KSH a január-februári gazdasági folyamatokról

Pénzcentrum
2005. április 27. 09:32

Január-februárban az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme tovább mérséklődött - áll a KSH év eleji összefoglalójában. Az építőipar termelése és a mezőgazdasági termékek értékesítése dinamikusan emelkedett. A kivitel értéke valamivel kevésbé nőtt, mint a behozatalé. Az államháztartás hiánya az első negyedévben az egy évvel korábbinál nagyobb volt. A fogyasztói árak lényegesen kisebb ütemben emelkedtek, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatottak száma lényegében változatlan maradt, a munkanélkülieké emelkedett. A reálkeresetek a versenyszférában is, a költségvetés területén pedig nagymértékben nőttek, az egyhavi külön juttatás januári kifizetésével összefüggésben. Az elmúlt évben - miközben a reálkeresetek mérséklődtek - a nyugdíjak reálértéke érzékelhetően emelkedett, a központi költségvetésből folyósított családi támogatások és szociális juttatások reálértéke csökkent.

Romló ipari konjunktúra

Februárban az ipari termelés adatai alapján az Európai Unióban mérséklődött a növekedés korábban sem magas üteme. A 25 tagállam átlagos ipari termelése (munkanappal kiigazított index alapján) mindössze 0.4%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A januári - a megelőző hónapok ütemmérséklődése után bekövetkezett - kismértékű élénkülés (1.6%-os növekedés) egyelőre átmenetinek bizonyult. A hazai termelési adatok szerint az ipar termelése - amely elsősorban az exportértékesítésen keresztül kapcsolódik az Európai Unióhoz - februárban követte annak tendenciáját, vagyis a növekedés üteme 1%-ra (munkanaptényezővel kiigazítva 1.3%-ra) mérséklődött. Az ipar exportértékesítése februárban stagnált.

Az építőipar termelése és a mezőgazdasági termékek értékesítése ezzel szemben dinamikusan nőt. A kiskereskedelmi forgalomban folytatódott a növekedési ütem lassulása (naptárhatással kiigazítatlan adatok szerint 1.9%-ra). Az első két hónap alatt együttesen az ipari termelés 1.8%-kal, az építőipari termelés 18%-kal, a mezőgazdasági termékek értékesítése 6.8%-kal, a kiskereskedelmi forgalom 2.5%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit.

"Változatlan" külkereskedelmi pozíció

2005. februárban az export és az import forintértéke, valamint a külkereskedelmi mérleg hiánya lényegében változatlan maradt 2004 februárjához viszonyítva. (Euróban kifejezve 8.3-8.5%-os a kivitel és a behozatal növekedése.) Az év elő két hónapjában a kivitel forintértéke 2, a behozatalé 3%-kal nőtt a múlt év azonos időszakához képest. Januárban a külkereskedelmi forintárak csökkentek. E tendencia folytatódása esetén mind a kivitel, mind a behozatal volumenének jelentős, egymáshoz hasonló mértékű növekedésére lehet következtetni.

A folyó mérleg hiánya 2004-ben 7.1 milliárd eurót tett ki, 760 millió euróval többet az előző évinél. A tőkemérleg egyenlege a 2003. évi 32 milliós passzívummal szemben 2004-ben 318 millió eurós aktívumot mutatott. December végén a nemzetgazdaság nettó külföldi adósságállománya 25.4 milliárd euróra rúgott, ami 4.1 milliárddal több az egy évvel korábbinál.

Államháztartási hiány: magasabb...

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) - a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint - az első negyedévben 485 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 50 milliárd forinttal nagyobb volt. A központi költségvetés 373 milliárd forintos hiánya január-márciusban 8 milliárddal volt nagyobb a tavalyinál.

Változatos ártrendek

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 8,54 százalékos THM-el, és havi 129 100 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 9,12% a THM; a Raiffeisen Banknál 9,37%; az MKB Banknál 9,4%,  a Takarékbanknál pedig 9,53%; míg az UniCredit Banknál 9,7%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni az OTP Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Mind a februári, mind a január-februári adatok szerint idén az előző év azonos időszakához képest az ipari és az építőipari termelői árak kevésbé nőttek, mint tavaly. Az ipar belföldi értékesítési árai azonban mintegy 10%-kal, a tavalyinál gyorsabban növekedtek. A mezőgazdasági termékek felvásárlásában az évnek ebben a szakaszában meghatározó élő állatok és állati termékek termelői árai - a tavalyi csökkenés után - idén jelentősen emelkedtek. A növényi termékek esetében fordított volt a tendencia: áraik, amelyek tavaly egyharmadukkal nőttek, idén 30%-kal csökkentek. A külkereskedelmi árak januárban csökkentek, a cserearány - főleg a kőolaj világpiaci áralakulásával összefüggésben - romlott.

Az előző év azonos hónapjához viszonyítva a fogyasztói árak - a februári 3.2% után - márciusban 3.5%-kal nőttek. A legnagyobb mértékben (6.4%-kal) a háztartási energia árai emelkedtek, míg a tartós fogyasztási cikkek 1,4%-kal olcsóbbak voltak, mint egy évvel korábban. Az adóváltozások hatását kiszűrve (a változatlan adótartalmú árindex alapján) a fogyasztói árak 2005. márciusban 3%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, vagyis az adóemelések a tavalyinál lényegesen kevésbé emelték az árakat. 2005 I. negyedévében a fogyasztói árak 3.6%-kal - 2004 azonos időszakában 6.8%-kal - emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Stagnáló foglalkoztatottság

A foglalkoztatottak száma a 2004. december-2005. februári időszakban lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, a mérséklődés a mintavételi hibahatáron belül maradt. A munkanélküliek száma egy év alatt 15.2%-kal, a munkanélküliségi ráta pedig 6.0%-ról 6.9%-ra emelkedett. A fiatalok (15-24 évesek) munkanélküliségi rátája az előző év azonos időszaki 13 százalékról 19%-ra nőtt.

Az alkalmazásban állók száma január-februárban összességében alig változott az egy évvel azelőttihez képest (kissé nőtt), ezen belül a versenyszférában növekedett, míg a költségvetés területén csökkent. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó nominális nettó átlagkeresete a versenyszférában 8.5%-kal, a költségvetés területén 32%-kal nőtt a 2004 január-februárihoz képest. A költségvetésben alkalmazásban állók kiugróan magas keresetnövekedésének hátterében az egyhavi külön juttatás januári kifizetése húzódik meg. A rendszeres bruttó átlagkereset (prémium, jutalom és külön juttatások nélkül) 2005. január-februárban a nemzetgazdaságban összességében 7.1%-kal, ezen belül a verseny- és a költségvetési szférában egymáshoz közel eső mértékben növekedett (7.0, illetve 7.6%-kal).

Az elmúlt év egészében - miközben a reálkeresetek 1%-kal mérséklődtek - a nyugdíjak reálértéke csaknem 4%-kal emelkedett. A központi költségvetésből folyósított családi támogatások és szociális juttatások reálértéke csökkent.

HR BLOGGER
perfekt  |  2023.02.01 13:52
Az Országgyűlés a 2022. november 22-i ülésnapján elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló...
laskainelli  |  2023.02.01 11:21
A rohanó világunkban könnyű szétcsúszni és túlvállalni magunkat, noha ennek az lesz az ára, hogy az...
hrdoktor  |  2023.01.30 04:30
Megfelelő kommunikációval nemcsak magunkon, hanem a vállalaton is segíthetünk. [...] Bővebben!
coachco  |  2023.01.23 17:52
Most, hogy így közeledek a hatvanhoz, határozottan állítom, minden kornak megvan a maga öröme, érdek...
hrbonbon  |  2023.01.23 14:33
    Simonyi Judit ügyvezető igazgató Az elmúlt évek tapasztalatait cáfolva a 2023-as év váratlan...
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. február 3. péntek
Balázs
5. hét
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?