Háttéregyezség az EKB kamatemeléséről? - még lassabb lehet a növekedés az euró-zónában

Az elmúlt hónapokban - amint az az alábbi ábrán is látható - dinamikus volt a pénzkínálat növekedése, januárban az EKB által a kamatdöntések során hangsúllyal figyelt M3 monetáris pénzmennyiség bővülési üteme éves alapon 6.6%-ra nőtt a 2004. júniusi 5.3%-ról. Önmagában azonban az M3 mutató emelkedése, mint a lehetséges kamatemelés egyik fő indoka nem számít újdonságnak, erre az EKB illetékesei az elmúlt hónapokban már többször is utaltak nyilatkozataikban.

Fontos kiemelni, hogy a későbbi növekedési kilátások szempontjából nem lenne helyes az EKB részéről, ha csupán az M3 emelkedése (illetve a fokozódó inflációs nyomás) miatt döntene idő előtt kamatemelésről, nem megvárva az egyértelműen kedvező, gazdasági fellendülésről tanúságot adó jeleket. Ez utóbbi jelek azonban úgy tűnik, hogy még váratnak magukra. A növekedés a legtöbb európai országban alapvetően exportfüggő, melyet az erős euró kedvezőtlenül érint.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a bank oldalán tegnap megjelent interjúban kifejtette, hogy inflációs nyomással nem járó potenciális gazdasági növekedési ütem alatt a korábban gondolt 2-2.5%-os sáv alsó értéke jelenleg a reálisabb, azaz az EKB kissé kedvezőtlenebbül látja a növekedési lehetőségeket. Ezzel összhangban a március eleji kamatdöntéskor az idei gazdasági növekedési prognózis sávját az eddigi 1-4-2.4%-ról 1.2-2.0%-ra csökkentették az EKB szakértői a tavalyi második féléves lanyhább növekedés láttán.

Trichet tegnapi interjújában ezzel kapcsolatban megjegyezte: "se optimisták, se pesszimisták nem vagyunk, reálisak vagyunk, meghajlunk a tények és a számok előtt."

Az EKB elnöke korábbi nyilatkozataiban többször is utalt arra, hogy a mostanra már 21 hónapja történelmi mélyponton lévő EKB-kamatszint a fundamentumok alapján túlzottan alacsony, emelésére lehet szükség. Az elmúlt időszakban azonban az erősödő euró miatt egyre több szakértő egy esetleges EKB-kamatcsökkentés szükségessége mellett kezdett el érvelni (gyengébb euró, kedvezőbb helyzet az exportőrök számára, növekvő gazdasági aktivitás). Ezzel kapcsolatban Trichet a legutóbbi kamatdöntésről tartott sajtótájékoztatón kijelentette: nem is tárgyaltak erről a lehetőségről.

A kamatcsökkentési téma tehát hivatalosan úgy tűnik, hogy nem szerepel a napirenden, ezzel szemben a jövőbeli kamatemelés kérdése igen. Ez önmagában nem is újdonság, hiszen a világban már közel egy éve elindult egy globális kamatemelési ciklus, amelyhez az EKB még nem csatlakozott.

Látni kell azonban, hogy az euró-zóna lassabb növekedéssel küzd, mint a többi nagy gazdasági erőközpont a világban:

- strukturális problémák, rugalmatlan rendszer, ezek reformjának szükségességét Trichet a tegnap is hangsúlyozta
- stagnálás-közeli német növekedés, kedvezőtlen munkaerő-piaci problémák, melyek érdemi javulása 2006 előtt nem is várható
- stagnáló olasz ipar az idei év elején

Ezen tényezők mellett az euró-zóna gazdasági növekedését egyaránt kedvezőtlenül befolyásolják még az olajár-emelkedés, illetve az erősödő euró is. Jelenleg számos elemzés az euró dollárral szembeni további erősödésének ad nagyobb valószínűséget, melyet az EKB kamatemelése csak tovább támogatna.

Az év eleji felmérések az EKB várható kamatpályájáról azt mutatták, hogy az elemzők leghamarabb a nyárra várnak monetáris szigorítást, azonban számos szakértő erre az év végig nem számít.