Kárpótlási jegy: ismét Forrás csere? (2.)

Mint emlékezetes, az ÁPV Rt tavaly a Forrás részvények cseréje során azt kommunikálta, hogy nem lesz több hasonló tranzakció, az SBB letéti őrzési szerződésének a felmondása azonban más helyzetet teremtett.

A kérdés természetesen az, hogy milyen feltételekkel lehet majd a cserét elvégezni (az első Forrás cserénél 1,742 Ft-on értékelt kárpótlási jegyért lehetett 1,000 Ft névértékű Forrás részvényt cserélni), s hogy a fenti értesülést megerősíti-e majd az ÁPV Rt is. A tavalyi tranzakció előtt az ÁPV Rt. úgy tőkésítette fel a Forrás Rt.-t, hogy az egy részvényre jutó saját tőke közel azonos legyen a kárpótlási jegyek névértékével (1742 Ft). Így lehetősége volt arra, hogy 1:1 arányban kínálja fel a Forrás részvényeket kárpótlási jegyért. Most azonban a Forrás törzs- és osztalékelsőbbségi részvényeinek is nyilvános piacon kialakult árfolyamuk van, amihez igazodnia kell a vagyonkezelőnek, azaz nem lehet a saját tőkét alapul venni a cserearány kialakítása során. A törzsrészvények 800 Ft körül, az elsőbbségi papírok 600 Ft körül forognak a piacon, így a reális cserearány 1:2, illetve 1:3 lehet.

Az ÁPV, illetve joegelődei árazási gyakorlata azt mutatja, hogy alkalmazkodnak a piaci árfolyamhoz. A jegytörténelemben több precedens is volt rá (pl: Inter-Európa Bank, Elmű), amikor két ízben is sor került cserére ugyanabból a részvényből, de a cserearány eltérő volt. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor, hogy a maga szempontjából kényelmesebb helyzetben volt az állam, mivel mindkét esetben másodszorra már drágábban adta a részvényeket (több jegyet kellett adni ugyanannyi részvényért). Most ezzel szemben olcsóbban kellene adnia, mivel a Forrás részvények tőzsdei árfolyama alacsonyabb, mint a tavalyi kibocsátásnál a csere révén megállapított névleges árfolyam.

Másik érdekes kérdés, hogy le tudják-e bonyolítani a tranzakciót július 15-ig, amíg a kárpótlási jegyek központi letéti örzését vállalta az SBB?