Az újabb olajár-emelkedés a kamatcsökkentések gátja lehet

Elemzők, szakértők szerint az újra felpörgő és akár tartósabban is magas szinten maradó kőolajárak elsődleges oka az, hogy a dinamikus világgazdasági növekedés miatt tovább nő a kereslet a feketearany iránt, ugyanakkor az elmúlt hetekben a kínálati oldalt érintő negatív hírek (pl. Jukosz-ügy) láttak napvilágot, melyekre a piac rendszerint komoly ármozgással reagál.

Mivel az OPEC és a szervezeten kívüli nagyobb kőolajtermelő országok is a kitermelési kapacitásaik határát súrolják, így az árak mérséklődése jelenleg csak a kereslet enyhülésével lenne elképzelhető. Erre azonban jelenleg kevés az esély.

A magas olajárak estében több hatást lehet elkülöníteni: az elsődleges hatás - amikor a kereskedelmi szféra képviselői áthárítják a költségnövekedést a fogyasztókra - rövid idő alatt jelentkezik az inflációban. Ez első körben az üzemanyagokat, az ehhez szorosan kapcsolódó szállítási tevékenységet érintheti, ugyanakkor az átgyűrűzés tartósan magas energiaár esetén a legtöbb termékcsoportban idővel tetten érhető.

Az infláció emelkedése miatt ugyanakkor a fizetésemelési igények is fokozódnak a vásárlóérték megőrzése céljából - másodlagos hatás -, mely keresleti oldalról nyomást gyakorolva tovább emelheti a pénzromlási ütemet. Nem szabad elfeledkezni az inflációs várakozások alakulásáról is, mely - egyfajta önbeteljesítő folyamat révén - szintén az áremelkedési ütem fokozódásának irányába hat (pl. különböző indexációs ármeghatározás, tartósan magas bérigények).

Fontos kiemelni, hogy a kőolajár világpiaci mozgása a magyarországi árszerkezet miatt csak jelentős tompítással jelentkezik a hazai fogyasztói árakban. A magas adótartalom miatt pl. egy 10%-os kőolajár-emelkedés változatlan finomítói margint figyelembe véve összességében mintegy 2-3%-os üzemanyag áremelkedésben jelentkezhet hazánkban a legközvetlenebb hatást tekintve. Ezen kívül nem szabad elfeledkezni a forint/dollár kurzus mozgásáról sem, mely szintén jelentős torzító tényező lehet.

A kormányzat jövedelemadó-politikájának változása miatt a 250 forintos árszint felett csökken a jövedéki adóteher, mely szintén az áremelkedési ütem visszafogásának irányába mutat. Ebből következően a 10%-os áremelkedés tényleges hatása a 2-3%-os "automatikus" drágulásnál a mostani ármechanizmusok mellett lényegesen kisebb.

A fogyasztói kosárban mintegy 5 százalékos súllyal szerepelnek a járműüzemanyagok, így a tartósan magas kőolajárak miatt emelkedő hazai üzemanyagárak az inflációs kockázatok (tényleges infláció, illetve inflációs várakozások) csak mérsékelt emelkedéséhez vezet.

A jegybank a május közepén kiadott legutóbbi inflációs jelentése a 2005 végére 4%-os várható inflációval számolt. Az előző, május-júniusi jelentős kőolajár-emelkedést a jegybanki feltehetően csak korlátozott mértékben tudta figyelembe venni a prognózis készítésekor.