36 °C Budapest

Az euró első 5 éve: sikerre ítélve, vagy csak a "kezdők szerencséje"?

Pénzcentrum
2004. július 22. 07:44

Az Európai Bizottság kedden megjelentetett tanulmánya a közös európai fizetőeszköz első öt évének (1999-2003) főbb eredményeit tekinti át. A bizottság szerint az euró sikeresen mutatkozott be, ugyanakkor a közös fizetőeszköznek, illetve magának a monetáris közösségnek a továbbiakban is számos kihívással kell szembenéznie.



A bizottság véleménye szerint az euró érdemben járult hozzá a 12 tagú euró-zóna makrogazdasági stabilitásához a fő szerepének tekintett gazdasági integráció fokozásán keresztül. Joaquin Almunia, a bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa a tanulmány bemutatása kapcsán kijelentette, hogy mind politikai, mind intézményi szempontból az Európai Unió jelentős érdemének könyvelhető el a Gazdasági és Monetáris Unió elmúlt 5 éve, mindemellett a legfőbb kihívás most az unióban tapasztalható alacsonyabb gazdasági növekedés problémájából áll.


A tanulmány olyan "szemüvegen keresztül" is részletesen vizsgálja az euró első 5 évét, hogy a fizetőeszköz milyen mértékben váltotta be támogatói körében a reményeket, illetve bírálóinak mennyire volt megalapozott a korábbi véleménye. A jelentés megállapítja, hogy szélesebb értelemben a GMU hozzájárult a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság emelkedéséhez, főként olyan értelemben, hogy az 1999 óta a zónát ért számos külső sokk kedvezőtlen hatásának az egységes övezet nagyobb mértékben tudott ellen állni. A korábbi európai árfolyam-rendszerben (ERM-I.) többször is kialakult feszültségek - amelyek a '90-es években többször a külső sokkok velejárói voltak - a közös pénz bevezetésével eltűntek.

Érdekes megfigyelni, hogy az 1999 és 2001 vége között csak számlapénzként funkcionáló "újonc" euró a két vezető devizával szemben - különösen 2000. őszéig - csak gyengélkedett, majd a készpénzként való bevezetést követően látványosan erőre kapott. Ez utóbbinak egyik oka feltehetően az lehetett, hogy a 2002. január elsejei bevezetésekor többen pénzügyi zűrzavartól tartottak, mely végül nem igazolódott be, a történelem legnagyobb pénzcseréje nagyobb fennakadások nélkül sikeresen lezajlott.


A bizottság megállapítása szerint az Európai Központi Bank - mely az euró bevezetésével egy időben, 1999. január 1-től kezdte meg érdemi munkáját - sikeres monetáris politikát alkalmazott, amely a változó gazdasági körülmények mellett is hozzájárult az árstabilitási célkitűzés (középtávon is 2%-os felső inflációs küszöb) elérhetőségéhez.

A GMU tagországok költségvetési politikájának alakulásával kapcsolatban a bizottság általánosságban megjegyezte, hogy a korábbi időszakokban megszokott pazarló költségvetés már nem jellemző, bár a gazdasági visszaesés időszakában láthatók voltak az egyes kormányok költségvetési élénkítésre tett erőfeszítései. A jelentés az euró egyértelmű előnyeként kiemeli, hogy a fizetőeszköz nagymértékben hozzájárult a tagállamok közötti kereskedelem bővüléséhez, illetve a pénzügyi piacok fokozódó integrációjához.

Az első és legfontosabb kihívás, amelyre az euró-zónának eddig nem sikerült (megnyugtató) választ adnia, a gazdasági növekedési ütem kérdése. A jelentés kitér arra, hogy míg a 12 tagú euró-zóna 2003-ban mindössze 0.4%-os növekedésre volt képes, addig a nem GMU-tag Nagy-Britannia 2.3, az Egyesült Államok pedig 3.1%-kal tudott bővülni.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az egységes monetáris politika megvalósítása nem helyettesítheti a termékek, szolgáltatások, vagy a munkaerő-piacon szükséges reformokat, melyek meghozatala a gazdasági növekedés fokozása miatt szükséges. Ezen túl a reformok egyértelműen hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az euró-övezet a jövőben sokkal gyorsabban ki tudjon lábalni a gazdasági visszaesés "gödréből". A bizottsági dokumentum csalódásként értékeli, hogy az euró, illetve az egységes monetáris politika megteremtése nem tudott hozzájárulni a számos területen szükségese reformok végrehajtásának felgyorsításához.

Az EU végrehajtó szervének tanulmánya kiemelt figyelmet fordít az euró, illetve az egész árfolyamrendszer szempontjából is fokozott kihívást jelentő, a népesség elöregedéséből fakadó problémára. A bizottság szerint a nemzeti kormányok akkor cselekszenek helyesen, ha a nyugdíj- és egészségügyi rendszerben várható fokozódó feszültségekre a magasabb foglalkoztatottsággal, és a nemzeti adósságráták csökkentésének felgyorsításával válaszolnak.

Nemcsak a tagállamok, de magának az euró-rendszernek a szempontjából is jelentősebb kihívást jelenthet a 10 most csatlakozott EU-tagállam euró-zónába való várható integrálása, mely egyesek szerint növekvő kockázatot jelenthet az euró stabilitása szempontjából. Hosszabb távon a cél az, hogy leküzdhető legyen a kibővülő euró-zónán belüli nagyobb gazdasági diverzitás.
HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.06.22 14:01
Article written by Olivier Legrand, Managing Partner AIMS International Belgium & Global Practice Le...
perfekt  |  2021.06.22 08:10
Valószínűleg már senkit nem lep meg, hogy a nyári meleggel együtt érkezik az adótörvény csomag, amel...
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 23. szerda
Zoltán
25. hét
Június 23.
Szentivánéj
Június 23.
Olimpiai világnap
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. június 23. 13:00