Az euró első 5 éve: sikerre ítélve, vagy csak a "kezdők szerencséje"?

Pénzcentrum

2004. július 22. 07:44

Az Európai Bizottság kedden megjelentetett tanulmánya a közös európai fizetőeszköz első öt évének (1999-2003) főbb eredményeit tekinti át. A bizottság szerint az euró sikeresen mutatkozott be, ugyanakkor a közös fizetőeszköznek, illetve magának a monetáris közösségnek a továbbiakban is számos kihívással kell szembenéznie.

A bizottság véleménye szerint az euró érdemben járult hozzá a 12 tagú euró-zóna makrogazdasági stabilitásához a fő szerepének tekintett gazdasági integráció fokozásán keresztül. Joaquin Almunia, a bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa a tanulmány bemutatása kapcsán kijelentette, hogy mind politikai, mind intézményi szempontból az Európai Unió jelentős érdemének könyvelhető el a Gazdasági és Monetáris Unió elmúlt 5 éve, mindemellett a legfőbb kihívás most az unióban tapasztalható alacsonyabb gazdasági növekedés problémájából áll.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A tanulmány olyan "szemüvegen keresztül" is részletesen vizsgálja az euró első 5 évét, hogy a fizetőeszköz milyen mértékben váltotta be támogatói körében a reményeket, illetve bírálóinak mennyire volt megalapozott a korábbi véleménye. A jelentés megállapítja, hogy szélesebb értelemben a GMU hozzájárult a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság emelkedéséhez, főként olyan értelemben, hogy az 1999 óta a zónát ért számos külső sokk kedvezőtlen hatásának az egységes övezet nagyobb mértékben tudott ellen állni. A korábbi európai árfolyam-rendszerben (ERM-I.) többször is kialakult feszültségek - amelyek a '90-es években többször a külső sokkok velejárói voltak - a közös pénz bevezetésével eltűntek.

Érdekes megfigyelni, hogy az 1999 és 2001 vége között csak számlapénzként funkcionáló "újonc" euró a két vezető devizával szemben - különösen 2000. őszéig - csak gyengélkedett, majd a készpénzként való bevezetést követően látványosan erőre kapott. Ez utóbbinak egyik oka feltehetően az lehetett, hogy a 2002. január elsejei bevezetésekor többen pénzügyi zűrzavartól tartottak, mely végül nem igazolódott be, a történelem legnagyobb pénzcseréje nagyobb fennakadások nélkül sikeresen lezajlott.

A bizottság megállapítása szerint az Európai Központi Bank - mely az euró bevezetésével egy időben, 1999. január 1-től kezdte meg érdemi munkáját - sikeres monetáris politikát alkalmazott, amely a változó gazdasági körülmények mellett is hozzájárult az árstabilitási célkitűzés (középtávon is 2%-os felső inflációs küszöb) elérhetőségéhez.

A GMU tagországok költségvetési politikájának alakulásával kapcsolatban a bizottság általánosságban megjegyezte, hogy a korábbi időszakokban megszokott pazarló költségvetés már nem jellemző, bár a gazdasági visszaesés időszakában láthatók voltak az egyes kormányok költségvetési élénkítésre tett erőfeszítései. A jelentés az euró egyértelmű előnyeként kiemeli, hogy a fizetőeszköz nagymértékben hozzájárult a tagállamok közötti kereskedelem bővüléséhez, illetve a pénzügyi piacok fokozódó integrációjához.

Az első és legfontosabb kihívás, amelyre az euró-zónának eddig nem sikerült (megnyugtató) választ adnia, a gazdasági növekedési ütem kérdése. A jelentés kitér arra, hogy míg a 12 tagú euró-zóna 2003-ban mindössze 0.4%-os növekedésre volt képes, addig a nem GMU-tag Nagy-Britannia 2.3, az Egyesült Államok pedig 3.1%-kal tudott bővülni.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az egységes monetáris politika megvalósítása nem helyettesítheti a termékek, szolgáltatások, vagy a munkaerő-piacon szükséges reformokat, melyek meghozatala a gazdasági növekedés fokozása miatt szükséges. Ezen túl a reformok egyértelműen hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az euró-övezet a jövőben sokkal gyorsabban ki tudjon lábalni a gazdasági visszaesés "gödréből". A bizottsági dokumentum csalódásként értékeli, hogy az euró, illetve az egységes monetáris politika megteremtése nem tudott hozzájárulni a számos területen szükségese reformok végrehajtásának felgyorsításához.

Az EU végrehajtó szervének tanulmánya kiemelt figyelmet fordít az euró, illetve az egész árfolyamrendszer szempontjából is fokozott kihívást jelentő, a népesség elöregedéséből fakadó problémára. A bizottság szerint a nemzeti kormányok akkor cselekszenek helyesen, ha a nyugdíj- és egészségügyi rendszerben várható fokozódó feszültségekre a magasabb foglalkoztatottsággal, és a nemzeti adósságráták csökkentésének felgyorsításával válaszolnak.

Nemcsak a tagállamok, de magának az euró-rendszernek a szempontjából is jelentősebb kihívást jelenthet a 10 most csatlakozott EU-tagállam euró-zónába való várható integrálása, mely egyesek szerint növekvő kockázatot jelenthet az euró stabilitása szempontjából. Hosszabb távon a cél az, hogy leküzdhető legyen a kibővülő euró-zónán belüli nagyobb gazdasági diverzitás.

Ezekben a szakmákban kezdőként is 800 ezres fizetés vár: rengetegen tettek jó lóra, tömegeket keresnek

Ezen a héten szerdán kerültek kihirdetésre a felsőoktatási felvételi pontok, ahogy azt a Pénzcentrum is még aznap este nyomon követte.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír