A magyar kormányzat óvatos puhatolózásba kezdett a maastrichti kritériumok megváltoztatásának kérdésében, konkrétabban abban, hogy az euró bevezetéséhez szükséges szigorú 3%-os államháztartási hiányra vonatkozó előírást lehetne-e enyhíteni - írja a Világgazdaság. Miután a jelenlegi tagok közül is többeknek gondot okoz a maastrichti kritériumok, elsősorban a három százalékos államháztartási hiány betartása, ezért várhatóan nem vagyunk egyedül az enyhítés irányába mutató kezdeményezésünkkel.
Az EU fórumain eddig hivatalosan még nem került napirendre a maastrichti kritériumok, illetve a stabilitási paktum előírásainak a felülvizsgálata, de a háttérben már jó ideje zajlik egy, a szabályok esetleges megváltoztatására irányuló folyamat. Magyarország ebbe kíván most bekapcsolódni.
Ezt Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Külügyminisztériumban tartott nagyköveti értekezleten jelentette be, és elmondta, hogy az nyilvánvaló, hogy hazánk egyedül nem tudja befolyásolni a maastrichti kritériumok reformfolyamatát, de bizonyos részletkérdésekben szerinte koalíciók szervezhetőek a magyar álláspont támogatására.
Elképzelhető, hogy a visegrádi együttműködés egyik újabb kapcsolódási pontja lehetne az ebben a kérdésben való együttes fellépés, hiszen a másik három most csatlakozott EU-tagországnak is gondot jelenthet a hiány leszorítása a 3%-os szint alá. További erős szövetségesek lehetnek a "krónikus hiánymegszegőknek" nevezhető Németország és Franciaország is. Valójában e két országnak az államháztartási hiánnyal való jelentős problémái indították el azt az informális gondolkodási folyamatot, amit az olasz pénzügyminiszter is támogatott.
A hivatalos magyar álláspont természetesen az, hogy a szabályokat szigorúan be kell tartani, s csak így szabad elgondolkodni a megváltoztatásukról, melyek inkább az előírások rugalmasabb kezelésére irányulnának. A kormány álláspontja szerint ugyanis nem mindegy, hogy a hiány túlfogyasztásból, vagy inkább jelentős beruházásokból (pl. Magyarország esetében autópálya-fejlesztésekből) adódik.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








