Az interjú során Jaksity Györggyel a magyar gazdaság és politika aktuális helyzetéről, valamint az Orbán-kormány eddigi gazdaságpolitikájának három korszakáról beszéltek.
Járai Zsigmond szerint elképzelhető újabb alapkamat-csökkentés, amennyiben továbbra is jól alakulnak a gazdasági folyamatok. Az euró bevezetésének időzítése szintén a gazdasági folyamatok alakulásától függ, amelyre 2009-ben, vagy 2010-ben kerülhet sor. Az MNB elnöke az MTI tudósítása szerit kiemelte, hogy a jegybank a lehető legnagyobb alkalmazkodó-készséget mutatja a kormány által kijelölt időponthoz.
A javuló eredmények hatására a befektetők bizalma kezd helyreállni, és az inflációs folyamatokban szintén kedvező fordulat várható, ami megteremtheti az intézkedés alapját - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán Nyíregyházán egy sajtótájékoztatón.
Járai véleménye szerint amennyiben a feltételek fokozatosan megteremtődnek, Magyarország 2009-2010 körül bevezetheti az eurót. "Persze minél hamarabbi a bevezetés, annál jobb a magyar gazdaságnak és a lakosságnak; éppen ezért a Nemzeti Bank, akármilyen időpontot is határoz meg a kormány, a maga eszközeivel támogatja a követelmények elérését " Ez a nyilatkozat a befektetők körében vélhetően kedvező visszhangra talál, hiszen egy újabb konkrét ígéretként értékelhető a fiskális és a monetáris politika sokat hiányolt összefogására.
Járai Zsimond az idei év második felében csökkenő inflációra számít, véleménye szerint májusban 7-8 százalék között tetőzik majd a pénzromlás, majd év végére 6-7 százalékra mérséklődik . Így "a jelenlegi helyzet alapján tarthatónak látszik a 2005. végi 4 százalékos mértékű inflációs cél".
A Nemzeti Bank elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: az elkövetkezendő években "komoly reformra lesz szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság nyertese lehessen az Európai Uniós csatlakozásnak, és hosszú távon közelíthessen a közösség színvonalához ". Járai kifejtette, hogy elsősorban az állami szektorban van szükség intézkedésekre, mert tarthatatlan az deficit és az adósság nagysága. "Takarékosabb, racionálisabb gazdálkodásra van szükség, és a jelenlegi állami bürokrácia sem alkalmas arra, hogy az európai uniós forrásokért zajló versenyben sikeresebb legyen".
Egy másik, szintén ma tartott konferencián Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, illetve Jaksity György, a BÉT elnöke is az államháztartási reformok szükségességére hívta fel a figyelmet. Elemzők és a legkülönbözőbb gazdasági körökben már hosszabb idő óta viszonylagos egység figyelhető meg ebben, a magyar gazdaság jövője szempontjából rendkívül fontos témában.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az MNB elnökének véleménye szerint évi 5 százalékos mértékűnek kellene lennie a gazdasági növekedésnek ahhoz, hogy érdemben közelíteni lehessen a régi uniós országok fejlettségéhez, de ehhez a gazdaságpolitikának kell megteremteni a feltételeket.
Járai a sajtótájékoztatón ismét hangsúlyozta az euró bevezetéséből adódó előnyöket, majd hozzáfűzte: elvileg helyesnek látszik céldátum megjelölése az euró bevezetésére, de "talán - tekintettel a korábbi időpontok elhalasztódására - most erre, hanem inkább arra kell koncentrálni, hogy a feltételeket teljesítse az ország ."








