Az euró első 5 éve: sikerre ítélve, vagy csak a "kezdők szerencséje"?

Pénzcentrum

2004. július 22. 07:44

Az Európai Bizottság kedden megjelentetett tanulmánya a közös európai fizetőeszköz első öt évének (1999-2003) főbb eredményeit tekinti át. A bizottság szerint az euró sikeresen mutatkozott be, ugyanakkor a közös fizetőeszköznek, illetve magának a monetáris közösségnek a továbbiakban is számos kihívással kell szembenéznie.

A bizottság véleménye szerint az euró érdemben járult hozzá a 12 tagú euró-zóna makrogazdasági stabilitásához a fő szerepének tekintett gazdasági integráció fokozásán keresztül. Joaquin Almunia, a bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa a tanulmány bemutatása kapcsán kijelentette, hogy mind politikai, mind intézményi szempontból az Európai Unió jelentős érdemének könyvelhető el a Gazdasági és Monetáris Unió elmúlt 5 éve, mindemellett a legfőbb kihívás most az unióban tapasztalható alacsonyabb gazdasági növekedés problémájából áll.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A tanulmány olyan "szemüvegen keresztül" is részletesen vizsgálja az euró első 5 évét, hogy a fizetőeszköz milyen mértékben váltotta be támogatói körében a reményeket, illetve bírálóinak mennyire volt megalapozott a korábbi véleménye. A jelentés megállapítja, hogy szélesebb értelemben a GMU hozzájárult a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság emelkedéséhez, főként olyan értelemben, hogy az 1999 óta a zónát ért számos külső sokk kedvezőtlen hatásának az egységes övezet nagyobb mértékben tudott ellen állni. A korábbi európai árfolyam-rendszerben (ERM-I.) többször is kialakult feszültségek - amelyek a '90-es években többször a külső sokkok velejárói voltak - a közös pénz bevezetésével eltűntek.

Érdekes megfigyelni, hogy az 1999 és 2001 vége között csak számlapénzként funkcionáló "újonc" euró a két vezető devizával szemben - különösen 2000. őszéig - csak gyengélkedett, majd a készpénzként való bevezetést követően látványosan erőre kapott. Ez utóbbinak egyik oka feltehetően az lehetett, hogy a 2002. január elsejei bevezetésekor többen pénzügyi zűrzavartól tartottak, mely végül nem igazolódott be, a történelem legnagyobb pénzcseréje nagyobb fennakadások nélkül sikeresen lezajlott.

A bizottság megállapítása szerint az Európai Központi Bank - mely az euró bevezetésével egy időben, 1999. január 1-től kezdte meg érdemi munkáját - sikeres monetáris politikát alkalmazott, amely a változó gazdasági körülmények mellett is hozzájárult az árstabilitási célkitűzés (középtávon is 2%-os felső inflációs küszöb) elérhetőségéhez.

A GMU tagországok költségvetési politikájának alakulásával kapcsolatban a bizottság általánosságban megjegyezte, hogy a korábbi időszakokban megszokott pazarló költségvetés már nem jellemző, bár a gazdasági visszaesés időszakában láthatók voltak az egyes kormányok költségvetési élénkítésre tett erőfeszítései. A jelentés az euró egyértelmű előnyeként kiemeli, hogy a fizetőeszköz nagymértékben hozzájárult a tagállamok közötti kereskedelem bővüléséhez, illetve a pénzügyi piacok fokozódó integrációjához.

Az első és legfontosabb kihívás, amelyre az euró-zónának eddig nem sikerült (megnyugtató) választ adnia, a gazdasági növekedési ütem kérdése. A jelentés kitér arra, hogy míg a 12 tagú euró-zóna 2003-ban mindössze 0.4%-os növekedésre volt képes, addig a nem GMU-tag Nagy-Britannia 2.3, az Egyesült Államok pedig 3.1%-kal tudott bővülni.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az egységes monetáris politika megvalósítása nem helyettesítheti a termékek, szolgáltatások, vagy a munkaerő-piacon szükséges reformokat, melyek meghozatala a gazdasági növekedés fokozása miatt szükséges. Ezen túl a reformok egyértelműen hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az euró-övezet a jövőben sokkal gyorsabban ki tudjon lábalni a gazdasági visszaesés "gödréből". A bizottsági dokumentum csalódásként értékeli, hogy az euró, illetve az egységes monetáris politika megteremtése nem tudott hozzájárulni a számos területen szükségese reformok végrehajtásának felgyorsításához.

Az EU végrehajtó szervének tanulmánya kiemelt figyelmet fordít az euró, illetve az egész árfolyamrendszer szempontjából is fokozott kihívást jelentő, a népesség elöregedéséből fakadó problémára. A bizottság szerint a nemzeti kormányok akkor cselekszenek helyesen, ha a nyugdíj- és egészségügyi rendszerben várható fokozódó feszültségekre a magasabb foglalkoztatottsággal, és a nemzeti adósságráták csökkentésének felgyorsításával válaszolnak.

Nemcsak a tagállamok, de magának az euró-rendszernek a szempontjából is jelentősebb kihívást jelenthet a 10 most csatlakozott EU-tagállam euró-zónába való várható integrálása, mely egyesek szerint növekvő kockázatot jelenthet az euró stabilitása szempontjából. Hosszabb távon a cél az, hogy leküzdhető legyen a kibővülő euró-zónán belüli nagyobb gazdasági diverzitás.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés

Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír