A Gyurcsány-kormány programjának megítélése a vállalati vezetők és a lakosság körében

A vállalati felmérés eredményei összességében kedvezőek, a kormányprogram rövid időn belül széles körben ismerté vált, az abban foglalt célkitűzéseket a vezetők többsége reálisnak ítélte. A vállalatvezetők többsége (52%) úgy látja, hogy az új elképzelések, intézkedések kisebb léptékű korrekciókat jelentenek a gazdaságpolitikában.

A jelen felmérés megerősítette a gazdálkodók azon igényét és törekvését, hogy a költségvetési forrásokat a vállalkozói szféra javára szükséges átcsoportosítani a államigazgatási kiadások rovására.

A cégek relatív többsége (47%) kedvezőtlennek tartja az adószabályok éves gyakoriságú módosítását, annak ellenére, hogy a jelenlegi változások összességében mérséklik adóterheiket.

A vállalatvezetők nagy többsége (68%) egyetért azzal, hogy a bankok, egyes pénzintézetek a következő két évben különadót fizessenek. Ellenkező véleményen a cégeknek csak 15 százaléka volt. A magas fokú egyetértésben nagy valószínűséggel több tényező játszott szerepet, amelyek közül a tartósan magas kamatok játszottak meghatározó szerepet.

A cégvezetők úgy érzik, hogy a kormány mozgástere meglehetősen behatárolt a következő két évben, ez az államháztartási hiány mielőbbi csökkentésének igényéből is kiviláglott. A vezetők mindössze egyharmada vélekedik úgy, hogy a kormány az államháztartási hiány csökkentésében érdemi haladást tud elérni.

A vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartják a cégvezetők. Leginkább a tervezett autópályák megépítésében bíznak a vállalkozók, amelynek a külföldi működőtőke vonzása révén forrásbővítő hatása is lehet.

A közigazgatási leépítésekkel kapcsolatban a lakosság nagyobb része erősen megosztott, kisebb része pedig bizonytalan. Az érdemi válaszadók relatív többsége, 43 százaléka nem ért egyet a terezett leépítéssel, az egyetértők aránya 40 százalék.

Hasonló megosztottság jellemzi a lakosságot a kétkulcsos személyi jövedelemadó megítélésében. A lakosság többsége (63%) úgy látja, őket nem érinti a jövő évben bevezetésre kerülő kétkulcsos adórendszer, mások viszont nem tudnak állást foglalni a kérdésben (13%). A markáns véleménnyel rendelkező választópolgárok többsége, a kérdezetteknek 14 százaléka úgy látja, kevesebb adót kell majd fizetnie jövőre, míg 10 százalékuk gondolja azt, hogy rosszul jár a változással.

Az adó- és járulékkedvezmények megítélésében határozottabb a lakosság, közel 60 százaléka egyetért azzal, hogy évi 6 millió forint jövedelem felett korlátozzák az igénybe vehető adókedvezményeket.

A lakástámogatási rendszer felülvizsgálatában szinte teljes a társadalmi konszenzus, miközben az átalakítás módjában vannak különbségek, ezek azonban nem jelentősek. A rendszer átalakításával egyetértők 86 százaléka a fiatalok lakáshoz jutását emeli ki, s csaknem hattizedük a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldását is fontosnak tartja. A használt lakás támogatása - a meglévő kedvezmények ellenére - továbbra is élő probléma, a válaszadók 55 százaléka igényli e támogatási forma lehetőségeinek a növelését.

Az előzőeknél megosztottabb a társadalom a magántőke szerepének megítélésében az egészségügyi ellátás fejlesztésében. A lakosság 57 százaléka úgy véli, az alapellátást állami kézben kellene tartani. A magántőke szerepének általános növelését az egészségügyi rendszer egészében a válaszadók viszonylag magas aránya, 36 százaléka támogatja.

A kormányprogramban vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartja a lakosság.