25 °C Budapest

A Gyurcsány-kormány programjának megítélése a vállalati vezetők és a lakosság körében

Pénzcentrum
2004. november 12. 10:00

A kormányváltást és az új kormányfő programját jelentős várakozás kísérte és kíséri jelenleg is, mind a vállalkozói szférában, mind a lakosság körében. Az elfogadott kormányprogram a korábbinál baloldalibb, eszközrendszerében liberális elemeket alkalmaz és a szociális szempontokat a korábbinál nagyobb súllyal veszi számításba. Az ECOSTAT KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 2004. október végén telefonos közvéleménykutatást készített az új kormány programjával kapcsolatos véleményekről, várakozásokról a vállalati vezetők és a felnőtt lakosság körében.


A vállalati felmérés eredményei összességében kedvezőek, a kormányprogram rövid időn belül széles körben ismerté vált, az abban foglalt célkitűzéseket a vezetők többsége reálisnak ítélte. A vállalatvezetők többsége (52%) úgy látja, hogy az új elképzelések, intézkedések kisebb léptékű korrekciókat jelentenek a gazdaságpolitikában.

A jelen felmérés megerősítette a gazdálkodók azon igényét és törekvését, hogy a költségvetési forrásokat a vállalkozói szféra javára szükséges átcsoportosítani a államigazgatási kiadások rovására.

A cégek relatív többsége (47%) kedvezőtlennek tartja az adószabályok éves gyakoriságú módosítását, annak ellenére, hogy a jelenlegi változások összességében mérséklik adóterheiket.

A vállalatvezetők nagy többsége (68%) egyetért azzal, hogy a bankok, egyes pénzintézetek a következő két évben különadót fizessenek. Ellenkező véleményen a cégeknek csak 15 százaléka volt. A magas fokú egyetértésben nagy valószínűséggel több tényező játszott szerepet, amelyek közül a tartósan magas kamatok játszottak meghatározó szerepet.

A cégvezetők úgy érzik, hogy a kormány mozgástere meglehetősen behatárolt a következő két évben, ez az államháztartási hiány mielőbbi csökkentésének igényéből is kiviláglott. A vezetők mindössze egyharmada vélekedik úgy, hogy a kormány az államháztartási hiány csökkentésében érdemi haladást tud elérni.

A vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartják a cégvezetők. Leginkább a tervezett autópályák megépítésében bíznak a vállalkozók, amelynek a külföldi működőtőke vonzása révén forrásbővítő hatása is lehet.

A közigazgatási leépítésekkel kapcsolatban a lakosság nagyobb része erősen megosztott, kisebb része pedig bizonytalan. Az érdemi válaszadók relatív többsége, 43 százaléka nem ért egyet a terezett leépítéssel, az egyetértők aránya 40 százalék.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hasonló megosztottság jellemzi a lakosságot a kétkulcsos személyi jövedelemadó megítélésében. A lakosság többsége (63%) úgy látja, őket nem érinti a jövő évben bevezetésre kerülő kétkulcsos adórendszer, mások viszont nem tudnak állást foglalni a kérdésben (13%). A markáns véleménnyel rendelkező választópolgárok többsége, a kérdezetteknek 14 százaléka úgy látja, kevesebb adót kell majd fizetnie jövőre, míg 10 százalékuk gondolja azt, hogy rosszul jár a változással.

Az adó- és járulékkedvezmények megítélésében határozottabb a lakosság, közel 60 százaléka egyetért azzal, hogy évi 6 millió forint jövedelem felett korlátozzák az igénybe vehető adókedvezményeket.

A lakástámogatási rendszer felülvizsgálatában szinte teljes a társadalmi konszenzus, miközben az átalakítás módjában vannak különbségek, ezek azonban nem jelentősek. A rendszer átalakításával egyetértők 86 százaléka a fiatalok lakáshoz jutását emeli ki, s csaknem hattizedük a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldását is fontosnak tartja. A használt lakás támogatása - a meglévő kedvezmények ellenére - továbbra is élő probléma, a válaszadók 55 százaléka igényli e támogatási forma lehetőségeinek a növelését.

Az előzőeknél megosztottabb a társadalom a magántőke szerepének megítélésében az egészségügyi ellátás fejlesztésében. A lakosság 57 százaléka úgy véli, az alapellátást állami kézben kellene tartani. A magántőke szerepének általános növelését az egészségügyi rendszer egészében a válaszadók viszonylag magas aránya, 36 százaléka támogatja.

A kormányprogramban vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartja a lakosság.

HR BLOGGER
perfekt  |  2022.05.17 09:11
A megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalók ellátására, (tovább)foglalkoztatására vonatkozó ...
hrdoktor  |  2022.05.16 04:20
Néha mindenki elfárad, elálmosodik a munkahelyén, de ha ez gyakran megtörténik, akkor érdemes alapos...
legacykft  |  2022.05.13 13:52
A múltkori blogposztomban a teamcoachingról, mint a szervezetfejlesztés varázspálcájáról írtam. Egy-...
ajovomunkahelye  |  2022.05.12 15:40
Ahogy a legutóbbi blogposztban bemutattuk, a „Talent Uprising”, azaz „A munkavállalók lázadása” névr...
laskainelli  |  2022.05.12 10:14
A pandémia két éve, majd az azt követő háborús helyzet jócskán megtépázta sok ember idegeit, úgyhogy...
Erről ne maradj le!
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2022
A jövő vállalata - Zöld az út a fenntarthatóság felé!
Portfolio Digital Transformation 2022
Szektorokon átívelő tudás a belső folyamatoktól a termékig!
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?