Az euró első 5 éve: sikerre ítélve, vagy csak a "kezdők szerencséje"?

Pénzcentrum

2004. július 22. 07:44

Az Európai Bizottság kedden megjelentetett tanulmánya a közös európai fizetőeszköz első öt évének (1999-2003) főbb eredményeit tekinti át. A bizottság szerint az euró sikeresen mutatkozott be, ugyanakkor a közös fizetőeszköznek, illetve magának a monetáris közösségnek a továbbiakban is számos kihívással kell szembenéznie.

A bizottság véleménye szerint az euró érdemben járult hozzá a 12 tagú euró-zóna makrogazdasági stabilitásához a fő szerepének tekintett gazdasági integráció fokozásán keresztül. Joaquin Almunia, a bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa a tanulmány bemutatása kapcsán kijelentette, hogy mind politikai, mind intézményi szempontból az Európai Unió jelentős érdemének könyvelhető el a Gazdasági és Monetáris Unió elmúlt 5 éve, mindemellett a legfőbb kihívás most az unióban tapasztalható alacsonyabb gazdasági növekedés problémájából áll.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A tanulmány olyan "szemüvegen keresztül" is részletesen vizsgálja az euró első 5 évét, hogy a fizetőeszköz milyen mértékben váltotta be támogatói körében a reményeket, illetve bírálóinak mennyire volt megalapozott a korábbi véleménye. A jelentés megállapítja, hogy szélesebb értelemben a GMU hozzájárult a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság emelkedéséhez, főként olyan értelemben, hogy az 1999 óta a zónát ért számos külső sokk kedvezőtlen hatásának az egységes övezet nagyobb mértékben tudott ellen állni. A korábbi európai árfolyam-rendszerben (ERM-I.) többször is kialakult feszültségek - amelyek a '90-es években többször a külső sokkok velejárói voltak - a közös pénz bevezetésével eltűntek.

Érdekes megfigyelni, hogy az 1999 és 2001 vége között csak számlapénzként funkcionáló "újonc" euró a két vezető devizával szemben - különösen 2000. őszéig - csak gyengélkedett, majd a készpénzként való bevezetést követően látványosan erőre kapott. Ez utóbbinak egyik oka feltehetően az lehetett, hogy a 2002. január elsejei bevezetésekor többen pénzügyi zűrzavartól tartottak, mely végül nem igazolódott be, a történelem legnagyobb pénzcseréje nagyobb fennakadások nélkül sikeresen lezajlott.

A bizottság megállapítása szerint az Európai Központi Bank - mely az euró bevezetésével egy időben, 1999. január 1-től kezdte meg érdemi munkáját - sikeres monetáris politikát alkalmazott, amely a változó gazdasági körülmények mellett is hozzájárult az árstabilitási célkitűzés (középtávon is 2%-os felső inflációs küszöb) elérhetőségéhez.

A GMU tagországok költségvetési politikájának alakulásával kapcsolatban a bizottság általánosságban megjegyezte, hogy a korábbi időszakokban megszokott pazarló költségvetés már nem jellemző, bár a gazdasági visszaesés időszakában láthatók voltak az egyes kormányok költségvetési élénkítésre tett erőfeszítései. A jelentés az euró egyértelmű előnyeként kiemeli, hogy a fizetőeszköz nagymértékben hozzájárult a tagállamok közötti kereskedelem bővüléséhez, illetve a pénzügyi piacok fokozódó integrációjához.

Az első és legfontosabb kihívás, amelyre az euró-zónának eddig nem sikerült (megnyugtató) választ adnia, a gazdasági növekedési ütem kérdése. A jelentés kitér arra, hogy míg a 12 tagú euró-zóna 2003-ban mindössze 0.4%-os növekedésre volt képes, addig a nem GMU-tag Nagy-Britannia 2.3, az Egyesült Államok pedig 3.1%-kal tudott bővülni.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az egységes monetáris politika megvalósítása nem helyettesítheti a termékek, szolgáltatások, vagy a munkaerő-piacon szükséges reformokat, melyek meghozatala a gazdasági növekedés fokozása miatt szükséges. Ezen túl a reformok egyértelműen hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az euró-övezet a jövőben sokkal gyorsabban ki tudjon lábalni a gazdasági visszaesés "gödréből". A bizottsági dokumentum csalódásként értékeli, hogy az euró, illetve az egységes monetáris politika megteremtése nem tudott hozzájárulni a számos területen szükségese reformok végrehajtásának felgyorsításához.

Az EU végrehajtó szervének tanulmánya kiemelt figyelmet fordít az euró, illetve az egész árfolyamrendszer szempontjából is fokozott kihívást jelentő, a népesség elöregedéséből fakadó problémára. A bizottság szerint a nemzeti kormányok akkor cselekszenek helyesen, ha a nyugdíj- és egészségügyi rendszerben várható fokozódó feszültségekre a magasabb foglalkoztatottsággal, és a nemzeti adósságráták csökkentésének felgyorsításával válaszolnak.

Nemcsak a tagállamok, de magának az euró-rendszernek a szempontjából is jelentősebb kihívást jelenthet a 10 most csatlakozott EU-tagállam euró-zónába való várható integrálása, mely egyesek szerint növekvő kockázatot jelenthet az euró stabilitása szempontjából. Hosszabb távon a cél az, hogy leküzdhető legyen a kibővülő euró-zónán belüli nagyobb gazdasági diverzitás.

Hatalmas pénz hullik a magyar családok ölébe: kiderült, mely édesanyák tehetik zsebre a milliókat

A 30 év alatti anyák szja-kedvezménye nemcsak a családi kasszát erősítheti, hanem a munkaerőpiacon is éreztetheti a hatását.

Kiderült a teljes igazság a magyar fizikai munkások béréről: hiába az emelés, tömegek elégedetlenek a borítékkal

Az idei első negyedévben 2390 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére

Indul a toborzás: sok új munkást keresnek vidéken ebbe a gyárba - Ki fog ide jelentkezni?

A makói üzemben gyártástechnológus, ipari villanyszerelő, valamint gépészeti és villamosipari felügyelő munkakörökbe várják a jelentkezőket.

Ezer embert rúg ki az Aldi: nagyon sokan kerülnek utcára, ezzel indokolják a létszámleépítést

A vállalat azzal indokolja a németországi leépítést, hogy költségcsökkentést kell véghezvinni, de a termékkínálat is szűkebb lesz.

Kész rémálom lett az álláskeresés Magyarországon: elképesztő, mennyi időbe telik most új munkát találni

A munkanélküliek száma 219 ezer fő volt, ami mérsékelt, de továbbra is érdemi jelenlétet jelez a munkaerőpiacon.

Kegyetlenül ráfáztak a magyar cégek a külföldi vendégmunkásokra: mostantól kíméletlen módszerrel szűrik ki az alkalmatlanokat

Kritikus ponthoz érkezett a hazai fuvarozási szektor, jönnek a külföldi sofőrök Magyarországra.

Jön a többkulcsos adórendszer Magyarországon: annak fog fájni igazán, akinek ennyi félretett pénze van

Egyeseknek több tízezer forinttal is nőhet a nettó bére, a leggazdagabbak viszont új adó bevezetésével szembesülhetnek.

Erkölcsi bizonyítvány igénylése 2026-ban papíron és online: itt van az új okmány ára, a kiállítás költsége

Hogyan a legegyszerűbb és mennyibe kerül a hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylése 2026-ban? Összegyűjtöttük, amit tudni érdemes.

Titkos fegyver a fluktuáció ellen: így tarthatják meg a legjobb dolgozókat a magyar cégek béremelés nélkül

A hosszútávú ösztönzőprogramok Magyarországon továbbra sem elterjedtek széles körben.

Komoly szigorítás jöhet a külföldiek foglalkoztatásában: váratlanul aranyat érhet minden magyar munkavállaló

A romló gazdasági környezet és a növekvő munkanélküliség ellenére egyre élesebb verseny várható a hazai munkavállalókért.

Vaskos béremelést jelentett be a Lidl: ennyivel fognak többet keresni a dolgozók 2026-tól

A béreket gazdag juttatási csomag egészíti ki, köztük egy nagy értékű, ingyenes magánegészségügyi csomag.

Nem az AI veszi el a munkánkat

Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon

Rettegnek a dolgozók a mesterséges intelligenciától: milliók munkája kerülhet veszélybe, de van a történetben egy óriási csavar

Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.

Végleg kifulladt a magyar gazdaság eddigi motorja: áttörhetetlen falba ütköztünk, kiderült az egyetlen kiút

Bő egy évtizeden át a hazai gazdaság fejlődését a foglalkoztatottak számának drasztikus növelése hajtotta.

Kiderült a fájó igazság: hiába a brutális hajrá, több régiós rivális is csúnyán állva hagyta Magyarországot

A lista azt mutatja, hogy az inflációval korrigált keresetek növekedésében több korábban felzárkózó gazdaság is megelőzte a fejlettebb nyugati államokat.

Busás végkielégítés jár a parlamentből kieső képviselőknek: 12 milliónál is többet kapnak ezek a politikusok

A távozó politikusoknak le kell mondaniuk hivatali juttatásaikról, ugyanakkor háromhavi végkielégítésre jogosultak. Ennek együttes összege eléri a bruttó 1,35 milliárd forintot.

Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók

Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...

Forrnak az indulatok a magyar munkahelyeken: nagyon sokaknak nem jött be, amit vártak 2026-tól - jöhetnek a felmondások?

Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír