A forint/euró árfolyam volatilitása az elmúlt napokban ismét emelkedett valamelyest. A kurzus 250 alá erősödött, amit a piac sokáig egyfajta ellenállási szinként értékelt. Az elemzők és a piac egyelőre megosztott annak kérdésében, hogy az árfolyam az elkövetkezendő napokban hogyan alakulhat. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a Monetáris Tanács jövő hétfői ülése jelentősen befolyásolhatja a kurzus további mozgását. Az elmúlt időszakban mi is többször hivatkoztunk feltörekvő piaci devizák általános árfolyam-trendjére, illetve a carry trade folyamatra, főként az amerikai kamatemelési ciklus beindulása kapcsán. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a forint mostani ereje az euróval szemben makrogazdasági szempontból nem kellőképpen megalapozott. Felvetődött bennünk tehát a kérdés, hogy hogyan alakult a forint árfolyama a többi feltörekvő piaci devizával összehasonlítva? Beleillik-e, vagy esetleg kilóg a nemzetközi árfolyamtrendekből?
Első lépésben megvizsgáltuk a 15 legfontosabb feltörekvő deviza árfolyamának alakulását. A túlzottan sok vonal elkerülése érdekében az első ábrán már csak az "érdekesebb" mozgású devizákat tűntettük fel. Az árfolyamalakulás szempontjából az elmúlt egy évet vettük figyelembe.
Azért választottuk ezt a hosszúságú periódust, mert kb. egy évvel ezelőtt (2003. második félévétől) kezdtek mutatkozni az első jelek a globális fellendülésre, mely az idő előrehaladtával egyre bizonyosabbá vált. Az élénkülés beindulásával együtt a globális kamatciklusokban is fordulat következett be. A kamatcsökkentési periódus végleg megállni látszott a fejlett piacokon, majd több-kevesebb idő múlva megtörténtek az első szigorító lépések. A múlt hónap végén (június 30-án) már az amerikai központi bank szerepét betöltő FED is 25 bázispontos kamatemelés mellett döntött.
Ez a világ devizapiacain számos hatást eredményezett, melyek közül kiemelendő a carry trade szűkülő jövedelmezősége miatti feltörekvő piaci devizák eladása, és a tőke dolláreszközökbe való (néha időszakosnak tűnő) átcsoportosítása. Mindez számottevő kockázattal jár egy feltörekvő piacnak abban az esetben, ha pl. az amerikai kamatemelés agresszívabb lenne a vártnál. (ld. bővebben az "Újabb pénzügyi válság közeleg..." című cikkünket.)
A vizsgálat elején fontos leszögezni, hogy az egyes devizák árfolyamában természetesen nem csak a globális kamatemelési ciklus beindulása jelentett esetlegesen trendet érintő változásokat, hanem az adott ország makrogazdasági fundamentumai is. A két hatást természetesen nehéz szétválasztani, vizsgálatunkban elsősorban közös viselkedésmintákat kerestünk.
Az ábrán a forint, a cseh korona és a lengyel zloty euróval szembeni, illetve a brazil reál, a török líra, az indonéz rúpia, és a thaiföldi bath dollárral szembeni árfolyamának relatív alakulását tüntettük fel. Előbb talán önmagában a forint/euró kurzus alakulására is érdemes egy pillanatra rátekinteni.
A fenti ábrán különösen a vizsgált periódus legutolsó, bekarikázott részét érdemes szemügyre venni. A FED kamatemelését követően érdekességként megállapítható, hogy egyes devizák még kisebb erősödést is produkálni tudtak a dollárral szemben. Az erősödés azonban az esetek többségében nem volt tartós, az árfolyam jellemzően a kamatemelés előtti szintre gyengült vissza az erősödő devizák esetében is. A dollár erősödése magával húzta a jellemzően "euróval szemben jegyzett" devizák árfolyamát, ez látható a zloty és a forint görbéjén is.
A vizsgálat során fontos kitérni arra, hogy a lengyel zloty és a forint erősödése mögött - globális befektetői szemmel nézve - főként a kamattartalom szintje húzódhat meg. Lengyelországban az inflációs folyamatok miatt a piac az e heti 25 bázispontos kamatemelésen túl az elkövetkezendő időszakban még további, összességében akár 200 bázispontos szigorítást vár a lengyel monetáris intézménytől, mely az egyértelműen mutatkozó erősödő árfolyamtrendben is jól nyomon követhető. A hosszú lejáratú lengyel államkötvények hozama az elmúlt néhány hónapban több mint 200 bp-tal nőtt.
Magyarországon a régióban - illetve az egész Európai Unióban - a legmagasabb az irányadó kamatszint, mely szintén magyarázatot adhat a forint elmúlt hetekben tapasztalat erősödésére. A forintpiacon számos spekuláns játszik a rövid eszközök hozamkülönbségére elsősorban az euró-zóna papírjaival, az euróban denominált szintetikus eszközökkel szemben.
Míg a régiós devizákat (azaz a forintot is) az euróval, addig a többi feltörekvő fizetőeszközt rendszerint a dollárral szemben szokták vizsgálni (ezekben a relációkban bonyolódik le az adott ország devizapiaci forgalmának döntő többsége). Egy ábra erejéig közös "alapra" hoztuk az egyes fizetőeszközök árfolyamát, azokat a dollárral szemben vizsgáltuk.
A forint mozgása sem a régiós fizetőeszközöktől, illetve - a korábban bemutatott ábrát látva - sem a fontosabb feltörekvő piaci devizáktól nem tér el számottevő mértékben ebben a formában.
Bár a valós összefüggések tekintetében van amikor nem igazán releváns, mégis érdekesnek találtuk, ha néhány korrelációs együtthatót kiszámítunk a devizák együttmozgásának irányára, illetve szorosságára. Amint az az alábbi táblázatból látható, az esetek többségében szignifikáns a korreláció az árfolyamok között, ugyanakkor ellentétes irányú mozgásokra is van példa. Ez utóbbi jelenségek inkább az adott országok gazdaságának, pénzügyi rendszerének egyediségével magyarázhatók. A forint árfolyama a legszorosabb kapcsolatot régióbeli társaival illetve a szingapúri dollárral és a dél-afrikai randdal szemben mutatja.
A forint/euró kurzus mostani erősödése kapcsán érdemes megemlíteni, hogy bár az elmúlt hetekben nem került közzétételre olyan nagyobb jelentőségű makrogazdasági adat, ami a jól látható erősödési trendre magyarázatot adna. A forintvételek fő mozgatóereje feltehetőn a jelentős hozamprémium az euró eszközök felett. A spekulatív vételek miatt ugyanakkor az árfolyam fokozott törékenységére is érdemes felhívni a figyelmet.
A svájci UBS befektetési bank saját ügyfelei körében végzett felmérése sem ad okot különösebb aggodalomra. A neves bank azt tudakolta ügyfeleitől, hogy szerintük a nyáron melyik carry-trade deviza "kippukadására" lehet számítani a mostanában leginkább ilyen célra is használt ausztrál dollár, dél-afrikai rand, magyar forint és mexikói pesó négyese közül. Az eredmény szerint a rand a válaszok 51 százalékával "büszkélkedhet", ezt követi 24 százalékos eredményével az ausztrál dollár, majd 21 százalékkal a forint végzett a harmadik helyen, és a válaszoknak mindössze 4%-át kapta a pesó. Bízzunk tehát benne, hogy tényleg megnyugodhatunk.
Összességében rövid vizsgálódásunk arra enged következtetni, mintha az egyes devizák régió szinten alkotnának csoportokat. A latin-amerikai fizetőeszközök, az ázsai, a közép-európai devizák együttmozgásának szorossága földrajzi területenként erősebb. Természetesen az országspecifikus tényezők (pl. török pénzügyi válság utóhatásai) is erősen éreztetik hatásukat, a régió szinten befektető spekulánsok feltehetően továbbra is léteznek, és aktívan kereskednek a pénzügyi piacokon.
Az egyes árfolyamgörbéket tekintve látható, hogy ezeken a piacokon továbbra is jelentős az árfolyamok volatilitása. Míg április elején még egy erősödő trend volt a jellemző, addig a hónap végén már együtt zuhantak az árfolyamok. Ezt egy újabb rövid erősödés követte a FED kamatemelése után, jelenleg ismét egy kisebb gyengülésen vagyunk túl dollárrelációban.
A forint szempontjából ez annyit jelenthet, hogy az eddigi viszonylag csendesebb időszak miatt nem szabad azt hinni, hogy a hazai fizetőeszközhöz kapcsolódó kockázatok eltűntek (itt természetesen inkább az euró relációra gondolunk). A tavalyi jelentős kilengések is erre utaltak. Ahogy az elmúlt hetekben egy folyamatos és tartós erősödés történt (információink szerint elsősorban spekulatív befektetők részéről a kamatkülönbözetek kihasználására), úgy ez a folyamat hirtelen módon változhat is. Az euró bevezetésével természetesen ezek a kockázatok eltűnnek, ugyanakkor addig feltehetően néhány izgalmasabb napot még át fogunk élni...

Drasztikusan átalakul a magyar gasztronómia a klímaváltozás miatt: komoly szemléletváltás kell a hazai konyhákban.
Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk; utunk során pedig tökéletesen kirajzolódna egy a magyar társadalomról szóló szubjektív látlelet.
Már csak 500 nevező kell, hogy magyar Guinness-rekord szülessen októberben! A cél továbbra is, hogy ezren rúgjanak büntetőt az Országos Tizenegyesrúgó Bajnokságon.
A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.
-
Nem enyhül az élelmiszer-infláció, de nem mindenhol kell mélyebben a zsebünkbe nyúlni
A Lidl-nél például bővítik az akciós termékek körét.
-
Multi élelmiszerláncok: családtámogatás az árakon és a munkatársakon keresztül (x)
Évente több száz milliárdos nagyságrendben fektetnek be az árak letörésébe, valamint munkatársaik bérezésébe és egyéb juttatásaiba az árharcos multinacionális nemzetközi élelmiszerláncok.
-
Másodszor emel bért idén a Rossmann (x)
300 millió forintot fordít munkatársai fizetéseinek növelésére az idén 30 éves drogéria, amely tavaly elnyerte a Kincentric Legjobb Munkahely díját.
-
A környezetbarát IT eszközöké a jövő (x)
A világ első szén-dioxid-semleges üzleti laptopja új fejezetet nyithat fenntartható digitalizációban.
- Még egy "igenre" vár a Dunaferr, módosítani kellett a szerződésen
- Öt év a Budapesten leszúrt francia fiú gyilkosának, a család ezt nem tudja elfogadni
- Új tulajdonoshoz került egy fontos magyar bank
- Új Rolling Stones-nóta Stevie Wonderrel és Lady Gagával - videó
- Washingtoni fordulat: veszélyben az F-16-osok ügye
- Ma dől el, mennyi pedagógus marad az új rendszerben
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


