A kormányváltást és az új kormányfő programját jelentős várakozás kísérte és kíséri jelenleg is, mind a vállalkozói szférában, mind a lakosság körében. Az elfogadott kormányprogram a korábbinál baloldalibb, eszközrendszerében liberális elemeket alkalmaz és a szociális szempontokat a korábbinál nagyobb súllyal veszi számításba. Az ECOSTAT KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 2004. október végén telefonos közvéleménykutatást készített az új kormány programjával kapcsolatos véleményekről, várakozásokról a vállalati vezetők és a felnőtt lakosság körében.
A vállalati felmérés eredményei összességében kedvezőek, a kormányprogram rövid időn belül széles körben ismerté vált, az abban foglalt célkitűzéseket a vezetők többsége reálisnak ítélte. A vállalatvezetők többsége (52%) úgy látja, hogy az új elképzelések, intézkedések kisebb léptékű korrekciókat jelentenek a gazdaságpolitikában.
A jelen felmérés megerősítette a gazdálkodók azon igényét és törekvését, hogy a költségvetési forrásokat a vállalkozói szféra javára szükséges átcsoportosítani a államigazgatási kiadások rovására.
A cégek relatív többsége (47%) kedvezőtlennek tartja az adószabályok éves gyakoriságú módosítását, annak ellenére, hogy a jelenlegi változások összességében mérséklik adóterheiket.
A vállalatvezetők nagy többsége (68%) egyetért azzal, hogy a bankok, egyes pénzintézetek a következő két évben különadót fizessenek. Ellenkező véleményen a cégeknek csak 15 százaléka volt. A magas fokú egyetértésben nagy valószínűséggel több tényező játszott szerepet, amelyek közül a tartósan magas kamatok játszottak meghatározó szerepet.
A cégvezetők úgy érzik, hogy a kormány mozgástere meglehetősen behatárolt a következő két évben, ez az államháztartási hiány mielőbbi csökkentésének igényéből is kiviláglott. A vezetők mindössze egyharmada vélekedik úgy, hogy a kormány az államháztartási hiány csökkentésében érdemi haladást tud elérni.
A vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartják a cégvezetők. Leginkább a tervezett autópályák megépítésében bíznak a vállalkozók, amelynek a külföldi működőtőke vonzása révén forrásbővítő hatása is lehet.
A közigazgatási leépítésekkel kapcsolatban a lakosság nagyobb része erősen megosztott, kisebb része pedig bizonytalan. Az érdemi válaszadók relatív többsége, 43 százaléka nem ért egyet a terezett leépítéssel, az egyetértők aránya 40 százalék.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Hasonló megosztottság jellemzi a lakosságot a kétkulcsos személyi jövedelemadó megítélésében. A lakosság többsége (63%) úgy látja, őket nem érinti a jövő évben bevezetésre kerülő kétkulcsos adórendszer, mások viszont nem tudnak állást foglalni a kérdésben (13%). A markáns véleménnyel rendelkező választópolgárok többsége, a kérdezetteknek 14 százaléka úgy látja, kevesebb adót kell majd fizetnie jövőre, míg 10 százalékuk gondolja azt, hogy rosszul jár a változással.
Az adó- és járulékkedvezmények megítélésében határozottabb a lakosság, közel 60 százaléka egyetért azzal, hogy évi 6 millió forint jövedelem felett korlátozzák az igénybe vehető adókedvezményeket.
A lakástámogatási rendszer felülvizsgálatában szinte teljes a társadalmi konszenzus, miközben az átalakítás módjában vannak különbségek, ezek azonban nem jelentősek. A rendszer átalakításával egyetértők 86 százaléka a fiatalok lakáshoz jutását emeli ki, s csaknem hattizedük a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldását is fontosnak tartja. A használt lakás támogatása - a meglévő kedvezmények ellenére - továbbra is élő probléma, a válaszadók 55 százaléka igényli e támogatási forma lehetőségeinek a növelését.
Az előzőeknél megosztottabb a társadalom a magántőke szerepének megítélésében az egészségügyi ellátás fejlesztésében. A lakosság 57 százaléka úgy véli, az alapellátást állami kézben kellene tartani. A magántőke szerepének általános növelését az egészségügyi rendszer egészében a válaszadók viszonylag magas aránya, 36 százaléka támogatja.
A kormányprogramban vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartja a lakosság.
-
Indul a szezon! Mire figyelj, ha most vásárolsz kerti bútort?
Az XXXLutz szakértői szerint folyamatosan nő az érdeklődés a kerti termékek iránt.
- Müller Cecíliát is kitüntette Kásler Miklós
- Kocsis Máté: az új kormányszerkezet megfelel a magyar nemzet érdekeinek
- Orosz közlés: nyugati katonai szállítmányt céloztak a lengyel határnál
- Mariupol: titkos tárgyalások folytak az Azovval
- Hatezren voltak kíváncsiak Hosszú Katinka életére a hétvégén
- Szijjártó Péter az átigazolási időszak legnagyobb fogásáról posztolt
Sustainable World 2022
Portfolio Digital Transformation 2022
Külföldi piacra lépés 2022


