A kormányváltást és az új kormányfő programját jelentős várakozás kísérte és kíséri jelenleg is, mind a vállalkozói szférában, mind a lakosság körében. Az elfogadott kormányprogram a korábbinál baloldalibb, eszközrendszerében liberális elemeket alkalmaz és a szociális szempontokat a korábbinál nagyobb súllyal veszi számításba. Az ECOSTAT KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 2004. október végén telefonos közvéleménykutatást készített az új kormány programjával kapcsolatos véleményekről, várakozásokról a vállalati vezetők és a felnőtt lakosság körében.
A vállalati felmérés eredményei összességében kedvezőek, a kormányprogram rövid időn belül széles körben ismerté vált, az abban foglalt célkitűzéseket a vezetők többsége reálisnak ítélte. A vállalatvezetők többsége (52%) úgy látja, hogy az új elképzelések, intézkedések kisebb léptékű korrekciókat jelentenek a gazdaságpolitikában.
A jelen felmérés megerősítette a gazdálkodók azon igényét és törekvését, hogy a költségvetési forrásokat a vállalkozói szféra javára szükséges átcsoportosítani a államigazgatási kiadások rovására.
A cégek relatív többsége (47%) kedvezőtlennek tartja az adószabályok éves gyakoriságú módosítását, annak ellenére, hogy a jelenlegi változások összességében mérséklik adóterheiket.
A vállalatvezetők nagy többsége (68%) egyetért azzal, hogy a bankok, egyes pénzintézetek a következő két évben különadót fizessenek. Ellenkező véleményen a cégeknek csak 15 százaléka volt. A magas fokú egyetértésben nagy valószínűséggel több tényező játszott szerepet, amelyek közül a tartósan magas kamatok játszottak meghatározó szerepet.
A cégvezetők úgy érzik, hogy a kormány mozgástere meglehetősen behatárolt a következő két évben, ez az államháztartási hiány mielőbbi csökkentésének igényéből is kiviláglott. A vezetők mindössze egyharmada vélekedik úgy, hogy a kormány az államháztartási hiány csökkentésében érdemi haladást tud elérni.
A vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartják a cégvezetők. Leginkább a tervezett autópályák megépítésében bíznak a vállalkozók, amelynek a külföldi működőtőke vonzása révén forrásbővítő hatása is lehet.
A közigazgatási leépítésekkel kapcsolatban a lakosság nagyobb része erősen megosztott, kisebb része pedig bizonytalan. Az érdemi válaszadók relatív többsége, 43 százaléka nem ért egyet a terezett leépítéssel, az egyetértők aránya 40 százalék.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Hasonló megosztottság jellemzi a lakosságot a kétkulcsos személyi jövedelemadó megítélésében. A lakosság többsége (63%) úgy látja, őket nem érinti a jövő évben bevezetésre kerülő kétkulcsos adórendszer, mások viszont nem tudnak állást foglalni a kérdésben (13%). A markáns véleménnyel rendelkező választópolgárok többsége, a kérdezetteknek 14 százaléka úgy látja, kevesebb adót kell majd fizetnie jövőre, míg 10 százalékuk gondolja azt, hogy rosszul jár a változással.
Az adó- és járulékkedvezmények megítélésében határozottabb a lakosság, közel 60 százaléka egyetért azzal, hogy évi 6 millió forint jövedelem felett korlátozzák az igénybe vehető adókedvezményeket.
A lakástámogatási rendszer felülvizsgálatában szinte teljes a társadalmi konszenzus, miközben az átalakítás módjában vannak különbségek, ezek azonban nem jelentősek. A rendszer átalakításával egyetértők 86 százaléka a fiatalok lakáshoz jutását emeli ki, s csaknem hattizedük a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldását is fontosnak tartja. A használt lakás támogatása - a meglévő kedvezmények ellenére - továbbra is élő probléma, a válaszadók 55 százaléka igényli e támogatási forma lehetőségeinek a növelését.
Az előzőeknél megosztottabb a társadalom a magántőke szerepének megítélésében az egészségügyi ellátás fejlesztésében. A lakosság 57 százaléka úgy véli, az alapellátást állami kézben kellene tartani. A magántőke szerepének általános növelését az egészségügyi rendszer egészében a válaszadók viszonylag magas aránya, 36 százaléka támogatja.
A kormányprogramban vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartja a lakosság.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.
-
Így választjuk ki a legjobb személyi kölcsönt
A Pénzcentrum és az MBH Bank kutatása a hazai személyi kölcsönök igényléséről.
-
Elárulta a Lidl, milyen akciókkal készül a húsvéti szezonra
A húsvéti időszakban is változatos akciókkal és kedvezményekkel segíti a Lidl a vásárlókat.
-
Cégalapítás online: az eljárás menete lépésről lépésre (x)
Megmutatjuk, mire számíthat, ha vállalkozás indítását tervezi
-
Az ASUS újdonsága a modern munkaélmény új szintjét kínálja (x)
Az ExpertBook B9 OLED új mércét állít az üzleti laptopok számára.
- Elköltözik Szemesről a legendás balatoni filmfesztivál
- Újabb drón roncsait találták meg román területen
- Ukrán erőműveket támadtak az oroszok, miközben Lavrov a biztonsági garanciákról beszélt
- Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián
- Félhavi eső szakadt több hazai térségre
- Áprilistól nem vizsgálják, sért-e szankciót Észak-Korea