Radikális adóreform: "visszajöhet" a kamatadó, megjelenik a köva és a heva, kétkulcsos rendszerek

Pénzcentrum

2004. április 22. 09:52

Az adóterhelés gyakorlatilag változatlan maradna, ugyanakkor új adónemek kerülnének bevezetésre - tudta meg a Világgazdaság a Pénzügyminisztérium adómunkacsoportja által tárgyalt adóreform koncepciókról. Ez azt is jelenti, hogy az adóterhek mérséklésére nem lehet számítani, viszont az adórendszer jelentősen átalakulhat. Ismét "lesz" kamatadó, a biztosítások adókedvezménye megszűnhet. Bevezethetik a központi vállalkozási adót illetve a helyi vállalkozási adót, az SZJA ás az ÁFA kétsávossá válhat. Hogy a rendszer egyszerűbb lesz-e, igen kérdéses.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az MSZP-frakció elé tárt elgondolások szerint már 2005-től elindulhat a vállalkozások adózásának átalakítása, melyet 2006-ban követhet az SZJA rendszer "reform"-ja. 2007-re maradna az ÁFA kulcsok módosítása: a 25%-os felső kulcs 20%-ra csökkentése és az alsó 5% 10%-ra emelése.

Az SZJA rendszer átalakítása során továbbra is fenntartanák a progresszív elvet, ugyanakkor ennek hatását tompítani igyekeznek a teljesítményösztönzés célja miatt. Ennek érdekében a mostani 3 sávos rendszer két sávossá alakulna. Az egyik változat szerint az alsó kulcs 18%, a felső 36%, a másik szerint az alsó 20-22%, a felső 30-32% lenne. A jövedelemhatár az alsó kulcs esetében a 18-36%-os párosításnál 2-2.5 m Ft , a másik változatnál pedig az átlagbér kétszerese (itt váltana az alsó kulcs a felsőre). Az átlagadószint fenntartása miatt törvényben rögzítenék az adótábla valorizációjának szabályait.

Kamatadó

A VG értesülései szerint akár már 2005-től ismét megadóztatnák a kamatjövedelmeket 5-10%-os kulccsal. A kamatjövedelem most is adóköteles, de az adó kulcsa 0%, tehát gyakorlatilag adómentesnek tekinthető.

Az a változat is elképzelhető, hogy a személyi jövedelemadó alapját oly módon egységesítenék, hogy összevonnának minden munka és tőke jellegű jövedelmet, majd ezután kellene megfizetni az érvényes kulcs szerinti adót. Még viták folynak arról, hogy a kamatjövedelmet esetleg lépcsőzetesen ( az első évben egy harmad, a másodikban két harmad, a harmadikban 100%) vonnák be illetve adóztatnák meg.

Önfoglakoztatói státusz

Új kategóriát jelentene az ún. önfoglalkoztatói státusz, mely azokra az egyéni vállalkozókra lenne érvényes, akik nem foglalkoztatnak alkalmazottat. Az egyéni vállalkozók az ún. központi vállalkozási adó (köva) hatálya alá tartoznának. Továbbra is SZJA alapján adózhatnának az EVA feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozók, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállakozók - őstermelők. Akik nem létfenntartás érdekében végeznek vállalkozási tevékenységet, azt az ún. "hobbitevékenység" kategóriába sorolnák. Ez szintén új fogalom lenne.

Megszűnő kedvezmények?

Az új adónemekkel illetve kulcsok változtatásával számos kedvezmény megszűnne. A PM szerint el kell törölni a tandíj, a felnőttképzés, a számítógép-vásárlás, a biztosítás, a szellemi tevékenység valamint az adomány adókedvezményét. A megmaradó adókedvezményeket (jellemzően az öngondoskodáshoz kapcsolódnak) viszont csak az alsó sávban lehetne igénybe venni.

Az adójóváírás rendszere szintén változhat, mely az alkalmazottakon túl kiterjedhetne az önfoglalkoztatókra és az SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra is.

A tervezet egy változata ugyanakkor a kedvezmények többségének megmaradását is elképzelhetőnek tartja, ha ezzel nem kell konfliktusokat vállalni. Itt a VG nem tesz utalást arra, hogy milyen jellegű konfliktusokról van is szó. A választások előtt a kedvezmények többségének megvonása esetleg alacsonyabb adókulcsok mellett is népszerűségcsökkentő lehet.

Járulékok: módosuló részarányok, bővülő járulékalap

A dokumentum szerint emelni lehetne a foglalkoztatottakat terhelő járulékokat, ugyanakkor a munkaadókat terhelő járulékrészt mérsékelnék. Ez az átalakítás 4-5 év során következhetne be, évi 0.5-1%pontnyi részarány változásokkal. Mivel csak a részarányok változnak, ezért a módosításból a költségvetés számára többletbevétel nem származik, ugyanakkor a járulékalap bővülne a kiterjedtebb SZJA alap miatt.

Az SZJA rendszer átalakításával párhuzamosan, vagy esetleg némileg korábban (2005 januártól) változna a vállalkozások adóztatása. Bevezetnék a központi vállalkozási adót (köva) , mely valamennyi vállalkozási formára kiterjedne és a társasági nyereségadót "váltaná ki". Az adót azok az egyéni vállalkozók is fizetnék, akik kikerülnének az SZJA hatálya alól. A köva alá tartozók nem kerülnének be automatikusan a számviteli törvény alá, ami azt jelenti, hogy egyszeres könyvvezetésüket megtarthatnák.

A köva lehetséges mértéke több tényezőtől függ még. Ha a megszűnő helyi iparűzési adó helyére lép, akkor a 16%-os társasági adónál alacsonyabb 12-14%-os mérték lenne reális. Ha az iparűzési adó megmarad, akkor ezt kedvezőbb amortizációs technikák engedélyezésével ellentételeznék.

Helyi vállalkozási adó

A helyi vállalkozási adó (heva) akár már a jövő évben kivethető lenne, és az önkormányzatok adóit felváltó új közteherré válna. Az adókulcs a heva esetében 14-16%-os lenne, a vetítés alapja a kövával megegyező (tehát nyereség alapú a helyi iparűzési adó árbevétel alapjával szemben).

Más elképzelések szerint a heva az ÁFÁ-ra épülne rá, tehát az ÁFA bevételt osztaná meg az önkormányzatok és a központi költségvetés között. Ennek eredménye, hogy kb. 1%-os ÁFA pótadó az önkormányzatokat illetné meg a 25%-os adómértékkel beszedett ÁFÁ-ból.

A harmadik verzió szerint a helyi iparűzési adót egy SZJA típusú helyi adó váltaná fel (pl. vagyonadó).

EVA: nem indokolt a változás

A PM nem tart indokoltnak változást az EVA rendszerben.

Kétkulcsos ÁFA

Az ÁFA változások végső állomása egy kétkulcsos rendszer lenne 10%-os kedvezményes és 20%-os normál kulcs alkalmazásával. Ez legkorábban 2007-re érhető el. Ennél hamarabb elkezdődnek már a változások az új ÁFA-törvény megalkotásával. Ezek a módosítások többnyire adminisztrációs egyszerűsítéseket tartalmaznának.

***********************************************

A koncepciók sokfélesége, a számos bizonytalansági elem mellett nehéz összességében értékelni a javaslatokat. Feltehetően célszerű lenne az átlagos adóterhelés csökkentése, de nem szabad elfelejtkezni ennek a másik oldaláról, nevezetesen az igénybe vehető állami szolgáltatások körének szűkítéséről, átalakításáról (illetve a hatékonyabb költségvetési gazdálkodás kényszeréről) sem. A kedvezmények rendszerének minél jelentősebb szűkítése lényeges egyszerűsítést jelentene, és a transzparenciát is növelné, a visszaélési lehetőségeket csökkentené. Helyes iránynak tűnik, hogy bizonyos megtakarítási formáknál - elsősorban az öngondoskodáshoz kapcsolódóan - a kedvezmények megmaradnának. A helyi iparűzési adó megszüntetését sokan szorgalmazták már, kérdéses, hogy ennek kiváltása vállalkozásbarát módon valósul-e meg végül.

Szomorú dolog derült ki a magyar munkahelyekről: erről csak nagyon kevesen tudnak

A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

Súlyos figyelmeztetést kaptak a magyar cégvezetők: ultimátumot adnak a dolgozók

A magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik - ez derült ki egy új kutatásból.

Tucatjával keresik a magyar dolgozókat az osztrákok: 2000 euró havi nettót adnak, gyakorlat sem kell

Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír