak. A török csatlakozási esélyeket, ennek jelentőségét érdemes egy kicsit távolabbról is megvizsgálni, amit Wim Duisenberg után Európa békére irányuló törekvéseként fogalmazhatunk meg.
Hogy a török csatlakozás lehetőségét, esélyeit az unió, illetve maga az integrációs folyamat szemszögéből megérthessük, érdemes visszatekinteni magának az integrációs folyamatnak a kezdetére. Wim Dusienberg, az Európai Központi Bank volt elnöke a Világgazdaság által idézett írásában úgy fogalmaz, hogy ennek hátterében a második világháború után a békére irányuló törekvés állt. Az Európai Szén- és Acélközösség célja az volt, hogy a nehézfegyverek gyártásához szükséges két nyersanyagot kivonják azon államok ellenőrzése alól, melyek néhány éve még véres háborút vívtak. Az integráció később is olyan irányban folytatódott, mely a korábban konfliktusban levő államokat egy tágabb és jobban elmélyülő közösség felé viszi.
Törökország esetében feltehetően nem beszélhetünk konkrét katonai fenyegetésről (az ország egyébként is a NATO tagja), ugyanakkor amint az uniós alkotmánnyal kapcsolatos francia és holland szavazások is utaltak rá, nem mindegy, hogy a kulturális különbségek miatt a meglevő tagállamokban a különböző tradíciók között (iszlám, keresztény, zsidó) milyen konfliktusok keletkeznek. Több európai államban is jelentős számú török muzulmán él és dolgozik.
Legutóbb Törökország egy vámegyezményt kötött az Európai Unióval, amivel gyakorlatilag elismerte volna Ciprust, mint önálló államot. Azonban a szerződés aláírása mellé egy külön csatolmányban hangsúlyozta, hogy számára az egységes Ciprus továbbra sem létezik. Ez a magatartás - az EU 25 országából egyet a törökök nem ismernek el szuverén államként - már nem csak a görögök, de pl. a franciák részéről is tiltakozást váltott ki. Ilyen feltételek között csak fokozódik a bizonytalanság az október 3-i határidő körül.
Beszámolók szerint az 1-3 éves korosztály 25%-a - tehát minden negyedik gyermek - elutasít valamilyen ételt, és sokuknál óvodás, általános iskolás korban is fennáll még a probléma.
Az egyre népszerűbb finanszírozási forma itthon is gyorsan terjed, egyre többen ismerik és használják.
Bár sokat fejlődött az utóbbi években a hazai startup ökoszisztéma, még egy nagyságrenddel, szinte minden fontos mutatóban le van maradva a régiós élvonaltól.
A 120 fős tulajdonosi közösség mellé most Balogh Petya cége is beszállt a Brancs közösségi finanszírozási platformba.
- A külföldi kampánypénzek felhasználása rossz - Nézőpont-felmérés
- Magyarország stratégiai partnerének nevezte Grúziát a honvédelmi miniszter
- Júliusban indul a paksi bővítés előkészítő munkálatainak újabb fázisa - napinfó
- Régen minden jobb volt, itt a nagy beismerés a Túró Rudikról
- Váratlanul Kijevbe látogatott a brit külügyminiszter - videó
- Újabb pedagógus tüntetés volt Budapesten
Sustainable World 2023
Portfolio Balaton Business Forum 2023
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!


